A magyar Országgyűlés alakuló ülése - percről percre

19.56
Székely himnusz az ülés végén
Az ülés végén a Szózat után jobbikos képviselők elénekelték a Székely himnuszt. Az éneklésbe a Fidesz-KDNP képviselői közül is többen bekapcsolódtak, az MSZP-s képviselők közül eközben többen pakolni kezdtek, de a teremben maradtak.

Tüntetések az alakuló ülés idején
Az Országgyűlés alakuló ülése idején a Kossuth téren több demonstrációt is tartottak.
Napközben Jobbik-szimpatizánsok és antifasiszták is gyülekeztek az Alkotmány utca és a Kossuth tér kereszteződésénél, valaminta Vértanúk terén.
A Civilek a Szélsőjobb Ellen Mozgalom a Jobbik politikája ellen tiltakozott. A párt szimpatizánsai és az antifasiszták között kisebb szóváltás alakult ki, ezután rendőri sorfallal választották szét a két tábort.

Az LMP megváltoztatná a nemzetbiztonsági törvényt
Schiffer András, az LMP frakcióvezetője pénteken nyújtotta be azt a módosító javaslatát, amely alapján megváltoztatnák a nemzetbiztonsági törvényt.
A módosító javaslat szerint a nemzetbiztonsági bizottság azon tagjai nem kaphatnának tájékoztatást a nemzetbiztonsági szolgálatok által is vizsgált ügyben, amelyben az őket a bizottságba delegáló párt érintett lehet.
Ezeket a bizottsági tagokat a határozatképesség kiszámolása során figyelmen kívül hagynák. Ha a tájékoztatásból a bizottság elnökét zárják ki, akkor az adott ügyben a hatásköreit az alelnök gyakorolná.
Schiffer András egy másik indítványában azt javasolja, hogy ha a bizottság hatáskörébe tartozó ügyben a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben meghatározott összeférhetetlenségi okok bármelyike fennáll, akkor a házelnök az adott ügyben függessze fel az érintett képviselő bizottsági megbízatását.

19.37
LMP: elfogadhatatlan az ifjúsági és szociális bizottság elnökének személye
Az LMP, annak ellenére, hogy több képviselőjük is megszavazta az Országgyűlés bizottsági struktúráját, elfogadhatatlannak tartja, hogy egy olyan személy került az ifjúsági, szociális, családügyi és lakhatási bizottság élére, "aki korábban etnikai alapon követett el fizikai erőszakot" mások ellen - mondta az MTI-nek Scheiring Gábor.
A Jobbik korábban Sneider Tamást jelölte a bizottság elnökének. A bejelentés után több internetes hírportál is arról írt, hogy a politikus korábban Roy néven ismert, egri szkinhedvezér volt. Egy az Élet és Irodalomban ismertetett cikkre hivatkozva közölték, hogy egy 1992. január 3-án kelt vádirat szerint Sneider Tamást azzal vádoltak, hogy másokkal együtt megvertek egy roma férfit.
Az LMP képviselője hozzátette, hogy Sneider Tamás bizottsági elnökké választását mérhetetlenül rossz üzenetnek tartják akkor, amikor "állampolgári csoportokat a származásuk és a társadalmi kirekesztettségük alapján egymás ellen hergelnek".

19.37
Orbán politikai nyilatkozatot javasol a nemzeti együttműködésről
nemzeti együttműködésről szóló politikai nyilatkozat elfogadását javasolta Orbán Viktor miniszterelnök-jelölt az Országgyűlésnek pénteken.
A Fidesz elnöke, miután őt javasolta kormányfőnek Sólyom László államfő, a parlament alakuló ülésén elmondott beszédében először köszönetet mondott a választóknak, és nagyrabecsülését fejezte ki az államfő iránt is. Köszönetet mondott Sólyom László köztársasági elnöknek azért, amiért megtett mindent, hogy a választások a lehető leghamarabb megtörténjenek, majd pedig azért, hogy az új Országgyűlés és új kormány mielőbb megalakulhasson.
"Nem először állok itt önök előtt, és nem először vállalkozom Magyarország kormányának megalakítására. Tudom, hogy mi a dolgom, tudom, hogy mit vár tőlem az ország, és meg fogom tenni, véghez fogom vinni mindazt, amit várnak tőlem" - mondta.
A pártelnök kiemelte: küzdelemre vállalkozik, olyanra, amelynek során nagy erőkkel fogja szembetalálni magát, de akik kicsit is ismerik, tudják, hogy őt az akadályok, a gáncsok nem térítik el. "Bármilyen erő jöjjön is szembe tehát, véghez fogom vinni mindazt, amivel a magyar emberek megbíztak", márpedig az emberek gyökeres és alapvető változásokat akarnak az élet minden fontos területén - hangsúlyozta Orbán Viktor.
Véleménye szerint nagy horderejű és mélyreható változások lesznek Magyarországon, amelyeket közös erővel fognak véghez vinni a választók akarata szerint. A kormányfőjelölt azt mondta, hogy biztonságosan, átgondoltan, tervezetten fogják véghez vinni ezeket a változásokat, mert volt módjuk arra, hogy tanuljanak az elmúlt évek, évtizedek hibáiból és sikereiből egyaránt.
"Hallom, látom, mindenki tudhatja", a magyaroknak elegük lett a kudarcokból, a tétovázásból, a rossz kompromisszumokból, a toporgásból, győzelmeket várnak - értékelte.
Ezután hosszan sorolta, hogy szerinte minek a legyőzését várják tőlük az emberek. Elsőként említette: az emberek azt várják, hogy legyőzzék a leváltott rendszer hagyatékát. "Le fogjuk győzni" - jelentette ki. "Le fogjuk győzni" a bűnözést, a munkanélküliséget, a fiatalok kilátástalanságát, a gyermekvállalás előtt tornyosuló akadályokat, az idős emberek kiszolgáltatottságát, "a merjünk kicsik lenni szemléletét, az oszd meg és uralkodj politikát, az el is lehet menni az országból típusú arroganciát", az ingatlanpanamákat, a hatalommal való visszaélés technikáit, a felelősség alóli kibúvás kísérleteit, az offshore lovagok praktikáit, az érdemtelen állami kifizetéseket, a nemzet fővárosát tönkretevő korrupciót és pazarlást, a múltat, "mert Magyarország egységesen úgy döntött, hogy le kell győzni" - sorolta.
Orbán Viktor kijelentette: a változást ma kezdik el. "Az emberek azt várják el az Országgyűléstől, hogy ismerje el a magyar választók történelmi tettét, ismerje el, hogy az áprilisi választásokon egy új rendszer megalapításáról döntöttek" - fogalmazott.
A miniszterelnök-jelölt ezért azt javasolta az Országgyűlésnek, ismerjék el a magyar választók "szavazófülkékben véghezvitt forradalmát", és vállaljanak kötelezettséget a magyarok által megalapított nemzeti együttműködés rendszerének felépítésére. "Ezt egy politikai nyilatkozat elfogadásával tehetjük meg" - mondta, hozzátéve: ezzel a nyilatkozattal az emberek akaratát teszik meg a jövő iránytűjének.
A plénum előtt felolvasott dokumentum úgy kezdődik, hogy "legyen béke, szabadság és egyetértés." A szöveg egy történelmi felvezetővel kezdődik, amelyben azt rögzíti, hogy a XXI. század első évtizedének végén, negyvenhat év megszállás, diktatúra és az átmenet két zavaros évtizede után Magyarország visszaszerezte az önrendelkezés jogát és képességét. "A magyar nemzet önrendelkezésért vívott küzdelme 1956-ban egy dicsőséges, de végül vérbe fojtott forradalommal kezdődött" majd a "küzdelem" a rendszerváltás politikai paktumaival folytatódott, és végül mély lelki, politikai és gazdasági válságba torkollott - írja Orbán Viktor az ülésen felolvasott, majd benyújtott önálló indítványában.
Az idei választásra utalva a Fidesz elnöke kifejtette: a magyar nemzet 2010 tavaszán még egyszer összegyűjtötte "maradék életerejét", és a szavazófülkékben sikeres forradalmat vitt véghez. A győzelmet szerinte az emberek a régi rendszer megdöntésével és egy új rendszer, "a Nemzeti Együttműködés Rendszerének megalapításával vívták ki". A magyar nemzet e történelmi tettével arra kötelezte a megalakuló Országgyűlést és a felálló új kormányt, hogy elszántan, megalkuvást nem ismerve és rendíthetetlenül irányítsa azt a munkát, amellyel Magyarország fel fogja építeni a nemzeti együttműködés rendszerét - hangsúlyozta.
"Mi, a Magyar Országgyűlés képviselői kinyilvánítjuk, hogy a demokratikus népakarat alapján létrejött új politikai és gazdasági rendszert azokra a pillérekre emeljük, amelyek nélkülözhetetlenek a boldoguláshoz, az emberhez méltó élethez és összekötik a sokszínű magyar nemzet tagjait. Munka, otthon, család, egészség és rend lesznek közös jövőnk tartóoszlopai" - jelentette ki, hozzátéve, hogy az új rendszer minden magyar számára nyitott, egyaránt részesei a határon innen és túl élő magyarok. Lehetőség mindenki számára és elvárás mindenki felé, aki Magyarországon él, dolgozik és vállalkozik.
Orbán Viktor közölte: szilárd meggyőződésük, hogy a nemzeti együttműködés rendszerében megtestesülő összefogással képesek lesznek megváltoztatni Magyarország jövőjét, erőssé és sikeressé tenni Magyarországot. "Ez a roppant erőket felszabadító összefogás minden magyar embert, legyen bármilyen korú, nemű, vallású, politikai nézetű, éljen bármely pontján a világnak, nagy reményekre jogosít, és hosszú évtizedek után megadja a lehetőséget, hogy a magyarok végre megvalósíthassák saját céljaikat. Erre tesszük fel életünk most következő éveit" - zárja Orbán a Magyar Országgyűlés 2010 aláírású dokumentumot.

