A brit uniós tagság feltételei

London. David Cameron brit miniszterelnök az Európai Tanács elnökéhez címzett levélben fejtette ki, milyen reformokat tart szükségesnek az Európai Unióban ahhoz, hogy az ország a közösség tagja maradjon. Egyebek közt korlátozná az EU-n belüli munkaerő-áramlást és lefaragná a szigetországba érkezők szociális juttatásait.

David Cameron a Királyi Külügyi Intézet (Chatham House) hallgatósága előtt részletezte tegnap azokat a reformokat, amelyeket a brit kormány szerint az Európai Uniónak végre kellene hajtania ahhoz, hogy Nagy-Britannia a jövőben is a közösség tagja maradhasson (a brit EU-tagságról 2017 végéig tartanak népszavazást). Cameron annak kapcsán mondott beszédet, hogy tegnap adták át az Európai Tanács elnökének, Donald Tusknak azt a levelet, amelyben London kifejti álláspontját erről a kérdésről.

Az európai vezetők előtt álló kihívásokhoz képest a britek által kért változások nem számítanak lehetetlennek, a szükséges politikai akarattal meg lehet valósítani őket – mondta, aki először az euróövezeti és a valutaunión kívüli EU-tagállamok viszonyára tért ki. Kifejtette: semmi nem indokolja, hogy az euróövezet és az európai egységes piac földrajzi határai egybeessenek. Cameron szerint törvényerejű határozatban ki kell mondani, hogy az Európai Unióban „egynél több” fizetőeszköz létezik, és azt is, hogy egyetlen EU-tagot sem érhet diszkrimináció annak alapján, hogy milyen pénzt használ.

Vétójogot nem kér ugyan a nemzeti parlamenteknek a brit miniszterelnök, mert az megbénítaná az EU-t, de azt szükségesnek tartja, hogy a tagországok törvényhozásainak egy része csoportba tömörülve elutasíthasson a nemzeti érdekeiknek ellentmondó uniós jogszabályokat. Ugyanakkor Cameron korlátozná az unión belüli migrációt, az új tagországokra csak akkor terjesztené ki a szabad munkaerő-áramlás lehetőségét, ha azok gazdaságának teljesítménye közelít a britéhez. Hozzátette: a más EU-tagállamokból Nagy-Britanniába irányuló nettó bevándorlás jelenleg évente több mint 300 ezer fő, ami fenntarthatatlan. A brit szociális juttatásokat is feltételekhez kötné: csak azok az uniós polgárok részesülnének belőle, akik már legalább 4 éve legálisan dolgoznak.

Egyesíteni kell a különböző javaslatokat, ígéreteket és megállapodásokat – az egységes piacról, a kereskedelemről és a szabályozások enyhítéséről –, ezeket elkötelezettséggé kell alakítani, amely „az Európai Unió DNS-ébe beírja a versenyképességet” – mondta Cameron, aki az európai vezetőktől felmentést kér Nagy-Britannia számára az alól, hogy az egy minél szorosabb unióért dolgozzon.

Az Európai Bizottság „nagyon problémásnak” minősített több brit reformjavaslatot. Margaritis Schinas, a testület szóvivője úgy fogalmazott, Cameron javaslatai között vannak, amelyek megvalósíthatónak tűnnek, például módot találni arra, miként szélesíthető a nemzeti parlamentek szerepe; vannak, melyek bonyolultak, így az euróövezeten kívüliség megőrzése mellett az uniós integráció mélyítése, és akadnak, melyek nagyon problémásak, mivel a belső piac szabadságát érintik (ide tartozik a diszkriminatív szociális juttatás terve). Ennek ellenére az Európa-ügyi tárcát vezető David Lidington közölte: már a decemberi EU-csúcsra megegyezést várnak. (MTI, NOL)