Zsúfoltabb üzletekre és elbocsátásokra számíthatnánk a vasárnapi boltzár miatt

A vasárnapi zárva tartás rendszeresen visszatérő téma, az intézkedés szorgalmazói elsősorban a családok támogatásával, illetve a házasság védelmével érvelnek, az ágazat képviselői szerint azonban a korlátozás többet árt, mint használ. Peter Tóth és Viera Mráziková, az NBS elemzői egy új anyagban felsorakoztatták azokat a gazdasági érveket, amelyek segítségével a társadalmat és politikusokat egyaránt megosztó témát elemezték.

Akit érint, veszít

Az NBS gazdasági szakértői rámutattak, az eladók, akik vasárnap a pult mögött szoktak állni, mindössze a 13%-át teszik ki azoknak, akik a hét utolsó napján is dolgoznak. „A vasárnapi munkaerőt foglalkoztató jelentősebb munkáltatók közé tartozik az ipar, az egészségügy és a közlekedés is. A vasárnapi munkavégzéssel leggyakrabban a vendéglátás területén dolgozók találkoznak (70%-uk). A vasárnap dolgozó munkavállalók többségét tehát nem érintené a vasárnapi munka tilalma” – vélik a jegybank szakértői, akik számításai alapján a vasárnapi 3,58 eurós minimális pótlék elvesztésével nagyjából 10%-kal kevesebbet keresnének a bolti alkalmazottak. Az elemzők szerint a kiesést szombaton vagy egyéb rendhagyó munkaidőben pótolhatnák. „Kevésbé szerencsés helyzetben lennének viszont azok az árusok, akik elveszítik a munkájukat. Az elemzés 1700 ilyen munkahely megszűnésével számol” – írják, majd hozzáteszik, a szabad állásoknak köszönhetően feltételezhető, hogy a felszabaduló munkaerő viszonylag gyorsan el tudna helyezkedni.

Nem vész el, átalakul

Ami a fogyasztókat illeti, az elemzés szerint a háztartások többsége a boltok vasárnapi zárva tartását a vásárlási lehetőségeik korlátozásának tekintené. „Az üzletek 2017 júniusa óta tartó ünnepnapi zárva tartása megmutatta, hogy az ünnepek alatti vásárlás kimaradását részben ellensúlyozta az ünnepek előtti és utáni fokozott tevékenység” – tették hozzák. A közgazdászok kiemelték, a terítéken levő jogszabály minden vasárnapra vonatkozna – négy kivétellel, a tanévkezdés és a karácsony előtti három hétvégén – s ezáltal a fogyasztók valószínűleg jobban alkalmazkodnának a korlátozott nyitvatartáshoz. A statisztikák szerint vasárnap már jelenleg is jóval kevesebbet vásárolnak az emberek, mint a hét többi napján. Az NBS érveléséből kiderül, a vasárnapi értékesítés nagyjából feleakkora forgalmat hoz, mint a legforgalmasabb vásárlási napok, a péntek és a szombat. „Hosszú távon arra számítunk, hogy a fogyasztás nem csökkenne jelentősen az intézkedés hatására, s az emberek más napokra terveznék a vásárlást. Rövid távon viszont pénteken, szombaton és hétfőn túlzsúfolt üzletekre számíthatunk” – hangsúlyozta Tóth és Mráziková.

A jegybank szakértői a kereskedők szempontjából szintén megvizsgálták az ügyet: a legtöbb üzlet számára a vasárnapi zárvatartás valóban megtakarítást jelentene, a bérleti díjhoz hasonló állandó költségeket azonban így sem tudnák csökkenteni. „A nagyobb és jövedelmezőbb üzletek jobban járnának, a kisebb szaküzletek azonban kevesebbet nyernének, vagy akár veszteséget is okozhat számukra” – figyelmeztet a nemzeti bank.

Közös nevező

Richard Vašečka (OĽaNO) parlamenti képviselő javaslata, mely júniustól bevezetné a vasárnapi boltzárat Szlovákiában, már a parlament márciusi ülésszakán napirendre kerülhet. A konzervatív politikusok tervezetét februárban visszautalták átdolgozásra, a módosított verzió azonban már az OĽaNO és a Smer számára is elfogadható lehet. Robert Fico pártja már 2020-ban javasolta a szabad vasárnapok bevezetését, az ellenzéki kezdeményezés viszont már az első olvasatban elbukott – a jelen levő 139 képviselőből mindössze 43-an támogatták. Juraj Blanár (Smer) Vašečka javaslatában azt kifogásolta, hogy a kiskereskedelmi boltok kivételt kaptak volna az ünnepnapi zárvatartás alól május 1-jén és 8-án, augusztus 29-én és szeptember 1-jén.