Zuzana Čaputová államfő fogadja az önkormányzatok képviselőit

Jozef Božik, a ZMOS elnöke múlt héten azt kifogásolta, Ódor Lajos kormányfő lemondta a találkozót az önkormányzatok képviselőivel, amelyre július 13-án került volna sor. A kabinetfőnök korábban jelezte, az állami költségvetésben nincs pénz a falvak és városok által követelt 108 millió euró kifizetésére, a parlament ugyanis több olyan intézkedést hagyott jóvá, amely pluszterhet ró az államháztartásra. Jozef Viskupič, az SK8 elnöke emlékeztetett, az év elején megegyeztek Eduard Heger kormányával arról, hogy 108 millió eurót osztanak szét a magas energiaárak kompenzálására. „Ebből 25%-os támogatás vonatkozott volna megyékre, tehát 27 millió euró” – tette hozzá, majd felszólította a parlamenti képviselőket, támogassák a rendkívüli ülés megnyitását, mely tárgya az előző kormány által ígért támogatás kifizetése lesz. „Úgy döntöttünk, hogy az elnök együttműködését kérjük egy találkozó összehívásához, és levelet is intéztünk hozzá. Segítséget kérünk, mert hatékony lobbira van szükségünk az energiaválság hatásainak orvoslására ígért 108 millió euró biztosítása érdekében. Úgy gondoljuk, hogy az önkormányzatok problémái közel állnak az elnök asszonyhoz, és nem közömbös irántuk” – tette hozzá Viskupič. Zuzana Čaputová államfő tüstént reagált a ZMOS és az SK8 felhívására, s kedden délelőtt fogadja a szervezet képviselőit az elnöki palotában.

Türelmes városok

Rybníček hétfőn délután a helyzet megnyugtatását szorgalmazta: „Azt gondoljuk, a vita feleslegesen feszült, megtévesztő és szinte már hisztérikus”. Emlékeztetett a kormányfővel folytatott tárgyalásokra, melyek során Ódor türelmet kért az önkormányzatoktól. „A kormányfő a tárgyalásokon soha nem mondta azt, hogy nem fizeti ki a kompenzációt. Mindössze türelmet kért tőlünk, mivel a parlament számos olyan törvényt fogadott el, amely növelte a fedezet nélküli kiadásokat” – folytatta azzal, Ódor tájékoztatta őket arról, hogy a kormány augusztus közepén fogja tudni, mennyi pénz áll rendelkezésre a költségvetésben, s ez alapján tudják majd eldönteni, miként fizetik ki az energiaárak kompenzálására szánt összeget. „Azt gondolom, az önkormányzatoknak nem jelent gondot augusztus közepéig várni” – mondta azzal, a szlovák városok túlnyomó többsége összetett, de stabil anyagi helyzetben van. Kiemelte, pillanatnyilag nem fenyegeti őket csőd és a szolgáltatások biztosítása sem forog veszélyben. „2023 januárjától most júliusig körülbelül 50%-kal csökkent az elektromos energia ára, a gázért pedig 60%-kal kell kevesebbet fizetnünk” – jegyezte meg Rybníček, majd hozzátette, az önkormányzatok a napokban megkapják az ukrán menekültek befogadásával járó költségek kárpótlására szánt támogatást is.

„Nem értem, mit várnak a köztársasági elnöktől” – jelentette ki azzal kiegészítve, nem tudja, mit léphetne Čaputová az ügyben, ha a pénzügyminisztériumban még nem tudják, miből lehetne kifizetni a támogatást. „Van ígéretünk Eduard Hegertől, amit Ódor Lajos kormányfő megerősített, és azt mondta, igyekezni fog minél korábban teljesíteni, de türelmet kért. Azt gondolom, türelmesnek kellene lennünk” – mondta, majd arról beszélt, a határozat, melyet a péntekre tervezett rendkívüli ülésen vitatnának meg a képviselők, csupán deklaratív jellegű. Véleménye szerint nyitott ajtón döngetnek, ami nem oldja meg a helyzetet. A városok uniójának elnöke bírálta, hogy az önkormányzatok a választás előtti harcok részévé válnak. Hangsúlyozta, a szakértői kormány a kezdetektől őszintén tárgyal az önkormányzatokkal, és nem használja őket politikai játékokra. „Nincs szüksége rá, mert senki nem indul közülük a választáson” – hangsúlyozta arra utalva,a politikai pártok, amelyek az elmúlt 13 évben a falvak és városok hanyatlását okozták, hirtelen felkarolnák az önkormányzatokat. „Arról beszélnek, hogy szeretnének nekünk segíteni, miközben épp ők tehetnek róla, hogy a falvak és városok ilyen állapotba kerültek” – szögezte le. Az ÚMS szerint az önkormányzatok számára a jövő évi állami költségvetés összeállítása jelenti a fő problémát. „Ha beigazolódik, hogy a falvak és városok jövőre kevesebb pénzt kapnak a részesedési adóból, mint idén, akkor garantálom, hogy az önkormányzatok egymás után omlanak össze” – figyelmeztetett. A városok képviselője szerint nem igazságos, hogy az elnököt és a hivatalnokkormányt igyekeznek felelősségre vonni az önkormányzatok jelenlegi állapota miatt.

Rendkívüli ülés

A soron kívüli parlamenti ülést a Smer kezdeményezésére Boris Kollár (Sme rodina) házelnök július 21-re hívta össze, az indítványt Tomáš Taraba és társai egyaránt támogatták. A parlamenti iroda tájékoztatta a TASR hírügynökséget arról is, az egyetlen napirendi pont egy határozati javaslat lesz az energiaárak emelkedésével kapcsolatos kompenzációs intézkedésekről. Robert Fico, a Smer elnöke hangsúlyozta, 2022-ben és 2023-ban több olyan szociális törvényt fogadtak el, amelyek negatívan érintik az önkormányzatok bevételeit, ráadásul az energiaárak is megugrottak, a kormány azonban nem fogadott el semmilyen kompenzációs mechanizmust. Az ülésre kivételesen a pozsonyi vár téli lovardájának termében kerül sor, a parlament főépületében használt üléstermet ugyanis éppen felújítják.

A nyári hónapok „holt időszaknak” számítanak a parlamentben, többen ilyenkor üdülnek, másrészt alkalmuk nyílik a képviselőknek ellátogatni a régiókba, de akadnak olyanok is, akik a jogszabályok előkészítésén dolgoznak az őszi ülés előtt. Utóbbit jelen esetben felváltja a kampány, a törvényhozóknak már nem lesz lehetőségük saját javaslatok beterjesztésére. A rendkívüli ülés megnyitására jelenleg nem sok esély mutatkozik, Branislav Gröhling (Saska) volt oktatási miniszter már jelezte, nem vesz részt az ülésen. „A térdre rogyó önkormányzatok oldalán állok, amelyek Matovič »családtámogatási csomagja« miatt elszegényedtek. Fico azonban csak személyes kampányt folytat a rendkívüli üléssel a helyzet megoldása nélkül, ezért nem veszek részt rajta” – közölte a közösségi oldalán. A törvényhozóknak két héttel ezelőtt többszöri próbálkozásra sem sikerült megnyitni a rendkívüli ülést, melynek témája a volt élettársát felpofozó Kollár menesztése volt a parlament éléről.