A krími parlament függetlenségi nyilatkozatot fogadott el

Kijev/Moszkva |

<p>Megfigyelő repüléseket hajt végre Svédország Ukrajna felett az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Nyitott Égbolt Szerződése alapján - jelentette be kedden Karin Engström svéd védelmi miniszter.</p>

A kijevi vezetés a Nyitott Égbolt Szerződésre hivatkozva kérte fel Svédországot, hogy küldjön gyakorlógépet Ukrajnába. A miniszter által felvázolt tervek szerint az Ukrajna feletti megfigyelő repülés célja "független információkat szerezni az ukrán helyzetről".     "Ezzel hozzájárulhatunk a feszült helyzet stabilizálásához" - idézte a miniszter szavait a TT stockholmi hírügynökség.    A megfigyelő repülés pontos útvonaláról nem adott felvilágosítást a svéd politikus, azonban annyi bizonyos, hogy a Krím félsziget felett nem hajtanak végre repülést.    A TP100 típusú repülőgép csütörtökön száll fel. A fedélzeten a svéd személyzet mellett a NATO-tagállam Belgium, Nagy-Britannia és Norvégia megfigyelői utaznak majd.    A Nyitott Égbolt Egyezmény értelmében a részes államok kölcsönösen felderítő repüléseket végeznek egymás légterében, évente meghatározott számban. Az így készült felvételek rendelkezésére állnak majd valamennyi, a szerződésben részes államnak. A szerződésnek 34 EBESZ-tagállam a részese, köztük Oroszország is. Moszkva szerint jogszerű a krími függetlenségi nyilatkozatAz orosz külügyminisztérium jogszerűnek tartja a Krími Autonóm Köztársaság és a krími Szevasztopol függetlenségéről elfogadott nyilatkozatot - közölték kedden a tárcánál. Moszkvában azt hangsúlyozták, hogy a nap folyamán Szimferopolban elfogadott dokumentum tartalmazza a döntés nemzetközi jogi megalapozottságát, utalva az ENSZ alapokmányára és nemzetközi határozatokra. Beleértve a hágai Nemzetközi Bíróságnak a 2010. július 22-én Koszovó ügyében ismertetett ajánlását, amely szerint "az egy állam része által egyoldalúan hozott függetlenségi határozat nem sérti a nemzetközi jogot" - olvasható az orosz külügyi közleményben.     A hágai testület Szerbia kezdeményezése alapján az ENSZ Közgyűlésének felkérésére hozta meg állásfoglalását, amely szerint nem ütközött nemzetközi jogba Koszovó függetlenségének 2008-as kikiáltása. Szerbia és az ENSZ ugyanakkor nem ismeri el Koszovót független államként, ahogy Oroszország és Kína, valamint további 19 állam sem.    Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint az Oroszországi Föderáció teljes mértékben tiszteletben fogja tartani a vasárnapi krími népszavazás eredményét. Ezen arról dönt a félsziget lakossága, hogy a terület Oroszországhoz csatlakozzon-e vagy sem. A krími parlament a múlt csütörtökön már elvi döntést hozott erről.    A moszkvai külügyminisztérium magyarázata szerint a Krím félsziget - ha a népszavazás eredményeként a csatlakozás mellett döntenek -  "független és szuverén államként" fordul majd az Oroszországi Föderációhoz, és kéri "a vonatkozó államközi egyezmény alapján" a Krími Köztársaság felvételét a Föderációba, annak új alanyaként. Azt nem fejti ki, milyen államközi szerződésről van szó.    Az Ukrajnához tartozó Krími Autonóm Köztársaság törvényhozása és Szevasztopol képviselőtestülete kedden együttes ülésén fogadta el a nyilatkozatot, amely alapján - ha a félsziget és a többségében oroszok lakta város lakossága a referendumon igent mond rá - kihirdetik a félsziget függetlenségét Krím Köztársaság néven. Helyi indoklás szerint a dokumentumra (a függetlenségi nyilatkozatra) a népszavazás megtartása, valamint ezt követően a Krím Oroszországhoz történő csatlakozása érdekében van szükség.    Időközben Valentyina Matvijenko, az orosz törvényhozás felsőházának elnöke kijelentette, hogy országa nem szítja az szeparatista indulatokat Ukrajnában, és a krími népszavazás a központi (kijevi) hatalom lépéseinek következménye. A Krím Oroszországhoz csatlakozását támogató és az orosz államfőnek a fegyveres erő ukrajnai alkalmazására március 1-jén felhatalmazást adó orosz Szövetségi Tanács vezetője most azt is közölte, meg van győződve arról, hogy a katonai forgatókönyv megvalósítására nem kell számítani az Oroszországgal szomszédos országban. Lavrov: a válság megoldásában minden ukrán állampolgár érdekeit tekintetbe kell venniSzergej Lavrov orosz külügyminiszter amerikai kollégájával, John Kerryvel folytatott telefonbeszélgetésében kijelentette, hogy az ukrajnai válság bármely megoldásánál figyelembe kell venni az ország összes régiójában élő valamennyi ukrán állampolgár érdekeit. Az orosz külügyminisztérium közleménye szerint Lavrov leszögezte: tiszteletben kell tartani a Krím félsziget lakosainak jogát ahhoz, hogy dönthessenek saját jövőjükről.     