A felvizezett borreform sem tetszik a termelőknek

Csábító lehet a felajánlott kompenzációTASR-felvételAz EB-javaslat a tagországok nagy ellenállása miatt az eredetileg tervezett 400 ezer hektár helyett már „csak” 200 ezer hektár szőlőültetvény kivágását indítványozza. Az új tagállamok közül elsőként Magyarország – az unió hatodik legnagyobb bortermelője – bírálta nagyon határozottan a bizottsági elképzeléseket. Budapest szerint a támogatások történelmi alapon történő újraelosztása diszkriminatív, rendkívül hátrányos és igazságtalan a 2004-ben és a 2007-ben csatlakozott 12 tagállam szőlő- és borágazatára nézve.

Az EB hangsúlyozta: az uniós borpiac reformjáról szóló javaslatcsomagjával az immár krónikus bortúltermelésnek akar véget vetni, s előmozdítani az erre a célra szolgáló közösségi szubvenciók hatékonyabb felhasználását. A brüsszeli közlemény szerint a borágazat eddigi uniós költségvetése (évi 1,3 milliárd euró) változatlan maradna, de az elköltésében jelentős változások várhatók.

Tilos a szárazcukrozás

ĺgy például a javaslatok értelmében az intézkedések életbe lépésének első napjától kezdve (ez legkorábban 2008 augusztusára várható, hiszen a csomagról még a tagállamok és az Európai Parlament is vitát folytat majd) megszűnne minden olyan piactámogatási intézkedés – így a különféle lepárlási támogatások, a magántárolási támogatás, az export-visszatérítések –, amely nem bizonyult hatékonynak. A cukor hozzáadásával való alkoholtartalom-növelés, vagyis a szárazcukrozás tilossá válna, és megszűnne az ugyanerre szolgáló must után járó támogatás, amely a szárazcukrozáshoz képesti többletköltséget volt hivatott ellensúlyozni. Szakértők szerint könnyen lehet, hogy ezt a két intézkedést a tagállamok nem fogják jóváhagyni, ez ugyanis különösen érzékenyen sérti érdekeiket. A krízislepárlás helyébe két másik válságkezelő intézkedés lépne, amelyet országos pénzügyi keretek fedeznének.

Kivágási támogatás

Több pénz szolgálna az európai uniós bor népszerűsítésére, különösen a harmadik országok piacain. A javaslat egyik kulcseleme a kivágási program: a legkevésbé hatékony termelők vonuljanak ki a szőlőágazatból. Nekik az EU-bizottság önkéntes kivágási támogatást ajánl. Ez az első évben a mostaninál 30 százalékkal magasabb lenne, majd a program öv éve során fokozatosan csökkenni fog, hogy érdemesebb legyen mindjárt az első évben igénybe venni a támogatást. A javaslatcsomag szerint összesen körülbelül kétszázezer hektárnyi szőlőültetvény kivágására lehet számítani. A kivágási programra szánt költségvetés az első évi 430 millió euróról az utolsó évre már 59 millió euróra esik majd vissza, a támogatás átlagos hektáronkénti összege pedig ugyanezen idő alatt 7174 euróról 2938 euróra csökken.

A javaslatok szerint öt évig tartana az átmeneti időszak: ezalatt életben maradnának a telepítési korlátozások. 2013 után viszont feloldanák ezeket, hogy a versenyképes termelők belátásuk szerint bővíthessék termelésüket. A címkézés szabályai egyszerűsödnének, az Európai Unió elfogadna egyes olyan borkészítési eljárásokat, amelyeket a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet (OIV) összes termelő országa elismer. Több pénz jutna vidékfejlesztésre, így többek között a fiatal bortermelők tevékenységének megkezdésére és a környezetvédelemre.

Boel optimizmusa

„Több mint egy évig tartott az európai uniós borágazat újbóli fellendítésének módjáról szóló heves vitánk... Mostani javaslatunk figyelembe veszi a felmerült aggályokat, így többek között előmozdítja boraink népszerűsítését az exportpiacokon, és korlátozza a kivágásokat a környezetvédelmileg érzékeny területeken” – nyilatkozta Mariann Fischer Boel mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos a javaslatcsomag kapcsán. „Jelenleg még túl sok pénzt fecsérlünk el, költségvetésünknek több mint harmadát fordítva arra, hogy megszabaduljunk a termelési többlettől, ahelyett, hogy versenyképességünket javítanánk és borainkat népszerűsítenénk. Meggyőződésem, hogy javaslatom erőt fog önteni az európai borágazatba.”