19.26
A Fidesz az alkotmányban rögzítené az Országgyűlés létszámát
A Fidesz-KDNP az alkotmányban rögzítené, hogy legfeljebb kétszáz fős, maximum 13 nemzetiségi képviselővel kiegészülő Országgyűlés működhet Magyarországon. A párt ennek és a miniszterelnök-helyettesi pozíció létrehozásának érdekében kezdeményezte az alaptörvény módosítását, javaslatát már pénteken beterjesztette a Ház elé.
Az Országgyűlés honlapjára felkerült javaslatot Navracsics Tibor leendő közigazgatási és igazságügyi miniszter, a miniszterelnök-helyettesi poszt várományosa, a fideszes Répássy Róbert és a kereszténydemokrata Rétvári Bence jegyzi.
Javaslatuk értelmében az alkotmány azzal egészülne ki, hogy "az országgyűlési képviselők száma legfeljebb kettőszáz", illetve hogy "a nemzeti és etnikai kisebbségek képviseletére további, legfeljebb tizenhárom országgyűlési képviselő választható".
Az alkotmánymódosítási javaslat alapján az alaptörvénybe bekerülne a miniszterelnök-helyettesi pozíció és az a rendelkezés is, hogy ha a kormányfő megbízatása halála, választójogának elveszítése, vagy összeférhetetlenségének megállapítása miatt szűnik meg, az új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a miniszterelnök-helyettes gyakorolja, több miniszterelnök-helyettes esetén pedig közülük az első helyen kijelölt.
Az indítvány azt is tartalmazza, hogy a minisztériumok és a kormány alá rendelt szervek alkalmazottainak jogállását, díjazását, továbbá felelősségre vonásuk módját a jövőben külön törvény szabályozza.
A Fidesz-KDNP a kormány megalakításával összefüggő előterjesztéseit péntek délután nyújtotta be.
Az alkotmánymódosításon kívül ezek között szerepel a minisztériumok felsorolásáról szóló, továbbá a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvényjavaslat. Ennek egyik legfontosabb intézkedése a közigazgatási államtitkári tisztség visszaállítása, ami - a javaslat indoklása szerint - lehetővé tenné, hogy professzionális köztisztviselők vezessék a minisztériumok szakmai igazgatását, "következetesen elválasztva őket a politikai vezetéstől".
A javaslat - a Miniszterelnöki Hivatal helyébe lépő - Miniszterelnökség létrehozását is tartalmazza.
Az indoklás szerint a fővárosi és a megyei közigazgatási hivatalok 2010. szeptember 1-jei visszaállításával csaknem négyéves mulasztást pótolhat a jogalkotó.

19.15
A Jobbik nemzeti emléknappá nyilvánítaná a trianoni döntés évfordulóját
Nemzeti emléknappá nyilvánítaná a trianoni döntés évfordulóját a Jobbik, a párt erről szóló javaslatát pénteken nyújtotta be az Országgyűlésnek.
Kezdeményezik, hogy az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy megfelelő egyeztetések után 2010. november 30-áig hozza meg intézkedéseit az emléknap középfokú oktatási intézményekben történő bevezetésére.
A párt javaslatát az 1920. június 4-én aláírt trianoni békediktátumnak a magyar nemzet számára tragikus következményeivel, az erre vonatkozó hiteles történelmi emlékezet hiányával, valamint a határainkon innen és túl élő magyarság nemzeti összetartozásának jelentőségével, az anyaországban élők ezzel kapcsolatos alkotmányos kötelezettségének tudatosításával indokolja.
Felidézik, hogy a szerződés értelmében "Magyarország elvesztette területének kétharmadát, lakosságának közel 60 százalékát, ezen belül – színmagyar területeket is elcsatolva – magyar népességének harmadát". A párt szerint a közép-európai feszültségek legfőbb okozója ez az igazságtalan békerendszer, amelyet a II. világháború után megerősítettek.
Az utódállamokban élő magyarság mindmáig nem kapta meg a békeszerződés elveinek megfelelő kollektív jogokat és feltételeket önrendelkezéséhez, oktatási és kulturális intézményeinek létrehozásához és működtetéséhez, nemzeti azonosságtudatának meg őrzéséhez, szülőföldjén való boldogulásához - olvasható a javaslatban.

19.07
Bajnai: a válságkezelő kormány nem tehető felelőssé mások ígéreteiért
Bajnai Gordon szerint a válságkezelő kormányon sok minden számon kérhető, felelős a forint árfolyamának alakulásáért, a nemzetközi bizalom visszatértéért, a gazdasági és politikai válság jó, vagy kevésbé jó kezeléséért, és sok minden másért, de nem tehető felelőssé a mások ígéreteiért.
A kormányfő a parlament alakuló ülésén elmondott beszédében úgy fogalmazott: nyugodt és tiszta lelkiismerettel adja át néhány nap múlva hivatalát az új miniszterelnöknek. 
Emlékeztetett arra, alig egy éve három ígéretet tettek Magyarország polgárainak: visszafordítják az országot a gazdasági összeomlással fenyegető útról, megteremtik a gazdaság tartós növekedésének alapjait, és egyben tartják a társadalom stabilitását biztosító nagy rendszereket. "A magyar polgárok megértése, türelme és kitartása előtt ismét fejet hajtva mondhatom: amire vállalkoztunk, elvégeztük" - jelentette ki.
Hozzáfűzte: ennél is többet tettek, mert stabil költségvetést, növekedési pályán lévő gazdaságot adnak át utóduknak.
Bajnai Gordon azt mondta, felelősségvállalásuk nagy politikai árat követelt a jelenben, de komoly befektetés a jövőbe. A világszerte még ma is tomboló gazdasági válság hatására egyre több országban kényszerítődik ki a józan, felelős politizálás, a pártérdekeket a közérdek mögé szorítani merő kormányzás gyakorlata - vélekedett.
Kijelentette: egy éve vészhelyzet fenyegetett, de ma már nem. Álláspontja szerint a vészhelyzettel való riogatás ráadásul önmagában is veszélyes, mert "aki az ördögöt festi a falra, annak meg is fog jelenni".
Szavai szerint Magyarország túl van a közvetlen életveszélyen, az életmentő műtét után állapota stabil, a rehabilitáció első eredményei látszanak, de a teljes gyógyuláshoz még sok és kitartó munkára van szükség. A válság tanulsága - mint mondta -, hogy a tartós egészséghez az országnak is életmódváltásra van szüksége. "Változásra van tehát szükség, olyan nagyra, amilyenre lehetőséget ad a nagy támogatottság, a nagy többség" - közölte.
Bajnai Gordon úgy látja: a kiindulópont megfelelő ezekhez a változásokhoz, amelyekhez kétezer milliárd forint a mozgástér a következő négy évre.
Hangsúlyozta azt is: minden párt és minden választó tisztában lehetett Magyarország minden lehetőségével és minden kockázatával.
Mint mondta, ugyanilyen tiszta, világos és átlátható viszonyokat teremtenek a kormányzati átadás-átvétel teljes folyamatában és az elmúlt 20 évben nem készült még olyan részletes, átlátható, olyan előkészített átadás-átvételi leltár a magyar választások történetében, mint idén. A dokumentumok az interneten is elérhetőek.
"Minden feltétel adott ahhoz, hogy az új kormány a lehető legrövidebb időn belül, a lehető legtöbb információ birtokában hozzákezdjen a felelős kormányzáshoz" - szögezte le.
Bajnai Gordon azt mondta: miniszterelnökként a válsággal akart megmérkőzni, nem egyik, vagy másik politikai erővel és kormánya történelmi küldetéstudat helyett "csak" a hétköznapokkal volt elfoglalva, igaz, nemcsak a jelen, hanem a jövő hétköznapjaival is. Pártoskodás helyett a jó kormányzás ókori, mégis korszerű eszméjében hittünk és hiszünk, amelynek lényege az, hogy minden körülmények között a közérdek szolgálatát igyekeztünk a részérdekek elé helyezni - mondta.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: "mi mindannyian, a magyarok közösségének tagjai abban vagyunk érdekeltek, annak szurkolunk, hogy önök ebben sikeresek legyenek". Zárásul Bajnai Gordon jó munkát kívánt az új parlamentnek és az új kormánynak.

