A német külügyminiszter bocsánatot kért a lengyelektől a nácik által elkövetett bűncselekményekért

Szégyellem magam azért, amit a németek, illetve a németek nevében az országukkal tettek

- mondta Maas a Varsói Felkelés Múzeumában, a lengyel fővárosban tett látogatásának második napján. "És szégyellem magam azért, hogy ezt a bűnt a háború után túl sokáig elhallgatták" - tette hozzá.

A német diplomácia vezetője egyúttal szót emelt amellett is, hogy hozzanak létre a náci uralom lengyel áldozatainak szentelt emlékművet Berlinben.

"Ez már régóta esedékes" - hangsúlyozta a szociáldemokrata politikus. "Egy ilyen emlékmű nem csak megbékélési gesztus lenne a lengyelek felé. Nekünk, németeknek is fontos lenne" - tette hozzá. Bár ezzel nem lehetne meg nem történtté tenni a bűnöket, "hozzájárulhatnánk ahhoz, hogy illően emlékezzünk az áldozatokra" - húzta alá.

Berlinben több emlékművet állítottak már a nácik áldozatainak. A legismertebb a Brandenburgi kapu közelében található holokauszt-emlékmű. A nácik által meggyilkolt szintók, romák és homoszexuálisok is kaptak emlékhelyet a német fővárosban. Lengyel politikusok régóta követelik, hogy állítsanak emléket a nácik lengyel áldozatainak is. A német pártok - a radikális jobboldali Alternatíva Németországnak (AfD) nevű tömörülést leszámítva - támogatják a kezdeményezést.

A varsói felkelés "jajkiáltás az emberi méltóságért, a megszégyenítés és a megalázás elleni lázadás jelképe" - mondta Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter.

A politikus kiemelte, hogy az elkövető még mindig nem tette jóvá a Lengyelországnak és a lengyeleknek a második világháború alatt okozott kárt. A tárcavezető rámutatott, hogy a varsói felkelés után 85 százalékban elpusztított lengyel fővárost maguk a lengyelek építették újjá, és ez jól mutatja, hogy miért nem tekinthetik lezártnak a háborús kártérítés ügyét.

Maas már szerdán is jelezte, hogy a varsói vezetés követelése ellenére a berlini kormány lezártnak tekinti a második világháborús jóvátételek ügyét. Czaputowicz akkor azt mondta: Lengyelország "igazságtalannak érzi az elszenvedett veszteségek miatti jóvátétel hiányát".

Hetvenöt éve, 1944. augusztus 1-jén robbantott ki fegyveres felkelést Varsóban a lengyel földalatti ellenállás a megszálló németek ellen. A lengyel fővárostól nem messze tartózkodó szovjet Vörös Hadsereg egységei nem siettek a felkelők segítségére, így a 20 ezer katona és 200 ezer civil életét követelő küzdelem két hónap után elbukott. A nácik bosszúból szinte a földdel tették egyenlővé a lengyel fővárost.

A 75. évfordulón egyperces néma csenddel emlékeztek a felkelésre szerte Varsóban. Több ezren gyűltek össze a városközpontban a néma főhajtásra, az áldozatoknak való tiszteletadás idejére leállt az autós közlekedés. Andrzej Duda lengyel államfő és Mateusz Morawiecki miniszterelnök a varsói Powazki katonai temetőben rótta le tiszteletét az áldozatok előtt.