<p>A mexikói parlament alkotmánymódosítást szavazott meg csütörtökön az emberek eltüntetésének tilalmáról, több mint hét hónappal azután, hogy több tucat tüntető diákot elraboltak és meggyilkoltak az ország Guerrero szövetségi államában.</p>
A mexikói kongresszus alkotmányba foglalta az emberek eltüntetésének tilalmát
Mexikóváros |
A lépés előfeltétele annak, hogy a képviselők később megfelelő törvényeket fogadjanak el. Az alkotmánymódosítást azonban még a szövetségi államok többségének jóvá kell hagynia. Eltüntetésnek tekintik a mexikói büntetőjogászok egyebek között azt, amikor az állami biztonsági erők anélkül hurcolnak el civil személyeket, hogy a hozzátartozókat értesítenék az előállított fogva tartásának helyéről. Mexikóban széles körben elterjedt gyakorlatnak számít az emberek erőszakos eltüntetése, és ebben sok esetben maguk a hatóságok is közreműködnek. Hivatalos adatok szerint mintegy 22 ezer embert tartanak eltűntként nyilván Mexikóban, de emberjogi csoportok szerint a kormány listája meglehetősen hiányos. Tavaly szeptemberben egyszerre 43 egyetemi hallgatónak veszett nyoma a mexikói Guerrero szövetségi államban. A nyomozás eredményei szerint a hatóságok ellen tüntető fiatalokat a város polgármestere, José Luis Abarca hurcoltatta el helyi rendőrökkel. A rendőrök átadták őket a Guerreros Unidos nevű bűnbanda fegyvereseinek, akik minden jel szerint végeztek foglyaikkal és a holttesteket elégették. Az eset rávilágított a politikusok, a biztonsági erők és a bűnözők összefonódására is.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.