19.43
Létrehozták az Országgyűlés új bizottsági rendszerét
Az Országgyűlés 270 igen, 5 nem, és 93 tartózkodás mellett létrehozta az Országgyűlés új bizottsági rendszerét; az új parlamentben 19 állandó bizottság működik majd, az elmúlt ciklusban működött rendszerhez képest csak egy új testület jön létre: a fogyasztóvédelmi.
Az MSZP vezeti az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságát, míg a számvevőszéki és költségvetési bizottság elnöki tisztét a Jobbik képviselője tölti be - tartalmazza az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló országgyűlési határozati javaslat.

18.49
Bajnai: a gárdamellény miatt feljelentést tesz az igazságügyi miniszter
Bajnai Gordon kérésére az igazságügyi miniszter a kormány nevében még pénteken feljelentést tesz amiatt, hogy Vona Gábor gárdamellényben tette le képviselői esküjét az alakuló ülésen.
A leköszönő miniszterelnök ezt az Országgyűlés alakuló ülésén jelentette be.
Bajnai Gordon leszögezte: ilyen mellényt tilos viselni, Magyarországon ez törvény. Emlékeztetett arra: a független, demokratikus magyar bíróság kimondta, hogy ezt az uniformist olyan szervezet tagjai hordják, amely kívül helyezi magát az alkotmányos kereteken.
A miniszterelnök felidézte: bíróság mondta ki, hogy ezek a jelképek félelmet keltenek, ezért a szervezet működése, a gárdista egyenruha viselése jogszabályellenes.
Bajnai Gordon felhívta a figyelmet arra, hogy a bíróság nem önmagában a Magyar Gárdát tiltotta be, hanem azt is, amit üzent a szervezet és annak egyenruhája is: a megfélemlítést, a gyűlöletkeltést, a nemzetrontó indulatokat.
Cinizmus kell ahhoz, hogy valaki úgy tegyen, mintha nem értené, hogy a közösség csöndes többsége miért borzad el, vagy éppen retten meg e jelképek láttán - vélekedett. (Morvai Krisztina, a Jobbik EP-képviselője a teremben azt kiabálta: "a szemkilövés is félelmetes".)
Bajnai Gordon hangsúlyozta: a törvény mindenkire vonatkozik, és tízszeresen, százszorosan vonatkozik a törvényhozás tagjaira. Hogyan akarnak önök törvényt hozni és azt várni, hogy az ország polgárai ezt betartsák, ha a törvényhozásban éppen önök szegnek törvényt - tette fel a kérdést.
A leköszönő kormányfő szavai szerint ezt "demokratikus tűzzel és demokratikus vassal" meg kell akadályozni. Ezt a mentalitást minden demokratának egyesített akarattal kell elutasítania e házon belül és azon kívül egyaránt - hangoztatta.
Úgy vélekedett: bármilyen sok vita és elégedetlenség övezi a rendszerváltás eredményeit, abban soha nem volt nézeteltérés e két évtizedben, hogy a demokratikus, szabadon választott hatalom jobb bármelyik másiknál.  Úgy fogalmazott, csatlakozik Sólyom László gondolatához: legyünk büszkék erre, ettől ünnep minden szabadon választott országgyűlés alakuló ülése, a demokrácia ünnepe.
"Az ünnepeknek általában megadjuk a tiszteletet: ünneplőt öltünk, ha tiszteljük annak hagyományait és jelenét. Itt és a most, a talán legfontosabbról, a demokrácia tiszteletéről van szó. Aki ma ünneplőt öltött, a demokráciát tiszteli meg vele. Aki ezt levetette, a demokráciát sérti ezzel" - közölte a miniszterelnök.

18.43

Schmitt: 15 millió magyar ember sorsáért vállaljunk felelősséget
Schmitt Pál, az Országgyűlés frissen megválasztott fideszes elnöke a plenáris ülésen elmondott beszédében széleskörű nemzeti összefogásra bíztatott, és arra, hogy a képviselők vállaljanak felelősséget 15 millió magyar ember sorsáért.
Az új Országgyűlés elnöke, aki beszéde elején megköszönte a tisztséget, úgy fogalmazott: a megválasztott képviselők között nincsenek győztesek és vesztesek, mindenki előtt feladatok, kihívások és a bizonyítás széles körű lehetőségei állnak.
Mint mondta, olimpikonként megtanulta, a győzelmet szerénységgel, a vereséget alázattal kell elviselni, a mérkőzés végén pedig kötelező a kézfogás.
Schmitt Pál kiemelte: házelnökként azon lesz, hogy a képviselők maradéktalanul gyakorolhassák alkotmányba foglalt képviselői jogaikat és eleget tehessenek kötelességeiknek.
"Elnöki kötelességemnek tartom visszaadni az Országgyűlés méltóságát és hitelét (...)" - fogalmazott.
A fideszes házelnök széleskörű nemzeti összefogásra bíztatott "a magasztos cél érdekében". "Emeljük fel szívünket, vállaljunk 15 millió magyar ember sorsáért felelősséget" - tette hozzá.
Schmitt Pál közölte: minden képviselő előtt mindig nyitva áll majd az ajtaja.
A megválasztott házelnök szerint el kell követni mindent, hogy egy "erős Magyarország tartozzon egy erős Európához". Be fogjuk bizonyítani, hogy egy nemzetnél sem vagyunk alávalóbbak - jelentette ki.
A házelnök úgy fogalmazott: erős Magyarország alatt erős állampolgárokra gondol, akiknek van munkájuk, akik büszkék magyarságukra, emellett pedig erős önkormányzatokra gondol, modern oktatásra, hatékony egészségügyre.
Az új kormánnyal kapcsolatban azt mondta: olyan kormányra gondol, amely hisz a határokon átívelő nemzeti újraegyesítésben.
A beszéd végén Horváth János korelnök átadta Schmitt Pálnak a parlament alakuló ülésének vezetését.

18.41
Orbán: véghez viszem, amivel az emberek megbíztak
Véghez fogom vinni, amivel az emberek megbíztak, nagy horderejű és mélyreható változások lesznek Magyarországon - mondta Orbán Viktor a parlament pénteki ülésén.
A felkért miniszterelnök kiemelte: nem először áll itt, nem először vállalkozik kormányalakításra.
"Tudom mit vár az ország" - fogalmazott, hozzátéve: meg fogom tenni, véghez fogom vinni, amit várnak tőlem. Orbán Viktor azt mondta: küzdelemre vállalkozik, amelyek során nagy erőkkel találja magát majd szembe, de őt az akadályok nem térítik el.
A leendő kormányfő köszönetet mondott a választóknak, aki sok csalódás ellenére kitartottak a demokrácia mellett, és soha nem látott összefogással kiálltak a nemzeti egység mellett.

