A külföldi sajtó Magyarországról

A legérzékenyebb kérdés azonban szerinte a nemzetiségi hovatartozás: 2001-ben alig 190 ezer magyar vallotta magát romának, miközben a számukat akkor 600 ezerre becsülték.

"Nem világos, hogy most, amikor erősödik a rasszizmus, miért vallanák be inkább. 2009-ben hat cigányt öltek meg, köztük egy nőt és egy ötéves gyermeket. A szélsőjobboldal rendszeresen megfélemlíti ezt a közösséget" - írta a francia lap szerzője.

Irányított demokráciának nevezte Magyarországot Charles Gati magyar származású amerikai politológus a Die Presse című osztrák lapban szerdán megjelent interjúban.

Magyarországon nem hat már az úgynevezett demokratikus "fékek és ellensúlyok" rendszere - jelentette ki Gati, aki úgy látja, hogy az Alkotmánybíróság keze a kétharmados többség következtében meg van kötve, a média pedig nem tudja korlátozások nélkül betölteni ellenőrző szerepét. Úgy vélekedett, az állami televízióban "Fidesz-szimpatizánsok vették át az ellenőrzést". Az elmúlt évben a médiában végrehajtott leépítési hullámot egy demokráciában példátlannak nevezte.

Magyarország nem diktatúra, és Orbán Viktort nem lehet Vlagyimir Putyin orosz vagy Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnökhöz hasonlítani - jelentette ki Gati. "Magyarország demokratikus, habár irányított demokráciaként jellemezném" - tette hozzá. Kitért arra is: véleménye szerint attól lehet tartani, hogy "a téves gazdasági reformok belföldön" a globális gazdasági viharokkal együtt radikalizálódáshoz vezethetnek.

A politológus nézete szerint Gyurcsány Ferenc politikai hibákat követett el hivatali ideje alatt, de nem szegte meg a törvényt. Ha az ellene folyó perben elítélnék, az "végleges bizonyíték volna arra, hogy Magyarország nem jogállam többé" - mondta Gáti.
http://diepresse.com/home/politik/aussenpolitik/702125/Gati_Ungarn-ist-eine-gelenkte-Demokratie)

Az Új Színház új vezetőinek kinevezése elleni tiltakozásokról közölt tudósítást a svájci Neue Zürcher Zeitung belföldi kiadása. A színház mint fegyver Magyarországon című, az interneten előfizetéssel elérhető írásában a tekintélyes napilap tudósítója, Charles E. Ritterband felidézte, hogy több száz értelmiségi írta alá a Magyar Színházi Társaság tiltakozó levelét, amelyben szégyennek nevezik, hogy a kinevezésekkel "Magyarország első neonáci színháza" jön létre a teátrumban, közpénzekből. A tudósító szerint nem nélkülözi az iróniát, hogy az Új Színház éppen az egykori zsidónegyed szélén áll.

"Csurka István ugyanis nyíltan képviselt antiszemitizmusával messze Magyarország határain túl is kétes ismertségre tett szert" - írta.

"Jól értesült budapesti források szerint Tarlós István vitatott döntését, amelynek mindennemű indoklását megtagadta, Orbán közvetlen utasítására hozta meg. A miniszterelnök ugyanis arra törekszik, hogy kihúzza a talajt a szélsőjobboldali ellenzéki párt, a Jobbik lába alól" - írta a NZZ.

Két cikkben is foglalkozik a Financial Times felzárkózó térségi blogrovata (Beyondbrics) a magyarországi gazdasági kilátásokkal. A londoni gazdasági napilap internetes kiadásának egyik írása szerint "Magyarország jövője ismét egyre homályosabb", és nem minden bajáért lehet az euróövezeti adósságválságot okolni, mivel saját politikája is "egyértelműen a probléma része".

A cikk valószínűnek nevezi, hogy Magyarországot "legalább az egyik" hitelminősítő leminősíti a következő hetekben. A Standard & Poor's és a Moody's szakértői néhány héten belül, a Fitch Ratings elemzői fél éven belül tesznek látogatást Magyarországon, és "minden jel leminősítésre mutat".

A másik írás szerint mostanában nem könnyű gazdasági szakértőnek lenni Magyarországon. Oszkó Péter volt pénzügyminiszter, aki heti rendszerességgel tart előadásokat magyar gazdasági kérdésekről, elmondta a lapnak: most már nem tesz eleget azoknak a kéréseknek, hogy küldje el előre mondandóját, mivel "az egy héttel korábban leírtak már nem érvényesek a konferencia időpontjában (...), minden nap új dolgokra kell reagálnunk".

A The Washington Post szerdai számában Al Kamen, a lap publicistája kommentálta múlt heti cikkének magyarországi visszhangját, és azt, hogy Orbán Viktor miniszterelnök kedden fogadta az amerikai nagykövetet. A szerző előző, pénteken megjelent írásában annak a véleményének adott hangot, hogy Orbán "bujkál Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagyövet elől", pedig az amerikai külügyminisztérium augusztus óta próbálja kézbesíttetni vele diplomáciai tiltakozását "a magyar vezetés önkényeskedő tendenciái miatt".

Szerdai cikkében Kamen azt írja: az Orbán nagyköveti fogadói listáján nyilván volt több olyan diplomata is, aki "fontosabb" országot képvisel, például Kínát, Fehéroroszországot vagy Mianmart, amelyeket "zökkenőmentesen" irányítanak.

"Hallottuk, hogy simán lezajlott a keddi találkozó - bár nem tudjuk, hogy (Orbán) ismét kezet csókolt-e neki (a nagykövetnek), és hogy a miniszterelnök biztosította-e Kounalakist afelől: hamarosan foglalkozik azzal, ami miatt az Egyesült Államok aggódik, nevezetesen hogy az új alkotmány nagyobb hatalmat ad a miniszterelnöknek, valamint azzal, hogy Orbán keményen bánik a médiával és a politikai ellenzékkel. Orbán szemmel láthatóan meggyőzte őt, hogy jó útra tér. Ahogy Ronald Reagan (volt amerikai elnök) mondta többször: Bízz mindenkiben, de járj utána, hogy nem csap-e be!" - írta Kamen.