Víztörvény: elúsznak az új munkahelyek a mezőgazdaságban?

Állami felügyelet, adózás a vízhasználatért és a vízkibocsátásért is

“Jó ürügy lett ez arra, hogy egy nagyon szigorú víztörvénnyel tartós bevételi forrást biztosítsanak a tékozló kormány-költségvetés számára. Az elsődleges reakciók 300 szakmai kifogást tartalmaznak a javaslattal szemben. Ezentúl mindent, ami “nedves” az állam szigorú ellenőrzés alá szeretne vonni”- mondta a parlamenti képviselő. Szerinte nem öncélú hivatal-burjánzást kell emögött keresni, hanem reális anyagi bevételt. Az ivóvíz mellett a felületi vizek, a folyóvizek, a termálvizek, a talajvíz, sőt az esővíz használata is szabályozva lesz és bizonyos, minimális mennyiségek felett minden illetékdíj alá lesz vonva.

Elúsztatják a délvidék és a mezőgazdaság esélyeit?

“Közelebbről vizsgálva a befizetések elsősorban a mezőgazdasági és a élelmiszeripari vállalkozásokat fogják érinti. És egy délvidéki képviselő számára ez nem maradhat közömbös. A “bátor” kormány-kezdeményezés átírhatja Szlovákia kis- és középvállalkozási térképét. Elsősorban a növénytermesztési, állattenyésztési és a rákapcsolódó élelmiszeripari ágazatokat fogja érinteni, hiszen ezek a legvízigényesebb ágazatok a vegyipar mellett, amely amúgy eddig is fizetett vízhasználati adót,” - mondta Nagy.  A saját kutas adómentes vízfogyasztás alsó határát 25-szeresen akarja a Fico-kormány  csökkenteni,  így már csak a háztartási kúti vízhasználat marad  fizetetlen - egyelőre. Ezzel az összes, vízfüggő vállalkozást egy új, sok esetben akár likvidációs adóval fogja  sújtani a törvény.




Veszélyben a modern zöldségtermesztés és az állattenyésztés

Viszont a rendelkezés komolyan érintheti az újonnan indított mezőgazdasági munkahelyteremtő vállalkozásokat, hiszen ezek teljesen más pénzügyi körülmények mellett lettek elindítva. Nem árt itt megemlíteni az európai alapokból finanszírozott tevékenységeket sem, amelyek kénytelenek lesznek az egész támogatást visszamenőleg is visszaszolgáltatni, ha kiderül, hogy tovább a vízadó miatt nem fenntarthatóak. Ha a kormányjavaslatot elfogadják, valójában minden vizet használó vállalkozás “adózni” fog a vízgazdálkodási vállalatnak.

Az árvízvédelmet ne a mezőgazdászok, hanem a vízerőművek finanszírozzák

“Minden erőmmel azon leszek, hogy ne a  mezőgazdasági és az élelmiszeripari vállalatok vízadójából legyen finanszírozva az árvízvédelem” - mondta a Híd parlamenti képviselője. “Ha én lennék a döntéshozó, megemelném a vízierőművek adóját, hiszen ők kötődnek egyenesen a folyóvizek használatára. Ez visszafogná a már-már nem egészséges, szakmaiságot nélkülöző vállalkozói érdeklődést, amit a magas haszonkulcs idéz elő. A  magas adó emellett segítené mérsékelni az agresszív befektetési kedvet, amely sok helyen már veszélyezteti a helyi szintű környezetvédelmi szempontokat is,” - nyilatkozta Nagy József, a Híd Nagyszombat megyei  elnökjelöltje. Míg az újonnan adóztatni szándékozott iparágak magas számú munkaerőre tartanak igényt, a vízerőművek, főleg a törpe erőművek a kiépítés után teljesen automatikusan, munkaerő igénye nélkül működnek. Ezért a vízenergia adó az öntözési adó helyett a regionális, vidéki munkanélküliség-csökkentés mellett szól.

A víztörvénnyel kioltják a idegenforgalmi és mezőgazdasági stratégia pislákoló reményeit

Kis probléma, de sokunkat érinthet: a nyilvános fürdők feltöltéséért is fizetnie kell ezek után az önkormányzatoknak,  üzemeltetőnek, pedig ez az idegenforgalmi fejlesztési stratégia ellen szól. De ennél sokkal komolyabb az ellentmondás a kormány 2013-2020-as mezőgazdasági fejlesztési tervezete és a beterjesztett víztörvény között. Míg a Ľubomír Jahnátek által vezetett mezőgazdasági tárca elsődlegesen a munkahelyteremtő ágazatokat támogatná, a környezetvédelmi tárca,  Žigával az élen éppen ezeket vízadóztatná. Az érintett elsősorban a cukorrépa, a vetőmag, a mezei és a zárt, vagy fóliás, üvegházas zöldségtermesztés, (a burgonyatermesztést is beleértve), de ugyanígy vízadózna az állattenyésztés, a gyümölcs és a szőlőtermesztés. Duplán: egyenesen és áttételesen érintené a vízilleték az élelmiszeripart is.




Adózás helyett támogatást az öntözésnek

“Mint utolsó logikai érvet azt szeretném felhozni, hogy az öntözés nem hogy élősködik országunk víztartalékain, de annak gyarapításában óriási szerepet játszhat. Az öntözővíz túlnyomó többsége ugyanis a folyóvizekből van szívatva, aminek több mint 40%-a beszivárog a talajba s így ahelyett, hogy elhagyná az országot, tovább gazdagítja annak víztartalékait.  Éppen ezért nagyon jó ok ez arra, hogy adózás helyett támogatást kapjon mindenki, aki öntözi a termőföldeket. Hiszen a víz stratégiai, kulcsfontossági nyersanyagunk, de elsősorban közös természeti kincsünk,“  - zárta le Nagy József.

A Mezőgazdasági minisztérium és az Agrárkamara is ellene van

A szabadon termesztett zöldség 2-3000 m3 vizet igényel öntözésre, míg az intenzív és magas munkaerő igényes, belterjes, modern, üvegházas termelés 20.000 m3 vizet is elvisz évente hektáronként. Az öntözővíz-adót 1998-ban sikerült eltörölni éppen azért, mert már akkor rohamosan adták fel a gazdák a zöldségtermesztést. Ez a lépés ma teljesen ellehetetleníti a nemzetközi versenyképességüket. Egyesek már külföldi lobby-nyomásról beszélnek, hiszen a zöldségimport hatalmas üzlet. Nem beszélve arról, hogy végre  a hazai termelők juthatnának ki a külföldi piacokra! A geotermikus vízhasználat további megadózása hatalmas, modern befektetéseket és sok ezer munkahelyet fog megszüntetni - sokat éppen a nagyszombati megyében, ahol gazdag termálvíz-források és rákapcsolódó fellendülő vállalkozások létesültek  stabil munkahelyekkel a közelmúltban. Ha a kormány jóváhagyja ezeket a javaslatokat, az nyílt támadás lesz a zöldségtermelők, az állattenyésztők és az egész agro-élelmiszer ágazat ellen, amelyben ma százezrek találnak megélhetést.

A Híd támogatni fogja az összes olyan kezdeményezést, ami ezt az aszociális intézkedést megállítja és módosító javaslatokkal fogja próbálni enyhíteni a  Smer mezőgazdaság-ellenes politikáját.