18.20
Bajnai: a gárdamellény miatt feljelentést tesz az igazságügyi miniszter
Bajnai Gordon kérésére az igazságügyi miniszter a kormány nevében még pénteken feljelentést tesz amiatt, hogy Vona Gábor gárdamellényben tette le képviselői esküjét az alakuló ülésen.

A leköszönő miniszterelnök ezt az Országgyűlés alakuló ülésén jelentette be. Bajnai Gordon leszögezte: ilyen mellényt tilos viselni, Magyarországon ez törvény.
Emlékeztetett arra: a bíróság nem önmagában a Magyar Gárdát tiltotta be, hanem azt is, amit üzent.
A kormányfő hangsúlyozta: a törvény mindenkire vonatkozik, és tízszeresen, százszorosan vonatkozik a törvényhozás tagjaira. Hogyan akarnak önök törvényt hozni és azt várni, hogy az ország polgárai ezt betartsák, ha a törvényhozásban éppen önök szegnek törvényt - tette fel a kérdést.

18.14

Bekerültek az első előterjesztések a parlament elé
Benyújtotta a Fidesz-KDNP a kormány megalakításával összefüggő előterjesztéseit péntek délután. Ezeken túlmenően - három jelentés mellett - jobbikos és LMP-s kezdeményezések is kerültek a Ház asztalára az első javaslatok között.

A parlament honlapján szereplő indítványok között szerepel a minisztériumok felsorolásáról szóló, a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjainak és az államtitkárok jogállásáról szóló, valamint az alkotmány módosításáról szóló javaslatok. 
Az előterjesztések szövege késő délutánig nem volt olvasható az internetes oldalon.
Azt már korábban bejelentették, hogy az Orbán-kormány nyolc minisztériummal működik majd, Matolcsy György vezeti a Nemzetgazdasági Minisztériumot, Martonyi János a külügyi tárcát, Pintér Sándor lesz a belügyminiszter, Fellegi Tamás a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium irányítója, Réthelyi Miklós a nemzeti erőforrásokért felelős tárcavezető, Fazekas Sándor a vidékfejlesztési miniszter, Hende Csaba a honvédelmi tárcavezető, Navracsics Tibor pedig a közigazgatásért és az igazságügyért felel majd a kormányfő-helyetteseként.
Alkotmánymódosításra azért lesz szükség, mert a jelenlegi rendszer nem ismeri a miniszterelnök-helyettesi pozíciót. Az új kormányzati struktúrában visszaáll a közigazgatási és politikai államtitkári rendszer.   
A Ház elé kerültek az Országgyűlés bizottságainak létrehozásáról, tisztségviselőinek és tagjainak megválasztásáról szóló beadványok, a Jobbiknak a trianoni döntés évfordulójának nemzeti emléknappá nyilvánításáról szóló indítványa, a Lehet Más a Politikának a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvénymódosítási javaslata és az ehhez kapcsolódó házszabály-módosítási kezdeményezése.
Az Országgyűlés pénteki megalakulása után összesen tizenkét törvény- és határozati javaslat került fel a parlament honlapjára benyújtott előterjesztésként, valamint három jelentés - a két választási beszámoló és a KSH jelentése.

18.06

Az Országgyűlés alelnökei
Jakab István
1949. szeptember 17-én Hajdúbagoson született.
1972-ben a Szegedi Élelmiszeripari Főiskolán üzemmérnöki diplomát kapott.
Egy debreceni termelőszövetkezetben kezdett dolgozni, majd a Hajdú-Bihar Megyei Takarmányozási és Állattenyésztési Felügyelőség főelőadója, osztályvezetője, 1984-től a sáránd-hajdúbagosi tsz állattenyésztési főágazat-vezetője, 1986-tól az ISV Hústermelést Szervező Rt. szaktanácsadója, majd tenyésztési igazgató-helyettese, 1993-tól a Csákvári Mezőgazdasági Rt. igazgatóságának elnöke volt.
1994-től a Magyarországi Gazdakörök Országos Szövetségének társelnöke, 1999 óta a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének (MAGOSZ) elnöke. 1994-2001-ben a Magyar Agrárkamara alelnökeként is dolgozott.
1988-tól az MDF tagja volt, de 1995-ben kilépett.
2006 óta a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei országgyűlési képviselője, s 2010-ig frakcióvezető-helyettese, a mezőgazdasági bizottság alelnöke volt.

Lezsák Sándor
1949. október 30-án született Kispesten.
1969-től képesítés nélküli tanító volt Lakiteleken, a szikrai tanyasi iskolában. 1975-ben a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán magyar-történelem szakon szerzett diplomát. 1974-től a lakiteleki általános iskola tanára. 1969-től 1985-ig a színjátszó csoport vezetője és művészeti előadó a helyi művelődési házban. 1979-1985-ben a Bethlen Gábor Alapítvány vidéki titkára. Két verseskötete jelent meg, Szörényi Leventével rockoperát (Atilla, Isten kardja), és egy drámáját is írt, irodalmi tevékenységét több díjjal is elismerték.
1991-től a Lakitelek Alapítvány kuratóriumi elnöke, a 2003-ban Magyar Örökség-díjjal elismert Népfőiskola alapítója és egyik vezetője. 2004 márciusától a Mindszenty Társaság ügyvezető alelnöke.
1987. szeptember 27-én háza kertjében alakult meg a Magyar Demokrata Fórum. Az MDF-ben 1989-1990-ben kampányfőnök, 1988-tól elnökségi tag, 1993-1994-ben ügyvezető elnök, 1996-99-ben országos elnök, azután, egészen 2003. januárig alelnök volt. Belső pártpolitikai viták és a Lakitelek-munkacsoport megalakítása után 2004. november 8-án kizárták a pártból. Ezután megalapította és elnökként vezeti a Nemzeti Fórum Egyesületet.
1994 óta országgyűlési képviselő. 1994-ben az MDF területi listáján jutott be a parlamentbe, ahol 1998 óta a tiszakécskei egyéni választókerület képviselője, s 2010-ben is újraválasztották.
2004 őszén - miután az MDF-frakció 13 képviselőjének élén megalapította a Lakitelek-munkacsoportot - kizárták a frakcióból, s ettől kezdve függetlenként dolgozott. 2006 óta a Fidesz parlamenti csoportjának tagja és helyettes vezetője.
2006 júniusától az Országgyűlés alelnöke.

Latorcai János
1944. május 9-én született Békésben.
1971-ben a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán kitűnő eredménnyel államvizsgázott, majd 1975-ben summa cum laude eredménnyel védte meg doktori értekezését.
1971-ben az Élelmiszeripari Főiskolán főiskolai tanársegéd, 1975 től a Munkaügyi Minisztérium szakintézetében osztályvezető-helyettes. 1976-tól a Budapesti Műszaki Egyetem Gépszerkezettani Intézetében dolgozott adjunktusként. 1989 áprilisától a FÉG Szolgáltató Leányvállalat fejlesztési főmérnöke, majd a Fegyver- és Gázkészülékgyár gyártásfejlesztési főmérnöke, utóbb vezérigazgatója volt. 1991 őszétől az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjeként dolgozott.
1993 februártól 1994 júliusig ipari és kereskedelmi miniszter volt az Antall-, illetve a Boross-kormányban. Miniszteri megbízatása mellett is tanított a Kertészeti Egyetemen.
1993 októberében belépett a Kereszténydemokrata Néppártba, ahol 1994-től alelnök, 1995-96-ban az országos választmány elnöke volt. 1997-ben - a KDNP pártszakadásakor - kizárták, s ezután részt vett a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség létrehozásában, jelenleg is a szervezet alelnöke. 2002-től az újjászervezett KDNP alelnöke, 2003-tól az országos választmány elnöke.
1994 óta országgyűlési képviselő, 1997 szeptemberében   csatlakozott a Fidesz-frakcióhoz, s 2002 májusig frakcióvezető-helyettes volt. 2006-tól ismét a KDNP soraiban, mint frakcióigazgató dolgozik. 1998-tól a gazdasági bizottság elnöke, 2006-2010-ben a gazdasági és informatikai bizottság alelnöke volt.
2010-ben a KDNP Békés megyei területi listájáról szerzett mandátumot. Több civil egyesület tagja.
Szakmai irodalmi tevékenysége során 11 könyvet, illetve egyetemi és főiskolai jegyzetet, számos szakcikket írt.

