A magyar parlamenti választások a számok tükrében

1990-ben a Magyar Demokrata Fórum (MDF), a Szabad Demokraták Szövetsége (SZDSZ), a Független Kisgazdapárt (FKGP), az Magyar Szocialista Párt (MSZP), a Fidesz és a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alakított frakciót. 1994-ben ugyanennek a hat pártnak volt parlamenti csoportja, míg 1998-ban a Fidesz, az FKGP, az MSZP, az MDF, az SZDSZ és a Magyar Igazság és Élet Pártja (MIÉP) alakított frakciót. 2002-ben az MSZP, a Fidesz, az MDF és az SZDSZ szerzett frakcióalakítási jogot, 2006-ban az MSZP, a Fidesz, a KDNP, az SZDSZ és az MDF frakcióival alakult a parlament. A 2010-es törvényhozásban a Fidesz-KDNP, az MSZP, a Jobbik és a Lehet Más a Politika (LMP) alakíthat frakciót.

A rendszerváltozás utáni hat országgyűlési választás után csak két párt: a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és az MSZP alakíthatott minden alkalommal frakciót a parlamentben. A mostani választás után már kimaradt a törvényhozásból az 1990-es két nagy rendszerváltó párt, az SZDSZ és az MDF, amelyek - más-más időszakban - többször is kormányzati szerepet töltöttek be. Új politikai erőként került be az Országgyűlésbe a Jobbik és az LMP, korábban 1998-ban fordult elő, hogy új politikai erő alakíthatott parlamenti frakciót. A MIÉP akkor egy parlamenti ciklusban küldhetett képviselőket az Országgyűlésbe. Az FKGP három ciklusban, 1990-2002 között rendelkezett parlamenti képviselettel, a KDNP az 1990-98-as időszakban és 2006-ban alakított képviselőcsoportot, és erre most is esélye nyílik.

A 386 országgyűlési mandátum megoszlása ciklusonkénti bontásban az eddigi parlamenti választások után:

Az 1990-es hatpárti parlamentben az MDF 165, az SZDSZ 94, az FKGP 44, az MSZP 33, a Fidesz 22, a KDNP 21 fővel alakított frakciót, a függetlenek között 7 képviselő foglalt helyet.

Az 1994-es hatpárti parlamentben az MSZP 209, az SZDSZ 70, az MDF 38, az FKGP 26, a KDNP 22, a Fidesz 20 fős képviselőcsoporttal, míg egy honatya függetlenként kezdte meg a munkát.

Az 1998-ban összeült hatpárti parlamentben a Fidesz 148, az MSZP 134, az FKGP 48, az SZDSZ 24, az MDF 17, a MIÉP 14 fős frakcióval képviseltette magát, 1 képviselő függetlenként nyert mandátumot.

A 2002-es négypárti parlament megalakulásakor az MSZP 178, a Fidesz 164, az MDF 24, az SZDSZ 20 fős frakciót alakított, független képviselő nem volt.

A 2006-os ötpárti parlamentben az MSZP 190, a Fidesz 141, a KDNP 23, az SZDSZ 20, az MDF 11 fős frakcióval, egy képviselő függetlenként kezdte meg a törvényhozó munkát.

A 2010-es választások után a Fidesz-KDNP 263 képviselőt küldhet a parlamentbe, ami kétharmados többséget jelent, az MSZP 59, a Jobbik 47, az LMP 16 fős frakciót alakíthat, 1 képviselő függetlenként jutott be a törvényhozásba.


A pártok frakcióinak létszáma a következőképp alakult az eddigi öt parlamenti választás után:

A Fidesz 1990-ben 22, 1994-ben 20, 1998-ban 148, 2002-ben 164, 2006-ban 141 fős parlamenti csoportot alakíthatott.

A KDNP-nek 1990-ben 21, 1994-ben 22 képviselője volt, 2006-ban pedig 23 tagú frakcióval tért vissza az Országgyűlésbe.

A Fidesz és a KDNP közös listája a 2010-es választásokon kétharmados többséget szerzett, 263 képviselőjük foglal majd helyet a törvényhozásban.

Az MSZP 1990-ben 33, 1994-ben 209, 1998-ban 134, 2002-ben 178, 2006-ban 190, képviselői mandátumot szerzett, 2010-ben valószínűleg 59 fős frakciója lesz.

A törvényhozásba újonnan bekerült Jobbik 47, az LMP 16 fős frakciót alakíthat.

Az MDF-nek 1990-ben 165, 1994-ben 38, 1998-ban 17, 2002-ben 24, 2006-ban 11 tagú képviselőcsoportja volt, 2010-ben már nem jutott be a törvényhozásba.

Az SZDSZ-nek 1990-ben 94, 1994-ben 69, 1998-ban 24, 2002-ben és 2006-ban egyaránt 20 tagú frakciója volt, de 2010-ben már nem képviseltetheti magát az Országgyűlésben.

Az FKGP-nek 1990-ben 44, 1994-ben 26, 1998-ban 48 fős parlamenti csoportja volt, 2002 óta nem sikerült visszajutnia a parlamentbe.

A MIÉP 1998-ban 14 képviselővel alakított frakciót, 2002 óta nem sikerült parlamenti képviseletet szereznie.

Kormányalakító pártok:

1990-ben a legtöbb mandátumot (165) az MDF szerezte, majd a Független Kisgazdapárttal és a kereszténydemokratákkal alakított kormányt.

1994-ben az MSZP 209 parlamenti mandátumos abszolút többséggel rendelkezett, majd a szabaddemokratákkal alakított kormányt.

1998-ban a parlament alakuló ülése után a Fidesznek 148 mandátuma volt, a párt az FKGP-vel és az MDF-fel lépett koalícióra.

2002-ben az MSZP 178 megszerzett mandátum birtokában az SZDSZ-szel alakította meg koalíciós kormányát.

2006-ban az MSZP 190 mandátumot szerzett, és - a rendszerváltás után először - a második ciklusra is kormányt alakíthatott, ezúttal is az SZDSZ-szel lépett koalícióra.

2010-ben a Fidesz-KDNP kétharmados többséggel rendelkezik, így most először nem kerül sor koalíciós tárgyalásokra.