<p>A briteknek több mint az ötöde megfontolná, hogy a szélsőjobboldalra szavazzon, kétharmaduk azonban semmiképpen sem lenne erre hajlandó.</p>
A britek kétharmada nem szavazna a szélsőjobbra
Ez derül ki a szombaton ismertetett legújabb felmérésből, amely a legnagyobb brit szélsőjobboldali erő, a Brit Nemzeti Párt vezetőjének nagy belpolitikai vihart kavaró első tévészereplése után készült.
A The Daily Telegraph című vezető konzervatív napilap megbízásából elvégzett országos közvélemény-kutatás eredménye szerint a megkérdezettek 22 százaléka "komolyan fontolóra venné", hogy a BNP-re adja voksát valamely jövőbeni választáson.
Közülük 15 százalék mondta magát "lehetséges" BNP-szavazónak, 4 százaléknyian "mindenképpen", 3 százaléknyian "valószínűleg" megfontolnák, hogy a Brit Nemzeti Pártra voksoljanak helyi, parlamenti vagy EU-választásokon.
A megkérdezetteknek több mint a fele egyetért azzal, hogy a BNP "szót emel a bennszülött brit fehér lakosság érdekeiért".
Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy a Brit Nemzeti Pártnak ekkora potenciális tábora lenne: a megkérdezettek kétharmada "semmilyen körülmények között" nem voksolna a BNP-re, akkor sem, ha a párt egyes felvetéseivel szimpatizál.
Nick Griffint, a párt elnökét és európai parlamenti képviselőjét - aki ellen már több bírósági eljárás is folyt faji gyűlöletkeltés vádjával - a BBC a Question Time (A kérdések ideje) című politikai vitaműsor legutóbbi, csütörtök éjjel sugárzott adásába hívta meg. A Question Time a BBC televízió legnézettebb politikai műsora, jellege szerint vitafórum, amelyben stúdióközönség tesz fel kérdéseket a meghívott politikusoknak.
A BNP vezetője korábban soha nem szerepelhetett a BBC és más brit televíziós társaságok egyetlen hír- és politikai programjában sem. Meghívását széleskörűen elítélték brit politikai és társadalmi szervezetek, elsősorban azzal az érvvel, hogy Griffin megjelenése a világ legtekintélyesebb közszolgálati műsorszolgáltatójának adásában komoly népszerűségi felhajtóerőt adhat a BNP-nek.
Griffin - aki többször megfordult Budapesten is, legutóbb a Jobbik tavaly október 23-ai nagygyűlésén - azonban az adás után közölte: hivatalos panaszt tesz a BBC ellen, mert "lincselő tömeg" közepén találta magát a stúdióban.
A BNP elnöke - akit a közönség zöme valóban igen ellenségesen fogadott - kifogásolta azt is, hogy műsort Londonban vették fel, mivel szavai szerint a fővárosból "etnikai tisztogatással elűzték az angol és a brit lakosságot ... így London már nem is brit város".
Griffin az adásban kijelentette: nem náci, és soha nem is volt az. Hozzátette: a brit nácik gyűlölik őt a legjobban, éppen azért, mert igyekszik átalakítani a BNP-t.
A műsorvezető ugyanakkor Griffin több korábbi kijelentését is felidézte. Ezek között szerepelt, hogy a BNP elnöke szeretné, ha Nagy-Britannia "99 százalékban ismét genetikailag fehér lenne".
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.