Ujhelyi István
1975. február 28-án született Berettyóújfaluban.
2004-ben a Szegedi Tudományegyetem állam- és jogtudományi karán szerzett jogi diplomát. Az Európa Tanács ösztöndíjával politikai tanulmányúton vett részt Londonban, illetve amerikai ösztöndíjjal Washingtonban.
1993-tól az MSZP tagja, 1995-től a Baloldali Ifjúsági Társulás (BIT), majd 1999-től a Fiatal Baloldal országos alelnöke. 2002-2004-ben az egyesült Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták elnöke. 2004-2005 az IUSY (Szocialista Ifjúsági Internacionálé) alelnöke volt.
1996-tól a pártja ifjúsági tagozatának elnöke, 1998-2000-ben Csongrád megyei alelnöke. 1996-tól az MSZP Országos Választmánya, majd 2000 végétől az Országos Elnökség tagja, 2004 októberétől az MSZP alelnöke.
2002-től Csongrád megye 1. sz. választókerület egyéni országgyűlési képviselője, 2010-ben országos listán kapott mandátumot. Számos parlamenti bizottság munkájában vett részt.
2004. július 1-jétől a Miniszterelnöki Hivatalban a kormányzati médiakapcsolatok főkoordinátora, kormány-főtanácsadó, majd októbertől a gyermek és ifjúsági korosztály ügyekkel kapcsolatos kormányzati feladatok koordinálásának kormánymegbízottja volt.
2006-2008-ban az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára, majd az Országos Idegenforgalmi Bizottság, illetve Nemzeti Turisztikai Bizottság elnöke. 2009-2010-ben a Miniszterelnöki Hivatal általános államtitkáraként dolgozott.
2005 óta a Tisza Volán Pick Szeged kézilabda egyesület társadalmi elnöke.

Balczó Zoltán
1948. március 24-én Nyíregyházán született.
1971-ben a Budapesti Műszaki Egyetem villamosmérnöki karán kapott diplomát. Ezután az Erőmű- és Hálózattervező Vállalatnál tervező mérnökként kezdett dolgozni. 1975 óta a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán (a felsőoktatási integrációt követően: Budapesti Műszaki Főiskola) dolgozik főiskolai docensi munkakörben.
1992-ben belépett a Magyar Demokrata Fórumba. Az MDF szakadását követően a Magyar Igazság és Élet Pártjában politizált tovább, s 1994 októberétől a MIÉP Országos Elnökségének tagja. 2003 februárjában lemondott, majd tagságát is megszüntette. 2003 októberében csatlakozott az akkor alakuló Jobbik Magyarországért Mozgalomhoz, amelynek jelenleg is alelnöke.
1998 és 2002 között a MIÉP országgyűlési képviselője, frakcióvezető-helyettese. Közben - kormányzati felkérés alapján - az Illyés Közalapítvány kurátoraként a határon túli magyarok ügyével foglalkozott.
2009-ben a Jobbik színeiben tagja lett az Európai Parlamentnek, s részt vesz az EP ipari, kutatási és energiaügyi bizottságának, valamint a környezetvédelmi, közegészségügyi és élelmiszerbiztonsági bizottságának munkájában.
2010-ben a Jobbik budapesti területi listájáról országgyűlési képviselővé választották, s ezután EP-mandátumáról lemondott.

17.54
Vona: a Fidesz engedett a szocialisták zsarolásának
A Jobbik szerint a kétharmados többséggel rendelkező Fidesz az MSZP alaptalan vádjaira alapuló zsarolásának enged, ha az MSZP-re bízza az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetését.
Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője a parlament alakuló ülésének szünetében az MTI-nek elmondta: Schmitt Pál annak ellenére veheti el pártjától a nemzetbiztonsági bizottság elnöki székét, hogy valószínűleg a kormánypárt szavazói is "nagyon várták, hogy véget érjen az elmúlt nyolc év".
Orbán Viktor a választások után azt mondta, új országra ébredtünk, egy ilyen döntés azonban azt mutatná, hogy "ez az ébredés mégsem történt meg" - fűzte hozzá.
A Jobbik vezetője szerint pártja a parlament számvevőszéki és költségvetési bizottságának vezetését is hajlandó elvállalni.
Schmitt Pál leendő házelnök pénteken a Parlamentben újságíróknak azt mondta, ha a frakciók nem tudnak megegyezni, úgy a házszabály és a szokásjog alapján a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport kapja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetését.
A parlamenti pártok képviselői péntek délelőtt aláírták az Országgyűlés alakuló ülésével összefüggő politikai megállapodást, a bizottságokat érintően azonban nem született megegyezés.
A Ház alakuló üléséről szóló frakcióközi egyeztetésen két bizottság - a nemzetbiztonsági és a költségvetési - tekintetében volt vita; a végül aláírt szövegben az szerepel, hogy a "bizottsági rendszerről nem született megállapodás".

17.49
Schmitt Pált választották az Országgyűlés elnökévé
Pénteken a parlament alakuló ülésén a képviselők Schmitt Pált választották az Országgyűlés elnökévé.
1942. május 13-án Budapesten született.
1965-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem belkereskedelem szakán kapott diplomát, 1992-ben a Testnevelési Egyetemen doktorált, ugyanitt 1994-től címzetes egyetemi tanár.
1955-ben párbajtőrvívóként kezdte sportolói pályafutását, kétszer nyert magyar bajnokságot egyéniben. 1965-77 között 130 alkalommal szerepelt a válogatottban. A párbajtőrcsapat tagjaként 1968-ban és 1972-ben olimpiai bajnoki címet szerzett, s 1970-ben, majd 1971-ben világbajnok is lett.
1965-től a Hungarhotels Vállalatnál kezdett dolgozni. 1976-ban kinevezték az Astoria Szálló igazgató-helyettesévé. A szállodaiparból 1981-ben visszatért a sport területére, a Népstadion és Intézményei főigazgatójává nevezték ki. 1983-88-ban az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnökhelyettese volt.
A Magyar Olimpiai Bizottságban 1983-tól főtitkár, majd 1989-óta a testület elnöke. 1985 és 1990 között a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke volt.
1983-ban beválasztották a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tagjai sorába. 1991-től a NOB végrehajtó bizottságának tagja lett, 1995-ben a NOB-alelnökévé választották, 1999 óta a NOB protokollfőnöke. Emellett 1995 óta a NOB Sport és Környezetvédelmi Bizottságának elnöke, 1999-2007 között az Olimpikonok Világszövetségének elnöke is volt.
Diplomáciai pályafutása 1993-ban kezdődött, amikor kinevezték madridi nagykövetnek, később 1995-ben akkreditálták Andorrában is. 1999-ban Svájcban lett nagykövet, s akkreditálták Liechtensteinben is.
2002-ben független jelöltként elindult az önkormányzati választásokon, Budapest főpolgármesteri címéért. Jelöléséhez csatlakozott többek között a Fidesz és az MDF is.
2003-ban belépett a Fideszbe, majd 2003-2007-ben a párt alelnökeként dolgozott. A 2004-es EP-választáson pártja listavezetője volt, azóta az Európai Parlament tagja, majd 2009-től az Európai Parlament elnökségének tagja, s egyik alelnöke.
2010 áprilisában a Fidesz országos listáján nyert képviselői mandátumot, majd május elején lemondott EP-mandátumáról.

16.55
MSZP: a Házon belül is legyen szabálysértés, ami kívül az
Mesterházy Attila szocialista frakcióvezető kezdeményezi, hogy megalakulása után a házbizottság tartson rögtön rendkívüli ülést, amelyen kezdeményezni fogja: változtassák meg úgy a jogszabályokat, hogy a Házon belül is legyen szabálysértés, ami a Parlament falain kívül annak minősül.