Lavrov és Kerry "véleményt cseréltek Oroszország és az Egyesült Államok javaslatairól, amelyek a társadalmi béke és egyetértés biztosítását célozzák" - írta a moszkvai külügyminisztérium közleményében, amelyben nem volt utalás arra vonatkozóan, hogy a feleknek sikerült-e megállapodásra jutniuk. A közlemény szerint a megbeszélések folytatódni fognak. A vereckei emlékmű megrongálása megzavarhatja a kárpátaljai nemzetiségek egymás mellett élésétA Külügyminisztérium (KüM) elítéli a vereckei honfoglalási emlékmű megrongálását, amely a tárca szerint megzavarhatja Kárpátalja többnemzetiségű lakosainak békés egymás mellett élését. A Külügyminisztérium keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelték: megdöbbenéssel értesültek arról, hogy a magyar nemzeti ünnephez közeledve ismeretlenek hétfő este olajjal leöntötték és meggyújtották az emlékmű kőoltárát. Az oltárra helyezett koszorúk, szalagok megégtek, és az oltár is károsodott.    Különösen az Ukrajnában kialakult válság időszakában a Külügyminisztérium a köznyugalom elfogadhatatlan veszélyeztetésének és aggasztónak tartja és elítéli az értelmetlen, vandál cselekedetet.    A tárca elvárja, hogy az ukrán hatóságok haladéktalanul vizsgálják ki az esetet, állítsák helyre az emlékművet, és intézkedjenek a tettesek kézre kerítéséért és felelősségre vonásáért, továbbá a hasonló incidensek megelőzéséért - áll a közleményben.    A történteket kedden a nemzetpolitikai államtitkárság is elítélte. Felháborítónak és méltatlannak nevezte, hogy amíg Ukrajna a válság leküzdéséért és a demokratizálódásért küzd, egyesek a rendkívül feszült helyzetben megpróbálnak nemzetiségi feszültséget szítani azzal, hogy megrongálják az emlékművet.    A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) súlyos magyarellenes provokációnak nevezte kedden kiadott nyilatkozatában a vereckei magyar honfoglalási emlékmű ismételt felgyújtását. A KMKSZ szerint a történtek megítélését súlyosbítja, hogy az előző ilyen (2011. február 19-én elkövetett) cselekedetet a Szabadság (Szvoboda) párt büszkén vállalta, és ez a szélsőségesen nacionalista szervezet jelenleg kormányon van. A krími parlament függetlenségi nyilatkozatot fogadott elNyilatkozatot fogadott el kedden a Krími Autonóm Köztársaság és Szevasztopol város függetlenségéről a dél-ukrajnai terület törvényhozása és a városi képviselőtestület, az ukrán parlament pedig politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló államoktól. Volodimir Konsztantinov, a Krím Legfelső Tanácsának (parlament) elnöke azt hangoztatta a parlamenti ülése után: kizárt, hogy a terület a jövőben visszatérjen Ukrajnához. Ezentúl a területet Krím Köztársaságnak nevezik - mondta. Leszögezte, a Krím elismeri ugyan Viktor Janukovicsot Ukrajna elnökének, de a maga útját fogja járni.    A krími parlament a nap folyamán határozatot fogadott el arról, hogy létrehozzák a rendőrséget segítő polgárőrséget. A törvényhozás döntött arról is, hogy helyreállítják a krími tatárok jogait, valamint integrálják őket a krími közösségbe.    A parlament egy további döntésében megtiltotta számos politikai párt és társadalmi szervezet működését a félsziget területén, többek között a radikális Jobboldali Szektorét. A Krím légterét lezárták a kereskedelmi légi járatok előtt, csupán az Oroszországból érkező repülőgépeket engedték be.    Az orosz külügyminisztérium jogszerűnek tartja a Krími Autonóm Köztársaság és a krími Szevasztopol függetlenségéről elfogadott nyilatkozatot.    Az ukrán parlament politikai és katonai segítséget kért az ország biztonságát szavatoló államoktól, és felszólította Oroszországot, hogy haladéktalanul vonja ki csapatait a Krímből, hagyjon fel az ukrán állam elleni agresszióval, továbbá garantálja az ország területi egységét és függetlenségét.    