<p>Tárcaközi egyeztetésre bocsátotta az igazságügyi minisztérium az úgynevezett offshore-törvényt, mely a tárca állítása szerint minden, közpénzzel kapcsolatos területet átláthatóbbá és ellenőrizhetőbbé tesz. A jogszabállyal kapcsolatban a civilek óvatosak, de bizakodóak.</p>
Žitňanská kidolgozta a várt offshore-törvényt
Az igazságügyi minisztérium azt ígéri, hogy az úgynevezett offshore-törvény módosítása kulcsfontosságú intézkedéseket tartalmaz a politikai korrupció és a pénzmosás megfékezése érdekében, továbbá átláthatóbbá teszi a közpénzek felhasználását. A törvény minden olyan szituációra vonatkozna, amikor az állam és a magánszektor között vagyonátruházásra kerül sor, illetve állami forrásokat használnak fel a magánszektorban.
A jogszabálytervezet az állammal, az önkormányzatokkal és a közszférával szerződő feleket arra kötelezné, hogy felfedjék tulajdonosi hátterüket. Ez a passzus a jogszabály legutolsó, tavalyi módosításakor a Smer vétója miatt nem kerülhetett be a törvénybe. Az akkori módosítás értelmében csak azoknak a cégeknek kell felfedniük valós tulajdonosi hátterüket, melyek állami közbeszerzési pályázatokra jelentkeznek. Közben Lucia Žitnanská (Híd) igazságügyi miniszter állítása szerint a közpénzeknek csupán a 20%-a megy keresztül nyilvános versenypályázaton, 80%-a viszont nem. Jelenleg az állami megbízások kedvezményezettjeinek mindössze becsületbeli nyilatkozatot kell tenniük arról, hogy ők állnak az egyes cégek mögött, de gyakorlatilag lehetetlen feltérképezni, hogy kihez vándorol a megbízásokból származó nyereség.
„Mivel a kormányprogramban szerepel az offshore-törvény módosítása, ezért ez nem kérdéses” – közölte Nagy András, a Híd szóvivője arra a kérdésre, hogy van-e politikai egyesség a Híd és a Smer között a módosítás támogatásáról. Lucia Žitnanská bevezetné a közszféra partnereinek adatbázisát, mely nyilvános és ellenőrizhető lenne. A jogszabály alapján az állam, az önkormányzatok és a közszféra csak olyan céggel köthetne szerződést, mely szerepel az adatbázisban. Magas pénzbüntetéssel és az adatbázisból való törléssel büntetnék azokat, akik nem valós adatokat tüntetnének fel. Az adatok hitelességéért az arra jogosult személy vagy intézmény (ügyvéd, ügyvédi iroda, könyvvizsgáló, adótanácsadó) is felelősségre vonható lenne.
A cégek hátterét minden egyes alkalommal, amikor újabb megbízásért pályáznak, ellenőrizni kellene. Zuzana Wienk, az Aliancia Fair-play civilszervezet vezetője szerint nagy szükség van a tervezetre, melyet szakszerűen dolgozott ki a tárca. „Ez egy nagyon fontos első lépés, mely nem hoz azonnal valós információkat a cégek hátterét illetően. A jogszabály ereje számos hazai szervezettől függ majd. Ráadásul ennek a problémának a kezeléséhez szoros nemzetközi együttműködés szükséges, mely nélkül a hazai bűnüldöző szervek gyakran tehetetlenek, jó hír azonban, hogy a probléma kezelését már az Európai Bizottság is sürgeti” – mondta el lapunknak Wienk.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.