Az eskütétel után - annak kapcsán, hogy Vona Gábor Jobbik elnök-frakcióvezető gárdemellényben mondta el az esküszöveget - sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: igenis lehessen büntetni a képviselőket, ha nem példával járnak elöl, hanem megsértik a jogszabályokat. A politikus példa nélkülinek nevezte a történteket.
Hozzátette: partnerek lesznek minden olyan törvénymódosításban, amely lehetővé teszi az ilyen és ehhez hasonló cselekedeteket megakadályozását. Szavai szerint azt várják a frakcióktól, hogy támogassák kezdeményezésüket.
Az MSZP azt is kezdeményezi, hogy a demokratikus pártok tegyenek olyan nyilatkozatot, amelyben elítélik a Jobbik és Vona Gábor magatartását, mert ez sértette sok ember érzését, a nemzeti érdeket és a jogszabályokat.
Mesterházy Attila közölte, az MSZP frakció tudatosan fordított hátat az eskütétel alatt Vona Gábornak, mert amit elkövetett, az nem méltó az Országházhoz, a magyar jogszabályokhoz.
Lendvai Ildikó a sajtótájékoztatón kiemelte: ebben az ügyben az MSZP nem csak a saját értékeit és érdekeit képviseli, hanem a köztársaságét.
Méltatlan nemcsak a baloldali választópolgárok számára, hanem minden magyar választópolgár számára, hogy miközben figyeli az ülést, azt kell néznie, zajlik-e "ízléstelen politikai sztriptíz" az Országházban - vélekedett. A pártelnök kifogásolta azt is, hogy a jobbikosok a Szent Koronánál is esküt tettek. Megjegyezte, ez nem jogsértő, de a demokrácia szellemét sérti. Nem tartja jónak, hogy valaki két esetben is Szálasit idézi fel az Országházban: egyrészt azzal, hogy hasonlóan az egykori politikushoz a koronára esküszik fel, másrészt a nyilasok és a betiltott Magyar Gárda egyenruhájára emlékeztető viseletben jár.

16.47

Az MSZP vezetheti a nemzetbiztonsági bizottságot
Ha a frakciók nem tudnak megegyezni, úgy a házszabály és a szokásjog alapján a legnagyobb ellenzéki képviselőcsoport kapja az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának vezetését - mondta Schmitt Pál leendő házelnök pénteken a Parlamentben újságíróknak.
A parlamenti pártok képviselői péntek délelőtt aláírták az Országgyűlés alakuló ülésével összefüggő politikai megállapodást, a bizottságokat érintően azonban nem született megegyezés.
A Ház alakuló üléséről szóló frakcióközi egyeztetésen két bizottság - a nemzetbiztonsági és a költségvetési - tekintetében volt vita; a végül aláírt szövegben az szerepel, hogy a "bizottsági rendszerről nem született megállapodás".

16.42

Fidesz: az OVB nem tudta úgy lebonyolítani a választásokat, ahogy az demokratikus országokban szokás
A Fidesz azért nem szavazta meg a választási beszámolókat, mert szerintük az Országos Választási Bizottság (OVB) nem tudta úgy megszervezni és lebonyolítani az országgyűlési választásokat, ahogy az demokratikus országokban szokás.
Havasi Bertalan, a Fidesz sajtófőnöke az MTI-nek annak kapcsán reagált, hogy az Országgyűlés pénteken először az Országos Választási Bizottság választási beszámolóját utasította el a parlament alakuló ülésén; a képviselők 112 igen és 260 nem szavazattal, négy tartózkodás mellett utasították el az előterjesztést. Ezután nem fogadta el a Ház az országgyűlési képviselő-választás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri beszámolót sem; a képviselők 106 igen és 267 nem szavazattal, öt tartózkodás mellett utasították el azt.
Havasi Bertalan közleményében azt írta: a Fidesz-frakció azért nem szavazta meg a beszámolókat, mert pártja álláspontja szerint az OVB nem tudta úgy megszervezni és lebonyolítani az országgyűlési választásokat, ahogy az fejlett, demokratikus országokban szokás.

16.37

LMP: Vona Gábor akciója fájdalmas és sértő
Vona Gábor akciója fájdalmas és sértő azon társadalmi csoportok számára, amelyek méltóságának védelme érdekében a bíróság feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet - reagált az MTI-nek az LMP frakcióvezetője arra, hogy a Jobbik elnöke gárdamellényben tette le a képviselői esküt pénteken.
Schiffer András azt mondta, megvannak azok az illetékes szervek és személyek, amelyeknek meg kell tenniük a szükséges lépéseket az ügyben. Az illetékesek kapcsán például az Országgyűlés vezetését említette.
A politikus egyébként jogi fejtegetésekbe nem kívánt bocsátkozni, de hangsúlyozta, hogy mindenkinek kötelessége betartani a jogszabályokat, még akkor is, ha ezzel nem ért egyet. Hozzátette, hogy ez kiváltképpen vonatkozik a közhatalmat birtokló személyekre.
Emlékeztetett arra, hogy korábban is kijelentették, szeretnék, ha a nyitóülés a parlamentarizmus méltóságát növelné és "nem provokációk terelnék el a figyelmet".
Úgy fogalmazott, hogy az LMP egyébként nem a Jobbik tagjainak öltözködésével akar foglalkozni, mert véleményük szerint nem ez, hanem a párt mondanivalója jelenthet fenyegetést.

16.19
MSZP: értelmetlen erődemonstráció a választási beszámolók elutasítása
Értelmetlen erődemonstrációnak tartja Lamperth Mónika azt, hogy a fideszes és a KDNP-s képviselők nem szavazatai miatt az Országgyűlés elutasította az Országos Választási Bizottság (OVB) és az önkormányzati miniszter választási beszámolóját.
Az MSZP-frakció közjogi kabinetvezetője az MTI-nek pénteken azt mondta: az Országgyűlés alakuló ülésén megtapasztalhatta mindenki a Fidesz első erődemonstrációját. Szerinte teljesen értelmetlen volt a beszámolók elutasítása, mert nincs jogkövetkezménye, az nem befolyásolja a választások érvényességét.
Lamperth Mónika kitért arra, hogy a beszámolók ügyét felveti majd az Országgyűlés alkotmányügyi bizottságában.
Arra a kérdésre, hogy az MSZP számára elfogadhatóak-e ezek a beszámolók, hiszen probléma volt a választáson, többek között az igazolással szavazással kapcsolatban, a kabinetvezető azt mondta: éppen ezekről beszélt, őszintén, az OVB elnöke és az önkormányzati miniszter is.
Hozzátette: lehet, hogy ez az első jele annak, hogy politikai támadást akarnak indítani az OVB ellen és a jelenlegi tagokat olyan tagokra akarják kicserélni, akik a Fidesz akaratát kritika nélkül végrehajtják.
Az Országgyűlés pénteki alakuló ülésén nem fogadta el az OVB és az önkormányzati miniszter választási beszámolóját. Az április 11-én és 25-én megtartott országgyűlési képviselők választásáról szóló OVB-s beszámolót a Ház 112 igen, 260 nem és 4 tartózkodás mellett utasította el. Nemmel szavazott a Fidesz-, a KDNP-frakció, valamint egy-egy jobbikos és LMP-s képviselő.
106 igen, 267 nem szavazattal és 5 tartózkodás mellett szintén elutasította a parlament az országgyűlési képviselő-választás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló önkormányzati miniszteri beszámolót. Nemmel szavazott a Fidesz- és a KDNP-frakció, valamint hat jobbikos képviselő.
Szigeti Péter, az OVB elnöke korábban arról beszélt az idei választások során "elvétve került sor nem kívánatos jelenségekre", problémaként említette többek között az igazolással szavazás jelenlegi szabályozását. Varga Zoltán önkormányzati miniszter úgy vélte, helyesen döntött az OVB és az Országos Választási Iroda, hogy az első fordulóban meghosszabbította a kampánycsendet.

16.16
A Fidesz szerint a Bajnai-kormány kötelessége intézkedni Vona Gábor ügyében
A Magyar Köztársaságnak van kormánya, a Bajnai-kormány, amelynek nem joga, hanem kötelessége megtenni a lépéseket annak ügyében, hogy a Jobbik elnöke gárdamellényben tette le a képviselői esküt - mondta az MTI-nek a Fidesz frakcióvezetője pénteken az Országgyűlés megalakulása után.
Lázár János hozzátette, hogy pártja még a nap folyamán mérlegeli, hogy mit tesz az ügyben.
Az Országgyűlés alakuló ülése alatt a képviselői eskü idejére Vona Gábor Jobbik-elnök levette zakóját és gárdamellényben tett esküt. A mellény hátoldalán hímzett oroszlán látszott, az elején árpádsávos pajzs volt.

