A feszültség enyhítésére szólította Oroszországot a NATO-főtitkár

Hangoztatta, hogy a NATO egyelőre semmi jelét nem tapasztalja a feszültség enyhülésének, sőt az orosz katonai jelenlét növelését érzékeli. A katonai beavatkozás nem megoldás a válságra - tette hozzá.    "Nagy a tét. Oroszország arra tesz kísérletet, hogy átírja az európai térképet, és új választóvonalakat alakítson ki" - mondta Rasmussen, aki szerint fennáll a veszély, hogy az orosz katonai lépések kiterjednek a Krím térségén túlra is. Az orosz műveletek az egész euroatlanti térség biztonságára fenyegetést jelentenek - vélte.     A NATO már hétfőn jelezte, hogy nem ismeri el az Oroszországhoz való csatlakozásról előző nap tartott krími népszavazás kimenetelét, egyebek között azért, mert a szavazásra katonai intervenció közepette került sor.     Az Európai Unió és az Egyesült Államok szankciókkal sújtotta Moszkvát a krími népszavazás támogatása miatt.    Rasmussen elmondta, hogy április eleji találkozójukon a NATO-tagországok külügyminiszterei a szövetség és Oroszország teljes kapcsolatrendszerét áttekintik.     A főtitkár megerősítette, hogy a szövetség szoros figyelemmel követi a helyzetet. A NATO már fokozta a légi járőrözést a balti államokban, és intenzívebbé tette hadgyakorlatait is az ukrajnai események miatt - emelte ki.  Japán is hoz büntetőintézkedéseket Oroszország ellenA krími népszavazás elismerése miatt Japán leállítja a vízumkönnyítésről, továbbá egy űrkutatási egyezményről folyó tárgyalásait Oroszországgal, és egyelőre nem kezdi el azokat az egyeztetéseket sem, amelyek különböző új beruházásokra vonatkoztak volna - jelentette be a japán külügyminisztérium kedden. A tárca közleménye szerint Oroszország megsértette Ukrajna szuverenitását és területi épségét azzal, hogy elismerte a Krím függetlenségét.     A minisztérium azt is kilátásba helyezte, hogy az említetteken kívül még további szankciókat hoznak Moszkva ellen.     Az Egyesült Államok és az európai uniós tagállamok már hétfőn döntöttek arról, hogy szankciókkal sújtják Oroszországot. A Japán által bejelentett intézkedések mindazonáltal kevésbé súlyosak, mint a vízumkorlátozásról és vagyonbefagyasztásról szóló amerikai és európai rendelkezések. Ukrajna pénzügyi követeléseket fog támasztani Oroszországgal szembenUkrajna be fogja nyújtani igényét az Oroszországi Föderációhoz a volt Szovjet Állami Takarékbank Ukrajnát illető betéteire vonatkozóan, 80 milliárd dollár összegre - közölte hétfői sajtótájékoztatóján Pavlo Petrenko ukrán igazságügyi miniszter. A miniszter szerint azokról a valutabetétekről van szó, amelyeket az Oroszországi Föderáció a Szovjetunió örökségeként kapott meg. Ezt az összeget, amely 1992. január 1-jei állapot szerint, valorizálás nélkül mintegy 80 milliárd dollárt tett ki, az Oroszországi Föderáció nem egyenlítette ki az Ukrán Állami Takarékbank javára.     Ezenkívül Ukrajna benyújtja igényét az őt illető külföldi ingatlanvagyonra is, ezen belül diplomáciai képviseletekre, repülőgépekre, hajókra és egyéb vagyontárgyakra, amelyek a volt Szovjetunió tulajdonát képezték.    Az orosz külügyminisztérium hétfői nyilatkozata szerint Oroszországban csodálkozással fogadták Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnök és Andrij Descsicja külügyminiszter nyilatkozatait, amelyek szerint a Szovjetunió küladósságainak és aktívumainak kérdését nem rendezték.     Az orosz külügyminisztérium honlapján azt közölte, hogy amennyiben Ukrajna követeléseket támaszt Oroszországgal szemben, és felülvizsgálná a vele 1994. december 9-én kötött, a volt Szovjetunió külső tartozásának és aktívumainak rendezéséről szóló, úgynevezett "nulla" megállapodást, Oroszország követelni fogja, hogy Ukrajna térítse meg a szovjet küladósság Kijevre eső, 20 milliárd dolláros részét. Az orosz külügyminisztérium álláspontja szerint az 1994-es megállapodásban az Oroszországi Föderáció magára vállalta az Ukrajnára jutó szovjet küladósság kiegyenlítésének kötelezettségét. Akkor ez az összeg 6,8 milliárd dollárt tett ki, ami ma megfelel mintegy 20 milliárd dollárnak - szögezte le az orosz külügyminisztérium. A román elnök szerint Putyin a Szovjetunió határait akarja helyreállítaniVlagyimir Putyin orosz elnök célja az, hogy helyreállítsa az egykori Szovjetunió határait: ahol sikerül szép szóval, ahol nem, ott tankokkal - jelentette ki Traian Basescu román államfő hétfőn az Adevarul hírportálnak adott interjújában. Az ukrajnai válságot kommentáló román vezető szerint ezzel a célkitűzéssel magyarázható, hogy Oroszország egy sor olyan "befagyott konfliktus" kialakulásában játszott szerepet a Fekete-tenger körül, mint a Moldovai Köztársasághoz tartozó szakadár Dnyeszter menti Köztársaság, a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia, és Abházia, illetve legújabban az Ukrajnából való kiválását megszavazó Krím félsziget.    