A brit vállalatvezetők kétharmada borúlátó a brexit miatt

A korábbinál bizakodóbban ítélik meg cégük jövő évi kilátásait a brit vállalatvezetők, hosszabb távra előretekintve azonban kétharmaduk továbbra is borúlátó.

A Deloitte üzleti tanácsadó cég csütörtökön Londonban ismertetett negyedik negyedéves felmérésében 119 brit nagyvállalat pénzügyi igazgatóit kérdezte arról, hogy véleményük szerint a brit EU-tagság megszűnése milyen hatással lesz vállalatuk működésére.

A válaszadók 27 százaléka mondta azt, hogy cége 2017-es kilátásait kedvezően ítéli meg. Az előző, harmadik negyedévi vizsgálatba bevont pénzügyi igazgatóknak mindössze a 16 százaléka nyilatkozott így. Azt a felmérését a Deloitte közvetlenül a brit EU-tagságról tartott júniusi népszavazás után végezte el. A referendumon a választók szűk, 51,9 százalékos többsége a kilépésre voksolt.

A csütörtökön ismertetett negyedik negyedéves felmérésből a Deloitte értékelése szerint az tűnik ki, hogy a cégek pénzügyi vezetői a rövid távú kilátásokat most derűlátóbban ítélik meg, mint az utóbbi 18 hónapban bármikor.

A válaszadók 66 százaléka azonban változatlanul attól tart, hogy a brit EU-tagság megszűnésének kilátása hosszabb időtávlatban már negatív hatást gyakorol cégének üzleti környezetére, és csak 14 százalékuk vár javulást vállalatának működési kondícióiban.

A Deloitte felméréséből kitűnik az is, hogy a brit vállalatvezetők kockázatvállalási hajlandósága sokéves mélyponton van, és a vállalatukat fenyegető legnagyobb hosszú távú kockázatnak a Brexitet, vagyis a brit EU-tagság megszűnését tekintik.

A vizsgálatba bevont pénzügyi vezetőknek csak 21 százaléka mondta azt, hogy a mostani időszakot megfelelőnek tartja nagyobb vállalatgazdasági kockázatok vállalására. Ez messze a hosszabb távú átlag alatti arány: a Deloitte grafikus kimutatása szerint a brit vállalati szektor kockázatvállalási hajlama csak a 2008-2009-es pénzügyi válság idején volt gyengébb, mint most. A 2014-ben elvégzett hasonló felmérések idején 70 százalék felett járt azoknak a vállalatoknak az aránya, amelyeknek pénzügyi igazgatói az akkori időszakot megfelelőnek tartották a kockázatvállalás növelésére.

A mostani felmérésben részes pénzügyi vezetőket a Deloitte megkérte arra is, hogy egy nullától 100-ig terjedő skálán jelöljék be, mekkora kockázatnak tartják a Brexitet. A Brexit átlagos kockázati értékelése 62 volt, messze a legmagasabb az összes választható kockázati tényező közül.

A deflációt és az euróövezeti válság újbóli fellángolásának lehetőségét a megkérdezett pénzügyi igazgatók átlagosan 52 pontra értékelték az általuk észlelt kockázatok súlyosságát mérő skálán, az amerikai elnökválasztás eredményének várható kockázataira pedig átlagosan csak 43 pontot adtak.
   

A Brexit hosszú távú reálgazdasági kockázataira más nagy londoni elemzőházak is felhívták a figyelmet.
   

Az Institute for Public Policy Research (IPPR) nevű londoni gazdasági-politikai kutatóintézet szintén csütörtökön ismertetett tanulmányában közölte: modellszámításai szerint a brit hazai össztermék (GDP) 2030-ban 55 milliárd fonttal (20 ezer milliárd forinttal) lesz alacsonyabb annál a szintnél, amelyet a brit gazdaság Brexit nélkül abban az évben elérhetne.
   

Az IPPR által az előrejelzéshez kidolgozott borúlátó Brexit-forgatókönyv azt feltételezi, hogy Nagy-Britannia szabadkereskedelmi megállapodás nélkül távozik az Európai Unióból, és emiatt jelentős vámakadályok emelkednek az uniós piacra irányuló brit export elé.
   

E forgatókönyv megvalósulása esetén az IPPR londoni elemzőinek számításai szerint egy-egy brit háztartás éves jövedelme átlagosan 1700 fonttal (több mint 600 ezer forinttal) lesz alacsonyabb 2030-ban annál, mint amennyi további brit EU-tagság esetén abban az évben lenne.