16.14
Vona nem tartja szabálysértésnek a gárdamellény viselését
Vona Gábor nem érzi jogszabálysértésnek, hogy gárdamellényben tette le a képviselői esküt pénteken a parlamentben. A Jobbik elnök-frakcióvezetője az MTI-nek pénteken azt mondta: ha ez mégis jogszabálysértés lenne, akkor állampolgári engedetlenségnek fogja fel és vállalja az azzal járó következményeket.
Azzal indokolta, hogy csak a képviselői eskü alatt vette le zakóját, hogy úgy érezte, az az a pillanat, amikor a legjobban tudja kifejezni szolidaritását azok iránt, akiket "az előző kormányzat meghurcolt és jogtalanul, antidemokratikus módon üldözött".
Közölte, hogy nem csak az előző kormány, de a "jövő kormány irányába is kifejezem abbéli szándékomat, hogy ezeknek az embereknek a jogait nem csorbítani kellene".
Vona Gábor arról, hogy - az eskütétel idejét leszámítva - zakót húzott a mellényére, azt mondta: ez azért van így, mert nem szerette volna, ha az alakuló ülés általa lehetőséget ad az MSZP számára, hogy "politikai botrányt csináljon". "Meg kívántam őket fosztani ettől a lehetőségtől" - közölte.
Sólyom László államfő beszédével összefüggésben Vona Gábor úgy fogalmazott: a köztársasági elnök beszédét kirekesztőnek tartja. "Úgy érzem, hogy Sólyom László ezzel a beszéddel 855 ezer magyar állampolgárt alázott meg, és tett bizonyos értelemben közvetve másodrendű állampolgárrá" - mondta.
"Kicsit úgy viselkedett a köztársasági elnök úr, mint amikor bizonyítványt oszt az osztályfőnök. Ez méltatlan volt a köztársasági elnöki tisztséghez, és szerintem Sólyom László politikai pályafutásának mélypontja volt" - értékelte.

16.09
Sólyom: a parlamentarizmust kicsúfolása a Ház alakuló ülésének jogszabálysértéssel való megzavarása
Sólyom László köztársasági elnök szerint a parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására.
Sólyom László az MTI-nek elküldött közleményében péntek délután arra reagált, hogy az új Országgyűlés képviselőinek eskütétele idejére Vona Gábor Jobbik-elnök levette zakóját és gárdamellényben mondta el az eskü szövegét. A mellény hátoldalán hímzett oroszlán, az elején árpádsávos pajzs volt.
A köztársasági elnök úgy fogalmaz: minden országgyűlési képviselőnek be kell tartania a jogszabályokat, akármit is gondol e szabályokról vagy alkotmányosságukról.
"A parlamentarizmust csúfolja ki az a képviselő, aki az Országgyűlés alakuló ülését jogszabálysértéssel zavarja meg, tudva, hogy a hatályos rendelkezések nem adnak módot ennek fizikai megakadályozására. Ez a méltatlanság azonban visszahull őrá, s mindenestől a múlthoz sorolja őt" - olvasható.
Sólyom László szerint ha a Jobbik frakcióvezetője a jogsértéssel kérkedve esküszik a jogszabályok betartására, "hamis esküjével a hazugságot fogja képviselni az új Országgyűlésben".
Ha a jogszabályok értelmezésére és kiskapuira hivatkozik, olyan magatartás megtestesítője lesz a parlamentben, amelyet hatalmas választói többség elvetett, mikor a rendet, a normák betartatását és az ügyeskedés végét követelte - rögzíti az államfő.

15.45
Nem fogadták el az Országos Választási Bizottság beszámolóját
Nem fogadta el az újonnan megalakult Országgyűlés az Országos Választási Bizottság (OVB) választási beszámolóját pénteki ülésén.
Az Országos Választási Bizottság beszámolóját a Ház 112 igen, 260 nem és 4 tartózkodás mellett utasította el.
Szintén nem fogadta el a törvényhozás az országgyűlési képviselő-választás megszervezésével és lebonyolításával kapcsolatos állami feladatok végrehajtásáról szóló miniszteri beszámolót. A parlament Varga Zoltán önkormányzati miniszter jelentését 106 igen, 267 nem és 5 tartózkodással utasította el.
Horváth János az ülésen köszönetet mondott annak a 100 ezer embernek, akik az országgyűlési választások megszervezésében közreműködtek.
A korelnök ezután bejelentette a képviselőcsoportok megalakítását.
Mint elmondta: a frakcióvezetők közölték a képviselőcsoportok elnevezését, névsorát, tisztségviselőit.
A Fidesz 227 fős frakciójának vezetője Lázár János, a KDNP 36 fős frakcióját Harrach Péter vezeti, míg az MSZP 59 fős frakcióját Mesterházy Attila, a Lehet Más a Politika 16 fős képviselőcsoportját Schiffer András, a Jobbik-ét Vona Gábor vezeti.
A korelnök közölte: az Országgyűlés elnökének Schmitt Pált (Fidesz), alelnöknek Jakab Istvánt (Fidesz), Lezsák Sándort (Fidesz), Latorcai Jánost (KDNP), Ujhelyi István (MSZP) és Balczó Zoltánt (Jobbik) javasolták. Jegyzőnek Erdős Norbert, Földesi Gyula és Szűcs Lajos fideszes, Móring József Attila és Tarnai Richárd kereszténydemokrata, Göndör István és Nyakó István szocialista, Hegedűs Lorántné és Lenhardt Balázs jobbikos, valamint Szilágyi Péter LMP-s képviselőt jelölték.
Az Országgyűlés ezután kétórás szünetet tartott, amely alatt megválasztják az Országgyűlés elnökét és alelnökeit.

15.27

Vona gárdamellényben tett esküt
Letették esküjüket az új Országgyűlés képviselői pénteken a parlament alakuló ülésén. Ezt követően a korelnök bejelentette: megalakult az Országgyűlés.
Az eskütételt a történelmi zászlók bevonulása előzte meg.
Az eskü szövegét a hagyományoktól eltérően nem a legfiatalabb képviselő - aki ezúttal a jobbikos Dúró Dóra -, hanem Horváth János fideszes korelnök olvasta elő.
Az eskütételt követően a korelnök bejelentette az új Országgyűlés megalakulását.
Az eskütétel idejére Vona Gábor Jobbik-elnök levette zakóját és gárdamellényben tett esküt. A mellény hátoldalán hímzett oroszlán látszott, az elején árpádsávos pajzs volt.
Az MSZP budapesti képviselői ez ellen tiltakozva egy kitűzőt raktak fel ruhájukra, amely egy horogkeresztet  kukába hajító embert ábrázol. Burány Sándor budapesti MSZP-elnök az MTI-nek elmondta: akciójuk a gárdamellény parlamentben történő viselése ellen irányult.

15.09
Igazolták a képviselők mandátumát
Egyhangú döntéssel, 377 szavazattal igazolták az új képviselők mandátumát az Országgyűlés alakuló ülésén péntek délután.
A plénum előtt ezt megelőzően Ágh Péter (Fidesz) közölte: megvizsgálták a korelnök és a korjegyzők mandátumát, és mindegyiket szabályosnak találta.
Az új Országgyűlés képviselői ezután döntöttek az új képviselők mandátumáról, majd Dúró Dóra (Jobbik) és Samu Tamás Gergő (Jobbik) korjegyzők ismertették az új Országgyűlés képviselőinek névsorát.

14.21
Horváth János: közérdek a gazdaság helyzetének pontos elemzése
Közérdeknek nevezte a gazdaság helyzetének pontos közgazdasági elemzését az Országgyűlés korelnöke a parlament pénteki alakuló ülésén.   
Horváth János azt mondta, hogy a rendszerváltás ballépéseit kiábrándultan kritizáló közvéleményt irritálja "az a fonák fejlemény", hogy a pártállam funkcionáriusai váltak a polgári piacgazdaság irányítójává. Akik a zsarnok diktatúra idején "ócsárolták a magántulajdont", majd a fordulat után ők lettek gazdag tulajdonosok - mondta.
Tetőzi a háborgást, ahogy ennek az oligarchiának a politikai megtestesítői az országot államcsődbe kormányozták - fűzte hozzá.
Még akkor is makacsul ragaszkodtak a rövid távú előnyök kiaknázásához, amikor már szinte senki sem kételkedik, hogy több kárt okoznak a nemzetgazdaságnak, "mint zsákmányt önmaguknak." - fogalmazott Horváth János, akinek szavait a Fidesz-KDNP képviselőinek tapsa fogadta.
A gazdasági helyzet pontos feltárása, a közgazdasági elemzés közérdek - mutatott rá.
A korelnök utalva a kettős állampolgárságról szóló tervezett törvényjavaslatra azt mondta, ünnepélyes pillanat ez, az új országgyűlés olyan dolgokat kíván megtenni, amivel eddig adósai voltunk önmagunknak.   
Horváth János az alakuló ülésen külön üdvözölte határon túli magyarok küldötteit. A képviselők néma felállással adóztak az elhunyt képviselők - Raj Tamás (SZDSZ), Dragon Pál (FKgP, MDF) és Toller László (MSZP) - emléke előtt.

