<p>Tomáš Drucker egészségügyi miniszter múlt héten jelentette be, hogy az állam átvállalja a kórházak mintegy 647 millió eurós adósságát. Ezt 585 millió euróból akarja törleszteni. A tehermentesítési tervről Dušan Zachart, az Ineko gazdaságpolitikai intézet szakértőjét kérdeztük.</p>
Zachar: Folytatódhat az állami kórházak eladósodása
Megoldható lesz az, hogy kevesebbet fizessen az állam a tartozásért, mint annak tényleges összege?
Előre kell bocsátanom, hogy hatalmas összegről van szó, nagyobbról, mint amennyiből Rudolf Zajac akkori egészségügyi miniszter tehermentesítette a kórházakat a 2000-es évek elején. Ez az adósságállomány a bizonyítványa az utóbbi éveknek, amikor semmilyen reform nem történt, így a kórházaknak nem állt érdekükben a hatékony működés. Zajac idején sem fizette ki az állam a hitel teljes összegét, a hitelezőknek akkor is el kellett viselniük, hogy az állam nem fizet kötbért, a késedelmes fizetés miatt kiszabott bírságokat nem kapják meg, és engedniük kellett a törzstartozásból is. Most is hasonló módszert alkalmaz az állam. A minisztérium azt feltételezi, hogy a beszállítók az árakba már beszámítottak bizonyos „felárat”, mivel tudták, hogy a pénzüket nem kapják meg határidőre. A minisztérium ezt a „felárat” akarja megspórolni.
El fogják ezt fogadni a hitelezők?
Sokuk biztosan igen, habár lesznek elégedetlenek. Mérlegelniük kell majd azonban, hogy inkább elfogadják ma a „verebet”, vagy várnak a „holnapi túzokra”, amit lehet, hogy meg sem kapnak. Biztosan lesznek, akik inkább várnak, de a többség el fogja fogadni a feltételeket.
Ilyen hatalmas pénzcsomag esetén felmerül a korrupció veszélye. Az átláthatóság szempontjából milyen a Drucker által felvázolt módszer?
A miniszter azáltal, hogy nem fog egyenként tárgyalni a hitelezőkkel, hanem egyfajta fix diszkont árat határoz meg, mindenki számára azonosat, a számla lejártának dátuma alapján, csökkenti a lehetséges korrupció mértékét.
Mit jelent a fix diszkont ár?
A hitelezőknek le kell majd számolniuk bizonyos százalékot a ki nem fizetett számlájukon szereplő összegből. Ezt pontosan meghatározza a minisztérium, például a négy vagy több éve lejárt számlán szereplő összegből 2,5%-ot, de ami csak egy napja járt le, abból 20 százalékot. Ez a mechanizmus figyelembe veszi a tartozás finanszírozásának időbeni költségeit. Így nem nagyon van értelme és tere a korrupciónak.
Képes lesz ezzel a mechanizmussal megállítani a minisztérium a kórházak további eladósodását?
Azzal, hogy a tehermentesítés minden kórházra vonatkozik majd, vagyis nemcsak az államiakra, hanem a megyei, nonprofit vagy magánintézményekre is, részben eredményes lehet. Elsősorban a kisebb kórházak vagy a magánkórházak igyekeznek majd elkerülni az újabb eladósodást, mivel később az állam csődeljárást indíthat majd ellenük, de a nagy állami mamutkórházak helyzetét nem látom rózsaszínűnek. Nem látok garanciát arra, hogy az ő eladósodásuk is megáll.
Az állam esetükben is konszolidációs tervhez köti a tehermentesítést. Ez nem elég?
Igen, vannak korlátozások esetükben is, ha nem tartják be a konszolidációs tervet, például nem emelhetik a béreket a törvényben előírt szint felett, leváltható lesz az igazgató, de nem látok olyan motivációt, amely rábírná arra az állami kórházakat, hogy hatékonyan gazdálkodjanak. A legrosszabb lehetőség ugyanis az a számukra, hogy visszakapják az adósságaikat, és az államnak tartoznak majd. Esetükben nem számíthatunk standard piaci konszolidációra.
Akkor sem, ha a minisztérium szigorúan betartatja majd velük a konszolidációs tervet?
Az a lényeg, hogy ezt ki fogja ellenőrizni, milyen határidőkkel és milyen szigorúan bünteti majd a felelősöket. Csak egy példa: a miniszter maga mondta, hogy nem várja azt, hogy a nagy állami kórházak eladósodása azonnal megáll, szerinte legkorábban 2020-ra lehet kiegyensúlyozott működés. Akkor azonban választások lesznek, a kórházak 2020-as gazdasági eredményeit pedig csak 2021-ben, a választások után lehet majd megtudni. Fennáll a kockázata tehát annak, hogy nehéz milliókat fizetnek majd ki, de a jelenlegi menedzsereket nem fogják felelősségre vonni azért, hogy tényleg tettek-e valamit a kórházak jobb működéséért. Ugyan a trend a korábbi évek alapján látható lesz, de kérdéses, hogy a minisztérium nem fogja-e túl „puhán” értékelni az eredményeket, nem keresnek-e inkább magyarázatot a rossz vagy kevésbé jó eredményekre.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.