<p>Bár az Európa-bajnokság után úgy tűnt, Franciaország fellélegezhet, a nizzai terrortámadás, mely épp a Bastille bevételének emléknapján történt, felért egy szimbolikus tőrrel az ország szívébe. Az elnökre és a francia népre nehéz napok várnak most, tele belpolitikai turbulenciával. </p>
A francia radikálisokat erősítheti a támadás
Párizs |
Soós Eszter Petronella politológus, Franciaország-szakértő szerint Francois Hollande államfő egyébként is nagyon nehéz politikai helyzetben van, rettentően népszerűtlen. Bár a közvélekedés szerint a válság a hatalmon lévőknek kedvez, a hónapok óta hatályban lévő rendkívüli állapot miatt jó esélye van annak, hogy ez a támadás még inkább meggyengíti az elnököt, és a 2017-es elnökválasztást nem várhatja nyugodt szívvel. „A francia elnöktől elvárás, hogy háborúban sikeres, hatékony hadvezér legyen, márpedig ez az újabb támadás nem ezt a képet mutatja Hollande-ról. Az elnök ráadásul maga mondta korábban, hogy Franciaország háborúban áll, tehát még a keretet is megteremtette ehhez az értelmezéshez. Az ellenzéki nyilatkozatokból máris látszódik, hogy most nem a nemzeti összefogás lesz a reakció, hanem a konfliktus, a felelősök megjelölése“ – mondta lapunknak a politológus. Ha felmerül a rendőrség szakmai felelőssége – hiszen jó eséllyel történhetett helyszínbiztosítási hiba –, akkor felmerül a politikai felelősség ügye is. Hollande felelőssége az lehet, hogy az elmúlt hónapokban nem alkalmazták a rendkívüli állapot minden szabályát, nem tiltották be a tömegrendezvényeket, és engedték kifárasztani a rendőrséget a szakszervezeti tiltakozásokban, a radikális baloldali randalírozásokban. „Ez most könnyen visszacsaphat, mert ha a fent bemutatott logikai láncolat megáll, akkor Hollande akkor is felelős lesz ezért a merényletért, ha valójában nem az, s ha tudjuk jól: százalékos biztonságot senki sem tud garantálni” – vélekedik a szakértő. A turbulens belpolitikai színtéren Soós Eszter Petronella szerint a támadásból mindenki profitálhat, aki úgy kezdi, hogy „én már hónapok óta mondom, hogy...”, vagy „mi már hónapok óta mondjuk, hogy”. Azok is nyerhetnek, akik rámutatnak, Hollande csak pár órával a merénylet előtt jelentette be, hogy július 26án feloldják a rendkívüli állapotot – majd pár órával később ismét ennek meghosszabbítását kérte. Ezek a profitálós kísérletek csírájukban már látszódnak, egy-két nap, és beindulhat a keményebb vita is. A szakértő szerint Hollande igyekszik majd keménynek mutatkozni, ám a radikális jobboldal politikai pontokat szerezhet, és nem csak azért, mert az elnök baloldali. A nizzai merénylet társadalomra gyakorolt hatásának kockázata a szakértő szerint kettős. Egyrészt, ahogy egyre több ilyen merénylet történik, egyre nagyobb az esélye annak, hogy a franciáknál eltörik valami, és valóra válik az Iszlám Állam (ISIS) által vágyott cél, azaz a félelmi pszichózisba oltott kvázi polgárháborús helyzet. Ekkor az ISIS a muszlimokat, mint kisebbségi csoportot politikai célokra használhatná és egységesen áldozatnak állíthatná be, azaz újabb igazolást gyárthatna a tevékenységéhez. Másrészt a politikai centrum jobbra tolódása lehetőség a radikális jobb (és különösen a Nemzeti Front) számára. Ezért érdemes most nagyon figyelni, hogy a republikánusok versenyben lévő elnökjelöltjei milyen javaslatokkal érkeznek, és közöttük hogy módosul az erősorrend a közvélemény-kutatásokban. Jelen pillanatban továbbra is az a legvalószínűbb, hogy az lesz Franciaország következő elnöke, aki megnyeri a republikánus előválasztást – neki jó eséllyel Marine Le Pennel kell majd a második fordulóban megküzdenie. Ebből adódóan a Nemzeti Front elnökének diskurzusa is nagyon fontos az elnöki politika szempontjából – zárta Soós Eszter Petronella.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.