14.08
"Tévesen iktatták" az LMP-s indítványt
"Téves iktatás történt" - tájékoztatott honlapján a parlament pénteken koradélután, nem sokkal azt követően, hogy még az alakuló ülés megkezdése előtt feltették az internetes oldalra beterjesztett indítványként Schiffer András LMP-s frakcióvezető nemzetbiztonsági szakszolgálatokról szóló törvény módosítását kezdeményező javaslatát.
A Ház illetékese az MTI-t arról tájékoztatta, tévesen iktatták az előterjesztést, hiszen annak időpontjában az új törvényhozás még nem alakult meg, a képviselők nem tettek esküt, így nem lehetett még benyújtani  előterjesztést az új Országgyűléshez.
Amint azonban ez lehetővé válik, ez, valamint az alakuló üléshez kapcsolódó öt javaslat is elérhető lesz a honlapon - tették hozzá.
Az LMP szerdán jelentette be, hogy kezdeményezni fogja a nemzetbiztonsági törvény módosítását. Azt mondta, szeretnék elérni, hogy ha bármely párt, annak egy képviselője vagy kapcsolatrendszere után a titkosszolgálatok vizsgálódnak, akkor az adott pártnak a nemzetbiztonsági bizottságba delegált tagja erről ne kaphasson információt.
Schiffer András hangsúlyozta, hogy ez "nem egy lex Jobbik”, mert más pártok is érintettek lehetnek.

13.42
Sólyom Orbánt fogja kormányfőnek javasolni
Orbán Viktort, a Fidesz elnökét fogja miniszterelnöknek javasolni az Országgyűlésnek Sólyom László köztársasági elnök, aki ezt a döntését pénteken, a Ház alakuló ülésén erősítette meg.
Az államfő bejelentését hosszú taps követette a parlamenti ülésteremben.
Sólyom László bejelentette azt is, hogy a házszabálynak megfelelően az alakuló ülésig mind a 386 megválasztott képviselő benyújtott a megbízólevelét. Közölte, hogy a tisztségviselők megválasztásáig az alakuló ülést a korelnök vezeti, akinek munkáját a korjegyzők segítik. A köztársasági elnök felkérte a fideszes Horváth Jánost korelnöknek, valamint Dúró Dóra, Farkas Gergely, Samu Tamás Gergő és Bana Tibor jobbikos képviselőket korjegyzőnek.

13.35
Sólyom: első a gazdaság rendbe hozása
Sólyom László szerint az Országgyűlés elsődleges feladata a gazdaság rendbe hozása.

A köztársasági elnök az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésén, pénteken rámutatott arra is, hogy emellett van néhány téma, amelyekre különösen fel szeretné hívni a figyelmet, mert ezeket a jövő számára különösen fontosnak tartja, és a gazdasági célkitűzésektől sem függetlenek.
Az első a nevelés és oktatás rendszerének teljes újjáépítése, a második a korrupció megfékezése, valamint meg kell szabadítani az országot a szegénység keserűségétől, s ettől elválaszthatatlanul, a cigányság integrációját is meg kell oldani. Ehhez a munkalehetőség mellett mindenek előtt az iskolán keresztül vezet az út - mondta az államfő.

13.24
Sólyom: nem engedhető meg gyűlöletre uszítás az Országgyűlésben
Nem engedhető meg, hogy gyűlöletre uszítás hangozzék el az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából - hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésén, pénteken.
Közölte: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti. A mentelmi jog feladata, hogy a képviselőt megvédje a munkáját akadályozó zaklatástól és támadásoktól, de nem lehet menlevél a tudatos jogsértőknek - tette hozzá.

13.23

Bajnai-kormány péntektől ügyvezető kabinetként működik
Bajnai-kormány megbízatása az új Országgyűlés pénteki megalakulásával megszűnik, de ügyvezetőként hivatalban marad az új kabinet felállásáig.

Az alkotmány szerint ez idő alatt a kormány gyakorolja mindazokat a jogokat, amelyek a kormányt megilletik, nemzetközi szerződést azonban nem köthet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
Ez vonatkozik a kormányfőre is: az alaptörvény kimondja, hogy a miniszterelnök, utóda megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, felmentésére javaslatot nem tehet, és rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény emellett rögzíti azt is, hogy a miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a kormány megbízatásának megszűnésével.
Szollár Domokos az MTI-nek nyilatkozva emlékeztetett arra: a kormány a jogszabályi korlátokon túl önmagát is korlátozta a kormányrúd átadása előtt. Bár a kormány megbízatása csak a péntektől szűnik meg, a Bajnai-kormány már az elmúlt időszakban sem hozott olyan intézkedéseket, amelyek megkötnék a következő kormány kezét.
Felidézte: a kormány január közepén döntött arról, hogy a választások előtti időszakban több területen - például személyi kérdésekben, az állami vagyon átruházásáról, közbeszerzésekről vagy éppen támogatási szerződésekről - döntési moratóriumot rendelt el.
A döntési moratórium mindamellett, hogy tiszta helyzetet teremt a következő kormány számára, a gyors és akadálymentes átadás-átvételhez is hozzájárul.
Annak érdekében, hogy a válságkezelő munka folyamatos tudjon maradni, az új kormány gyorsan fel tudjon készülni, vagyis valóban gördülékeny legyen az átadás-átvétel folyamata további intézkedéseket is hozott a Bajnai-kabinet - tette hozzá.
A kormányszóvivő közölte, az egyes minisztériumok és egyéb intézmények gazdálkodásának gyors és teljes körű megismerhetőségét szolgálta, hogy a kormány az államháztartás általános pénzügyi helyzetéről és jövőbeni kötelezettségeiről, vállalásairól szóló jelentését jogszabályi kötelezettségének eleget téve az Állami Számvevőszék számára megküldte, illetve március 26-án- 15 nappal a választások előtt - a minisztériumok, illetve a nem miniszterek alá tartozó kormányzati szervek közzétették honlapjukon a közpénzekkel való gazdálkodásukról tájékoztató dokumentumokat. Ezek az adatok mindenki számára teljes mértékben megismerhetőek, így nyomon követhető a köztársaság és az köztársaság intézményeinek működése, gazdálkodása - hangoztatta.
Szollár Domokos emlékeztetett arra is: a Bajnai-kormány továbbá a törvényi kötelezettségen felül is bővítette a nyilvánosságra hozandó adatok körét, az üvegzseb törvény előírásait kibővítve nem csak az ötmillió forintot meghaladó, hanem az alacsonyabb értékű szerződéseket, vagyis minden szerződést fel kell tüntetni a tárcák honlapján annak érdekében, hogy teljes mértékben átlátható és követhető legyen a közpénzek elköltése.

13.09

A képviselők a megnyitó után felállva meghallgatják a Himnuszt, majd a köztársasági elnök mond beszédet.

Az MTI értesülése szerint Sólyom László a parlament tekintélye és az alkotmányos értékrend védelme érdekében "szigorú" beszédet tervez elmondani a plenáris ülés előtt.

Nem engedhető meg, hogy gyűlöletre uszítás hangozzék el az Országgyűlésben, vagy az Országgyűlés tagjának szájából - hangsúlyozta Sólyom László köztársasági elnök az új összetételű Országgyűlés alakuló ülésén, pénteken.

Közölte: a mentelmi jog nem védheti azt a képviselőt, aki ezt a bűncselekményt elköveti. A mentelmi jog feladata, hogy a képviselőt megvédje a munkáját akadályozó zaklatástól és támadásoktól, de nem lehet menlevél a tudatos jogsértőknek - tette hozzá.