A csatlakozás létszükséglet

A Szlovák Tudományos Akadémia már a tavalyi év első felében is elkészített egy tanulmányt, amely az uniós csatlakozásunk lehetséges következményeit taglalta. Ez a mostani nagyrészt erre épül, figyelembe véve a legújabb gazdasági és világpolitikai fejleményeket. A szerzők már a tanulmány elején felhívják a figyelmünket, hogy nem szentírást veszünk a kezünkbe, vagyis nem általános érvényű útmutatót kívánnak bemutatni. Csatlakozásunk lehetséges előnyei és hátrányai szerintük nagyrészt a lakosság és a gazdaság alkalmazkodóképességétől függnek, vagyis attól, hogyan leszünk képesek élni a csatlakozás adta lehetőségekkel. 2010-ig szóló gazdasági előrejelzésükben ezért nem csupán egy, de rögtön négy forgatókönyvet készítettek. Az egyikben megmutatják azt, mi várna ránk, ha mi, és a környező országok sem csatlakoznának az Európai Unióhoz, a másikban pedig azt a katasztrófaváltozatot elemzik, amely szerint régiónkból csak mi maradnánk ki az integrációból. Arra az esetre is két forgatókönyvet készítettek, ha csatlakoznánk az EU-hoz: egy optimistát és egy pesszimistát.

Nagy általánosságban elmondható, hogy csatlakozásunk mindenképp pozitívabb eredményekkel jár majd, mintha kimaradnánk az integrációból. Ez utóbbi, a nemzetközi elszigetelődés következtében minden mutatón rontana. A csatlakozás esetére elkészített forgatókönyv pesszimista és optimista változata is azt feltételezi, hogy a tranzakciós költségek csökkenése miatt felpezsdült külkereskedelem és a külföldi befektetések növekedése egyaránt új munkahelyeket jelent majd. Hazai foglalkoztatottságunk a csatlakozás esetén 0,2-0,5 százalékkal gyorsabban fog nőni, mintha az EU-n kívül maradnánk.

A csatlakozás ugyan várhatóan a bérekben is meglátszik, nem számíthatunk azonban drasztikus növekedésre. A befektetők számára ugyanis az egyik legnagyobb vonzerőt továbbra is az alacsony fizetések fogják jelenteni. Nincs nagy különbség ezért a csatlakozás optimista és pesszimista forgatókönyve között a bérek növekedését tekintve: mindössze ezer korona. Fogyasztói árainkat ugyanakkor a világpiaci árak és a választási ciklusok befolyásolják majd. A pesszimista változat szerint 4,1, az optimista szerint 3,9 százalékos lesz az infláció.

És mikor közelítjük meg az Európai Unió országainak gazdasági színvonalát? Ha folytatódik a jelenlegi fejlődési ütem, az EU színvonalát 2022-ben érhetjük el, az optimistább változat szerint azonban erre már 2018-ban sor kerülhet. Ha nem lépnénk be az EU-ba, akkor az uniós országokat csak 2031-ben érnénk utol.

Štefan Luby, a Szlovák Tudományos Akadémia elnöke csatlakozásunk egyik legnagyobb előnyét a közvetlen külföldi befektetések növekedésében látja. Szerinte a külföldi befektetések hatását már most le tudjuk mérni, hiszen a korábban hazánkba érkezett külföldi cégek termelékenysége sokkal magasabb, mint a hazaiaké. Az Akadémia elemzése pedig megjegyzi, hogy ezen cégek nélkül a szlovák gazdaság nem érte volna el azt a növekedést, amit az elmúlt években sikerült felmutatnia. Ennek ellenére Szlovákia még mindig nem használta ki a maximumot, hiszen korábban lényegesen elmaradtunk a külföldi befektetők becsalogatásában, és csak az elmúlt években sikerült olyan környezetet teremtenünk, ami vonzóvá tette országunkat a befektetők számára.

Az elmúlt évek befektetői között azonban még így is nagyrészt csak az üzletláncok találhatók meg, de jelentős befektetői csoport érkezett az állami vállalatok eladásával is. Ezek ugyan megerősítették az infrastruktúránkat, ami a gazdaság konkurenciaképességének az egyik feltétele, ám a feldolgozóipari befektetések rendkívül szerények voltak. Míg 1998-ban a befektetések 69 százaléka irányult ebbe a szektorba, tavalyra ez az arány 6,3 százalékra csökkent.

Mi várható európai uniós csatlakozásunk után? Ami szinte biztosnak vehető, hogy a befektetések nagysága nőni fog. Az Akadémia elemzése ezt azzal támasztja alá, hogy eddig még minden csatlakozó országban nőtt a befektetések nagysága az integráció után. Az Akadémia első elemzése azzal számolt, hogy a jelenlegi éves 418 millió dolláros befektetések 2008-ra 1,0-1,5 milliárd dollárra nőhetnek. Emlékeztetőül elmondhatjuk, hogy az Economist Intelligence Units gazdaságkutató intézet még ennél is magasabb, 1,6 milliárd dolláros befektetésre számított. Az Akadémia azonban figyelmeztet arra, hogy Szlovákia jelentős konkurenciának lesz kitéve az Unióban, így elképzelhető, hogy a korábbi optimizmusból vissza kell vennünk. Ma úgy gondolják, hogy az éves befektetések összege 900 millió dollár lehet.

Hogy ez milyen hatással lesz az egyes ágazatokra, az egyelőre erősen kétséges. Az Akadémia elemzése szerint az ipari termékek gyártása 4,7, a szolgáltatások pedig 1,5 százalékkal nőhetnek. Enyhe, egy százalék körüli növekedésben bízhat az építőipar és a mezőgazdaság is. Az energiaszolgáltatók ugyanakkor öt százalék körüli visszaesésre számíthatnak. (mi)