Vonzó(bb) fizetéssel fiatalítana Fronc

Martin Fronc oktatási tárcavezető szerint a bérezési rendszer módosítása elsősorban a pályakezdő pedagógusoknak kedvez. A javaslat célja, hogy a fiatalok körében vonzóvá váljék a tanári hivatás. Az ifjabb tanerő beáramlására nagy szükség volna, mivel a hazai pedagógusok jelentős hányada az idősebb nemzedék tagja.

666 millióra van szükség

A miniszter úgy látja, ha rövid időn belül nem sikerül megfiatalítani a tantestületeket, előfordulhat, hogy pár év múlva vészesen lecsökken a jól képzett pedagógusok száma. A közoktatás tervbe vett reformja megköveteli a rugalmas munkaerőt az iskolákban.

A jövőben két részből tevődik össze a pedagógusbér. A bértábla szerinti pedagógusi fizetés a pályán eltöltött évek arányában növekvő járulékos összeggel egészül ki. Az alap- és középiskolai pedagógusok bére – évente július elsején – a katedrán eltöltött első 16 évben éves szinten 1, következő 16 évben pedig 0,5%-kal emelkedik. A 33 vagy annál is több éve hivatásukat gyakorló pedagógusok fizetése már nem emelkedik. A módosítás értelmében a 10-es, a 11-es, illetve a 12-es fizetési osztályba sorolt pályakezdő pedagógusok havi bére elérné a 13 100, a 13 970, illetve a 14 950 koronát.

Alapul véve az összesen mintegy 98 500 pedagógust, a bértábla módosítása a júliustól az év végéig tartó időszakban hozzávetőleg 666 millióval terheli meg a költségvetést. Az államnak a pedagógusok bérének rendezése a jövő évben 1,4, 2007-ben pedig csaknem 1,5 milliárdjába kerül.

Még mindig keveset keresnek

Szigeti László oktatási államtitkár lapunknak elmondta, a szaktárca elemzései szerint adottak a feltételei a béremelésnek, rendelkezésre állnak a kellő források a végrehajtásához.

A pedagógusok havi átlagbére 2004-ben 12 895 korona volt, szemben a nemzetgazdasági 15 825 koronás havi átlagkeresettel. A béremelés dacára a hazai oktatásügyben kifizetett bérek még mindig elmaradnak a környező államok pedagógusainak fizetésétől. Magyarországon a pedagógusi átlagbér eléri 18, Lengyelországban pedig a 22 ezer koronát. Csaknem hétszer alacsonyabb egy szlovákiai óvónő, illetve alapiskolai pedagógus bérének vásárlóértéke, mint a németországi társáénak. Egy német egyetemi tanár pedig nyolcszor annyi terméket vásárolhat a fizetéséből, mint egy hazai egyetemi tanár vagy tudományos munkatárs.

Elégedetlen a szakszervezet

Ján Gašperan, az Oktatásügyi és Tudományos Dolgozók Szakszervezete (OZPŠaV) elnöke jelentős előrelépésként értékeli a pedagógusok július elsejétől hatályos béremelését, ugyanakkor hosszú távon nem tartja kielégítőnek a módosítás mértékét: „Egyedül azt tartanánk elfogadhatónak, ha az oktatásügyben kifizetett átlagbér végre elérné a nemzetgazdasági átlagot. Csak abban az esetben lennénk elégedettek, ha az alap- és középiskolai pedagógusok havi fizetése elérné a nemzetgazdaságban kifizetett átlagbér 1,2-1,6-szorosát. Az egyetemi oktatók bére pedig a hazai átlag kétszeresét.”

Gašperan szerint elfogadhatatlan, hogy a közalkalmazottak bérezéséről szóló törvényből adódóan július elsejétől a 33 vagy annál is több éve hivatásukat gyakorló pedagógusok fizetése már nem emelkedik: „Éppen ezért javaslatot tettünk, hogy töröljék el az említett, 32 évben megállapított korhatárt. Követeléseink közt szerepel, hogy a pályán eltöltött évek számától függetlenül valamennyi pedagógus esetében éves szinten 1%-kal emelkedjék a fizetés összege.”

A Szlovákiai Városok és Falvak Szövetsége (ZMOS) és a pedagógus-szakszervezet képviselői attól tartanak, a béremelés miatt a takarékoskodás jegyében pedagógusokat kell majd elbocsátani. Maga az oktatási tárca sem tartja kizártnak, hogy a pedagógusok egy része éppen a béremelés miatt kerül majd az utcára. Szigeti szerint elképzelhető, hogy az iskolafenntartó önkormányzatok a megemelkedett bérek miatt szűkítik majd a hatáskörükbe tartozó oktatási intézmények alkalmazottainak körét. Jozef Turčány, a ZMOS alelnöke elmondta, lehetséges, hogy néhány oktatási intézményben nem lesz meg a kellő fedezet a béremeléshez: „Felméréseink szerint 600 település idei, oktatásügyre szánt költségvetése alacsonyabb a tavalyinál. Főként az önkormányzatok eredeti hatáskörében működtetett oktatási intézmények, például az óvodák alkalmazottjai esetében lehetnek gondok a fizetésemeléssel. Az alapiskolák pedagógusainak bérét az állam biztosítja, a béremelésre szánt fedezet előteremtése teljes egészében az állam feladata.” Az elmúlt egy évben mintegy hétezer pedagógust bocsátottak el állásából. A közoktatásban dolgozó pedagógusi alkalmazottak létszáma az egy évvel ezelőtti 143 134-ról 135 736-ra csökkent, ez mintegy 5%-os csökkenést jelent. A szakszervezet eredetileg csupán 3%-os létszámcsökkenéssel számolt. Gašperan szerint a következő két évben még biztosan folytatódnak az elbocsátások a közoktatásban.