A konzul már volt Tóásó Elődnél, a nagykövet ma indul, a szenátus elnöke nemzetközi bíróságot javasol

Az eljárást bonyolítja, hogy Bolívia részéről nem volt felkérés a jogsegélynyújtásra, és hivatalosan még most sem tájékoztatták a magyar hatóságokat az ügyről.

Bartos Miklós, Magyarország La Paz-i tiszteletbeli konzulja helyi idő szerint hétfőn a bolíviai fővárosban meglátogatta Tóásó Elődöt, akit terrorista összeesküvés gyanújával tartanak fogva.

A konzul az MTI megkeresésére elmondta: a magyar férfit továbbra is a főváros San Pedro börtönében őrzik, egyszemélyes cellában helyezték el.    

Mint Tóásó Előd elmondta: ellátása lényegében kielégítő. Bartos Miklós az előzetesben fogvatartott magyar férfivel mintegy 20 percen át tudott beszélni Tóásó ügyvédjének a társaságában. Benyomásai alapján a fogvatartott hangulata viszonylag jó. 

A konzul szerint továbbra sem világos, hogy mivel vádolják a férfit, mert a rendőrségi vizsgálat még nem zárult le.


A bolíviai szenátus ellenzéki elnöke az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság elé szeretné vinni kivizsgálásra az állítólagos terrorista csoport múlt csütörtöki felszámolását, amelyet ő kivégzésnek nevezett.

"A kormány emberek kivégzésébe fogott, mert az már biztos, hogy nem volt lövöldözés, sem összecsapás, és egyébként sem lehet terrorral harcolni a terror ellen" - jelentette ki hétfőn Óscar Ortiz, aki úgy véli, hogy "politikai választási manipulációról" van szó, a történteket megpróbálják felhasználni az elnök javára, az ellenzék lejáratására.

"Nincs bizalom a kormányban... komolyan kell dolgozni az igazság feltárásért... átláthatóságra van szükség a nyomozásban... azt amit a kormány tett, meg kell vizsgálnia az Amerika-közi Emberi Jogi Bíróságnak is" - mondta a helyi sajtónak.

A bolíviai kereskedelmi kamara elnöke azt követelte a kormánytól, hogy nevezze meg azokat a vállalkozókat, akik a gyanúsítgatások szerint finanszírozták a terroristákat. Ezt előző nap Álvaro García Linera alelnök sugalmazta.

Az állítólagos merénylők fő célpontja, az Amerika-közi csúcstalálkozóról hazatérő Evo Morales államfő viszont kijelentette: a hatóságok eljárása "célszerű volt, megfelelő arra, hogy megállítsák az ilyen felforgató csoportokat". A "banda" terveiről azt mondta, hogy céljuk "a hatalom megragadása volt erőszakos eszközökkel, vagy ha ez nem sikerül, akkor leválasztani egy bizonyos térséget".


Rózsa Flores Eduardo, Tóásó Előd és csoportja az Evo Morales ellen küzdő ellenzékhez tartozott, amely autonómiát akart Bolívia keleti részén - mondta hétfőn az MTI-nek a Székelyföldön lakó Nagy Attila, aki internetes barátságban volt Tóásó Előddel.
A Kovászna megyei Kökösön lakó, teológiát végzett Nagy Attila az MTI bukaresti tudósítójának hétfőn telefonon elmondta: a szovátai származású Tóásó Előddel tavaly ismerkedett meg az interneten. Véletlenül került össze vele a világhálón, egy közös ismerős hozta össze őket a székelyföldi autonómiáról folytatott eszmecserék közben.

Amikor Tóásó Előddel levelezni kezdett, még nem lehetett tudni, hogy a fiatalember a tengerentúlra akar távozni, de amikor ez kiderült, Nagy Attila le akarta beszélni a fiút erről a tervéről. Ez nem sikerült neki, de az internetes levelezés azután is folytatódott. "Utolsó beszélgetésünk idején Előd már Bolíviában volt" - mondta Nagy Attila.

"Utolsó beszélgetésem Előddel tavaly december 30-án volt, akkor már ott volt Bolíviában. Ennek alapján kiderült, hogy Előd és társai valóban a Morales elnökkel szembenálló körökhöz tartoztak, legalábbis azokkal szimpatizáltak" - mondta a székelyföldi férfi. Tóásó meglehetősen titkolózó volt már akkor, ebből Nagy Attila azt a következtetést vonta le, hogy ottlétük nem volt veszélytelen.

Állítólag autonómiát akartak a dél-amerikai országnak azon a részén, ahol - Tóásó szerint - "szelídebb" cambák laknak. Előd szerint Morales az "agresszív" indiánok (colla) közül való. Előd "tudósítása" szerint a collák ki akarják semmizni a cambákat.

(Bolíviában két nagy csoportra oszlanak az emberek a külsejük és társadalmi-kulturális kötődésük alapján. Az ország nyugati, magas hegyvidéki részén élnek a magukat collának nevező, tipikus andesi indiánok, keleten, a gazdagabb vidéken, az őslakossággal keveredett európai bevándorlók és leszármazottaik, akik az európai fenotípus jegyeit viselik.)

Nagy Attila szerint a fiú hajmeresztő dolgokat írt. Például azt: "A collák hegyvidékiek, ők termesztik a koka levelet, brutálisak és erőszakosak, a minap megvertek majd élve megégettek 11 embert." "De itt, a hegyvidéki indiánoknak egy törvényük van: megvernek, felgyújtanak benzinnel, ha túléled, felmetszik a hasadat, és a beleidet a nyakad köré tekerik" - írta Tóásó székelyföldi ismerősének.

A világ mindenesetre néhány nappal ezelőtt értesült a hírről: egy bolíviai kommandó lelőtte a bolíviai születésű, bolíviai-magyar-horvát állampolgárságú Rózsa Flores Eduardót, az erdélyi Szovátáról való Magyarosi Árpádot és az ír Michael Martin Dwyert, ezen kívül letartóztatta a horvát Mario Tadicot és a magyar állampolgársággal rendelkező Tóásó Elődöt.

Nagy Attila a történtek után is vallja: sikerült megismernie emberileg Tóaásó Elődöt, az internetes beszélgetések alapján világossá vált, hogy tiszta ember ő, akitől távol állt mindenfajta agresszivitás. "Beszélgetéseinkből az derül ki, hogy az önkereső ember lelki békevágya volt benne. De tudni kell, hogy az önkeresők, egyúttal, ha fiatalok, egy kicsit kalandvágyók is. Többre vágyott a szürke hétköznapoknál, de elképzelhetetlen, hogy terrorakciókban akart volna részt venni" - mondta az MTI-nek Nagy Attila.

A székelyföldi férfi a történet részleteiről saját regisztrációjú internetes lapjában is ír, keddtől lesz olvasható a vallasosanarchizmus.virtus.hu címen a "Memomárok" rovatban.