A borreform tervezetét egyébként az EB többek között azzal indokolja, hogy az unióban folyamatosan csökken a borfogyasztás, miközben az utóbbi tíz évben a behozatal évente 10 százalékkal emelkedett, az export viszont csak lassan nőtt. Ha a tendencia nem változik, a bortermelési többlet Brüsszel szerint 2010/2011-re eléri az éves termelés 15 százalékát. Az unió évente körülbelül félmilliárd eurót költ csak arra, hogy megszabaduljon a bortermelési többlettől, amely nem talál piacra.

A déliek járnak jól

Az EU a világ legnagyobb bortermelője és -exportálója, de az elmúlt években egyre nagyobb konkurenciával találta szemben magát: a kaliforniai, ausztrál, chilei, argentin, dél-afrikai borok mindinkább előretörnek a piacon, miközben az EU-ban eladatlan „bortavak” keletkeznek. Ezért azután a borreform szükségességét minden tagállam támogatja, de a részletekben már jelentősek a viták.

Magyarország például a sajátos klimatikus feltételek miatt ellenzi a cukorhasználat teljes megtiltását a bortermelésben. Glattfelder Béla fideszes képviselő Budapest számára több szempontból is elfogadhatatlannak mondta a borreformról szóló jogszabálytervezetet, többek között azzal érvelve, hogy az alapvetően a borfelesleget termelő déli tagállamok érdekeit szolgálja, míg figyelmen kívül hagyja Magyarország, Szlovákia és más olyan tagállamok érdekeit, ahol a bor termelése és a fogyasztása nagyjából egyensúlyban van.

Tehát valószínűsíthető, hogy azokban az országokban fogják kivágni a legtőbb szőlőt, amelyek nem felelősek az uniós termelési többlet kialakulásáért, vagyis az új tagállamokban. Az itteni gazdák – akik tőkeerő szempontjából nem versenyezhetnek a nyugatiakkal – számára csábító lehet a felajánlott kompenzáció, többet kapnak a kivágásért, mint amennyi bevételre tesznek szert a bortermelésből, ráadásul minden kockázatvállalás nélkül.

Csökkenő szlovák export

Itt jegyezzük meg, a 2004-ben csatlakozott 10 ország az uniós bortermelésnek mindössze négy százalékát adja, közülük Magyarország számít a legnagyobb termelőnek az évi 4,5 millió hektoliterrel. Szlovákia a csatlakozáskor 21 ezer ha szőlőt regisztráltatott, de ebből csak 13 ezer ha volt a termő. A statisztikából az is nyilvánvaló, hogy az új tagállamok piacaik megnyitásával inkább enyhítették az uniós borválságot.

Szlovákia sokkal több bort hoz be, mint amennyit exportál, tavaly a borágazat több mint 500 millió koronás negatív szaldót produkált. A hozzáférhető statisztikák szerint 2006 utolsó tíz hónapjában 256 ezer hl bort hoztunk be 783 millió korona értékben, egy évvel korábban ez csak 179 ezer hektoliter volt 584 millió korona értékben. Az import növekedése meghaladta a negyven százalékot! Egy érdekes megjegyzés: az importborok döntő többsége 2 literesnél nagyobb kiszerelésben érkezett, vagyis nem elsőosztályú, minőségi, hanem inkább „tömegborokról” van szó. Ami az exportot illeti: 2006 október végéig a szlovák kivitel 60 ezer hektoliter volt 198 millió korona értékben. 2005 azonos időszakában még 85 ezer hektoliter volt a szlovák kivitel, vagyis a borexport jelentős mértékben visszaesett.

Igor Mancel, a Szlovák Bortermelők Szövetségének (ZVS) elnöke tegnapelőtt közölte: egyértelműen elutasítják az EB tervezetét. Elsősorban azért, mert megvalósítása csapást mérne régiónkban a minőségi borok piacára, az asztali borok árát pedig túlságosan függővé tenné a mustkoncentrátumok szállítóitól. Szerinte fellépésünket koordinálni kell főleg Németországgal, amely felvállalja a tervezett borreform fő ellenzőjének szerepét. (mti, tasr, sita, ú)