Basescu aggodalmát fejezte ki, hogy a "második román államra", Moldovára is a krími forgatókönyv vár, de leszögezte: Románia semmiképp nem avatkozna be fegyveres erőkkel egy ilyen konfliktusba. A román elnök hozzátette: megítélése szerint a jelenlegi ukrán válság sem jelent háborús fenyegetést országa számára, és valószínűtlennek nevezte azt is, hogy az orosz-ukrán vita nyílt hadviselésbe torkollik.    A román elnök kijelentette: támogatás híján nem kívánja tovább erőltetni azt a néhány hónapja hangoztatott elképzelését, miszerint az európai integráció után Románia következő nagy össznemzeti célkitűzése a Moldovával való egyesülés legyen.    Basescu ugyanakkor Moszkva iránti szolgalelkűséggel vádolta a moldovai vezetést, amely parafálta a társulási egyezményt az Európai Unióval, de szerinte nem meri egyértelműen elkötelezni magát a Nyugat mellett, nehogy magára haragítsa Oroszországot.    Szerinte a legfontosabb teendője most Romániának az, hogy segítsen Moldovának enyhíteni az orosz gázimporttól való függőségét, és ezért mielőbb ki kell építenie a két országot összekötő energetikai infrastruktúrát. Ugyanakkor esélytelennek nevezte Moldova európai integrációját mindaddig, amíg a Dnyeszteren túli szakadár területeken orosz csapatok állomásoznak. Amerika elleni atomtámadásról beszélt az orosz állami tévé műsorvezetőjeAz Egyesült Államok elleni atomcsapás lehetőségéről beszélt az orosz állami tévé adásában az ukrán válság kapcsán Dmitrij Kiszeljov, a számos televíziós és rádiócsatornát működtető orosz állami VGTRK társaság főszerkesztő-helyettese - jelentette hétfőn az amerikai média. "Oroszország az egyetlen ország a világon, amely képes lenne radioaktív hamuvá változtatni az Egyesült Államokat" - fogalmazott heti műsorában a Rosszija 1-es adón Kiszeljov még vasárnap este, egy atomrobbantás utáni gombafelhőt ábrázoló háttér előtt állva.     A konzervatív nézeteiről és ellentmondást nem tűrő kijelentéseiről ismert Kiszeljov ezzel azon állítását akarta alátámasztani, amely szerint Barack Obama amerikai elnök fél Oroszországtól és Vlagyimir Putyin orosz államfőtől. Egyúttal arról is beszélt, hogy Putyin még az amerikaiak szerint is erősebb vezető, mint Obama.    A Kremlhez hű Dmitrij Kiszeljovot Putyin tavaly decemberben az Oroszország Ma névre keresztelt, márciusra létrehozandó állami médiavállalat új vezetőjévé nevezte ki. Az új médiacég az állami tulajdonlás ellenére relatíve független hangneméről ismert RIA Novosztyi hírügynökség helyett jön létre azzal a céllal, hogy jobban képviselje és kommunikálja Oroszország álláspontját és érdekeit.     Kiszeljovot külföldön a közelmúltban sokan bírálták az ukrajnai események elfogult és ukránellenes ismertetése miatt. Műsorában most vasárnap is azzal vádolta a kijevi hatóságokat, hogy nem képesek fenntartani a rendet Ukrajnában, és hagyják, hogy ultranacionalisták támadásokat intézzenek az orosz ajkú lakosság ellen az ország keleti részén. Az ukrán katonák más utasításig a Krímben maradnakAz ukrán katonák mindaddig a Krímben maradnak, míg más utasítást nem kapnak - jelentette ki Vitalij Jarema ukrán miniszterelnök-helyettes hétfői sajtótájékoztatóján. Hangsúlyozta, hogy a legfontosabb az emberi élet védelme, ezért az adott helyzetben dönt majd a vezetés arról, hogy az ukrán katonák maradjanak, kapjanak segítséget, vagy kivonják őket a területről.    "Nem akarunk háborút, de nem megyünk el önként onnan. Ez a mi területünk. Tovább gondolkodunk, dolgozunk, tárgyalunk olyan megoldást keresve, amely biztosítja, hogy az ottani lakosok ne szenvedjenek" - fogalmazott Jarema.     Leszögezte, hogy a Krím félsziget Ukrajna része marad, és az ott élő, ott szolgáló emberek továbbra is megkapják fizetésüket, nyugdíjukat, és ezentúl is ukrán személyi irataik lesznek.     Médiajelentések szerint a szakadár krími vezetés azt akarja, hogy az ukrán katonák hagyják el a félszigetet, amely kinyilvánította függetlenségét és Oroszországhoz való csatlakozási szándékát.     A határőrszolgálat közlése szerint az utóbbi napokban 11 ukrán katonát költöztettek ki családostul szolgálati lakásukból a magukat "békefenntartóknak" nevező orosz katonák, akik továbbra is fegyverrel fenyegetik és pszichológiai nyomást gyakorolnak nemcsak az ukrán katonákra, de családtagjaikra is.     Közben a krími tatárok képviseletét ellátó testület, a medzslisz azt kérte a kijevi vezetéstől: nyilvánítsa hivatalosan a félsziget őslakosainak a tatárokat, hogy ezen az alapon kiállhassanak az ukrán állam egységéért.