A magyarok elleni bűnök feltárására szólította fel a szerbeket három vajdasági magyar pártvezető

Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ), Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDK) és Páll Sándor, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége elnöke azokról az 1944-es és 1945-ös atrocitásokról írt, amelyeknek megfogalmazásuk szerint több ezer magyar polgári áldozatuk volt. Mint írják, a VMDK, a magyar nemzeti közösség első politikai szervezeteként, amely közvetlenül a többpártrendszer bevezetése után jött létre, már 1990-ben kezdeményezte a szerbiai, a vajdasági és a Magyar Tudományos Akadémiánál, hogy kezdjék meg az említett események kivizsgálását, ám az elmúlt két évtized semmilyen eredményt sem hozott, noha egyes történelmi sebek felett sem a tudománynak, sem a politikának nem lenne szabad könnyedén átsiklania.
    A Boris Tadichoz, Mirko Cvetkovichoz és Slavica Djukic-Dejanovichoz intézett közös levél részletesen kifejti, milyen - eddig eredménytelen - kísérletek történtek az esemény tisztázására. Kitér a szerb sérelmekre is - azokra a bűncselekményekre, amelyeket magyar katonák és csendőrök követtek el 1941-1942 telén Újvidéken és Nyugat-Bácskában polgári lakosok ellen.
    A szerzők szerint azonban a "hideg napokról" szóló, Cseres Tibor regénye alapján Kovács András által rendezett film szembesítette a magyarokat katonáik és csendőreik bűneivel. "Ez volt az első lépés a történelmi megbékélés felé, de a másik fél részéről a mai napig nincs válasz" - írták.
    A három délvidéki magyar pártelnök úgy véli, jó volna, ha Szerbiában az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészületeinek szakaszában pont kerülne a közös történelemnek e sötét fejezeteire. A történelmi tények végleges megállapításával létrejönnének a feltételek a közös parlamenti határozat elfogadásához a kölcsönösen elismert bűnökről, valamint a köztársasági elnökök, parlamenti elnökök és kormányfő által aláírandó közös történelmi megbékélési nyilatkozathoz.