A határozatban a képviselők azt kérték, hogy "Nagy-Britannia, Észak-Írország és az Egyesült Államok mint a budapesti memorandum aláírói teljesítsék vállalt kötelezettségeiket, és tegyenek meg minden politikai, diplomáciai, gazdasági és katonai lépést az Ukrajna elleni agresszió azonnali megfékezése, valamint az ország függetlensége, szuverenitása és jelenlegi határainak megőrzése érdekében".    Az ukrán rendfenntartó szervek adatai alapján a "legszerényebb becslések szerint" legalább 18 780 orosz katona tartózkodik jelenleg a Krími Autonóm Köztársaságban. Közülük 11 370-en tartoznak az orosz fekete-tengeri flottához - beleértve 2 350 tengerészgyalogost -, több mint 7400-an viszont az orosz fegyveres erők más egységeinek tagjai. A krími konfliktus kirobbanása óta orosz katonák az ukrán állami határőrszolgálat 56 objektumából 40-et vontak blokád alá és tettek cselekvésképtelenné. Húsz állami létesítményt foglaltak el, és 46-ot tartanak blokád alatt. Négy laktanyát szálltak meg és 37-et kerítettek be.    A Krímben szolgáló ukrán katonák arra panaszkodnak, hogy Kijev sorsukra hagyta őket, és eddig nem kaptak világos parancsokat arra, miképpen reagáljanak az orosz megszállásra.    "Alakulatunkat és más laktanyákat is körbezárták az azonosító jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák" - mondta Jevpatorijában egy ukrán tiszt. "Ránk, ukrán katonákra nyomást gyakorolnak, amire semmilyen választ nem adhatunk" - fejtegette.    Elmondta, hogy bár van fegyverük, nem használhatják, sőt ha erőszakkal támadnának rájuk, még akkor sem, mert nincs erre parancs. Még a védekezésre sincs parancsuk. Úgy vélekedett, hogy az orosz katonák világos parancsokat kaptak, amelyeket pontosan és szakszerűen végrehajtanak.    Valerij Luncsenko, Kárpátalja nemrég kinevezett kormányzója kedden Ungváron világossá tette: nem fogja megengedni, hogy nemzetiségi alapon destabilizálódjék a helyzet a részben magyarok által is lakott megyében.    Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) nem foglalkozik a krími hatóságok kérésével, hogy megfigyelőket küldjön az Oroszországhoz való csatlakozásról rendezendő vasárnapi népszavazásra. A Krími Autonóm Köztársaságnak nincsenek jogosítványai ahhoz, hogy meghívja az EBESZ-megfigyelőket, mert régió és nem önálló ország, és nem is tagja a szervezetnek - közölte egy szóvivő.    A visegrádi országok (V4) külügyminiszterei a német diplomácia vezetőjével tárgyalnak az ukrán válságról csütörtökön Budapesten, a találkozót a német fél kezdeményezte - mondta jelentette be Berlinben a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős államtitkára.    Győri Enikő magyar újságíróknak tartott tájékoztatóján kiemelte: Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter budapesti tárgyalása a Csehországot, Lengyelországot, Magyarországot és Szlovákiát összefogó V4 csoport külügyminisztereivel azt jelzi, hogy "a V4 nagyon fontos egyeztető fórummá válik nemcsak ennek a négy országnak, hanem Európa vezető hatalmának is".    Repülést hajtott végre Románia légterében a NATO egyik AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépe. A román védelmi minisztérium közleménye szerint a repülésre a NATO Észak-atlanti Tanácsa által jóváhagyott és előre meghatározott útvonalon került sor. A NATO hétfőn közölte, hogy AWACS típusú, légtérfigyelő és -ellenőrző repülőgépeket küld Lengyelország és Románia térségébe az ukrajnai konfliktus nyomon követése érdekében.    Az Európai Unió jövő hétfőtől szankciókat léptet életbe Oroszországgal szemben a Krím félszigeti katonai intervenció miatt - jelentette ki Varsóban Donald Tusk lengyel miniszterelnök. A német külügyminiszter viszont Tallinnban járva úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió újabb lépésekről dönthet Oroszországgal szemben, ha Moszkva a hét végéig nem változtat Ukrajnával kapcsolatos magatartásán.    Kedden ismét tárgyalt telefonon a válság megoldásáról Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter. "A véleménycsere során konkrét orosz és amerikai javaslatokról volt szó a civil béke és egyetértés biztosítása érdekében" - közölték Moszkvában, de annak nincs jele, hogy a felek megállapodtak volna valamiben. 
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?