A német alkotmánybíróság szembeszáll a neonácikkal

A döntéssel a karlsruhei bírák fölfedeztek a német alkotmányban valamit, amit ők eddig mindig visszautasítottak: a neonácik elleni különleges jogot.

A megütközés forrása a német BTK. 130. paragrafusa, amely a szélsőjobboldal garázdálkodásaira válaszul folyamatos szigorításon ment keresztül (utoljára 2005-en, még a Schröder-kormány idején). E paragrafus 4. bekezdése értelmében bűncselekményt követ el, "aki nyilvánosan vagy gyűlésen azáltal zavarja meg, az áldozatok méltóságát sértő módon, a közrendet, hogy a nemzetiszocialisták önkényuralmát helyesli, dicsőíti, vagy igazolja". Az alkotmány hagyományos értelmezése szerint Karlsruhe "a levegőben" széttépte volna ezt a paragrafust.
Az ugyanis szembemegy azzal az ősi szabállyal, amely a német alkotmányban is megtalálható: a véleménynyilvánítás szabadságát csak "általános törvények" korlátozhatják. Például szakszervezeti tagok éjféli nagygyűlését be lehet tiltani zajvédelmi indoklással, de nem azért, mert valakinek nem tetszik a szakszervezet. Hiszen a vélemények diszkriminálása szigorúan tilos.
Jobban mondva: tilos volt - egészen a karlsruhei testület keddi döntéséig. A bírák úgy döntöttek, hogy a náci rezsim által a világnak okozott szörnyűségek miatt "az alaptörvény természetéből következik (immanens) egy kivétel a véleményre vonatkozó különleges jogok tilalma alól". Más szóval: a náci propaganda elleni célirányos jogszabályok nem eleve ellentétesek az alkotmánnyal.
A keddi fordulat elsősorban azért keltett meglepetést német földön, mert Karlsruhe a múltban kifejezetten liberális módon viszonyult a neonáci felvonulásokhoz (is). Így rendre "hátba támadta" például a münsteri tartományi felsőbíróságot, amely előszeretettel tiltotta be a szélsőjobboldal megmozdulásait. Másfél evvel ezelőtt azonban személycsere történt az alkotmánybíróságnak a gyülekezési jogért felelős posztján. Johannes Masing a jelek szerint másként súlyozza a dolgokat, mint elődei.
Az ő tollából származó keddi határozat ugyan nagyra értékeli a szólásszabadságot, és még a nemzetiszocialista eszmék terjesztését sem zárja ki eleve a véleménynyilvánítás szabadsága alól - ez utóbbi a szabadság ellenségeire is érvényes. Legalábbis elvben.
Mindazonáltal a szabadság ellenségei keményebb ellenszélre számíthatnak a jövőben, mégpedig az alkotmánybíróság kifejezett jóváhagyásával. A szélsőjobboldal rendezvényeinek célja nem csupán "szellemi befolyásolás", hanem a jogi vívmányok veszélyeztetése. A bíróság ítéletében helyet kaptak olyan kifejezések, mint "nyugalmat fenyegető potenciál", a külföld "súlyos mértékű nyugtalanítása", a felvonulások "gátlásokat feloldó hatása", valamint agresszió és törvénysértés.
A fenti, meglehetősen homályos kifejezések következményei nem beláthatatlanok. Az alsóbb fokú bíróságok, amelyek - mint a münsteri tartományi felsőbíróság - amúgy is elégedetlenek voltak a karlsruhei liberalizmussal, mostantól keményebb álláspontra fognak helyezkedni a neonáci felvonulásokkal kapcsolatban.