Vízió 2016: címer, autonómiák, nyelvhasználat

Bugárék tegnap bemutatták nemzetpolitikai vízióikat. A 15 oldalas anyag – mely elérhető a párt honlapján is –, több részterülettel foglalkozik, felvázolva a Híd szerint legfontosabb problémákat, s az ezekre adandó válaszokat. A dokumentumot Ravasz Ábel szociológus dolgozta ki.

Zászló, címer

„A szlovákiai magyarság a magyar kulturális nemzet része, de emellett ma egy közös név, jól körülírt regionális identitás és szimbólumok nélküli közösség is” – áll a dokumentumban. A Híd ezért egyrészt a terminológia egységesítését javasolja (Dél-Szlovákiának nevezné a magyarlakta részt, a honi magyarságot szlovákiai magyaroknak), új szimbólumokat kreálna (zászlót, címert, de himnuszt már nem), mindezt pedig közelebbről nem specifikált imázskampányokkal népszerűsítené. „Javasoljuk a szlovákiai magyarság közös szimbólumainak kiválasztását. Ezekre elsősorban azért van szükség, mert a mai szimbólumkészlet képtelen az összetartozás agressziótól mentes, politikától még nem terhelt kifejezésére” – olvasható a vízióban.

Magyar regiszterek

„Ha ma megkérdezzük a magyarokat, hogy minek tartják magukat, akkor nincs egységes vélemény ebben a kérdésben: valaki magyarnak, valaki szlovákiai magyarnak, más felvidéki magyarnak vallja magát. Azt nem mi akarjuk megmondani, hogy mik legyünk, de szeretnénk egy vitát indítani erről” – nyilatkozta Solymos László, a párt alelnöke. Bugár Béla szerint a cél, hogy a kampányban jelenjen meg, miért jó itt magyarnak lenni. „Az más dolog, hogy hogyan fogjuk ezt folytatni. A lényeg, hogy mit akarunk, a hogyan a második kérdés” – tette hozzá a pártelnök.

Bugárék különböző regiszterek létrehozását javasolják. Például a szlovákiai magyar szervezetek gyűjtőoldalát, vagy egy szótárjellegű adatbázis megalkotását szeretnék előmozdítani. Emellett egy dél-szlovákiai magyar kulturális kataszter hoznának létre. „Itt a civil szervezetek segítségére számítunk. Pl. a Fórum Intézetnél össze vannak gyűjtve bizonyos adatok, de a pártok is rendelkeznek ilyenekkel. Ezt folyamatosan kell frissíteni. Nem volna viszont ildomos, ha ezt egy párt csinálná” – mondta lapunknak Bugár.

Tervezetek

A párt több mint féltucatnyi törvényt változtatna meg, illetve fogadtatna el újonnan. Ezeket a tervezeteket a leendő koalíciós tárgyalásokra vinné be. „Fontos, hogy a politikai partnereink tudják, mit várhatnak tőlünk. Ha bármikor a jövőbe, akár koalícióba lépünk, mindenki tudja, hogy ez az anyag, amit át akarunk ültetni, és ez alá nem megyünk” – nyilatkozta a Híd elnöke.

A koalícióban való részvételt ugyanakkor nem kötnék az összes tervezet elfogadásához. „Soha nincs úgy, hogy mindent át lehet ültetni” – mondta lapunknak Solymos. „Ez nem egy választási időszakra szóló dokumentum” – tette hozzá Bugár.

S mely törvényeket módosítanák? Átírnák az alkotmány preambulumának államalkotó nemzettel kapcsolatos részét, elfogadtatnák a kisebbségek jogállásáról, valamint a kisebbségi kultúrák finanszírozásáról szóló törvényeket, regionális hivatalos nyelvként bevezetnék a magyar nyelvet, átírnák a megyei és járási határokat, valamint kulturális és oktatási autonómiát vezetnének be. A területi autonómiától viszont elzárkóznak, mivel ez „a magyarlakta régió szétaprózottsága miatt jelenleg nem tűnik adekvát megoldásnak a közösség problémáira”.

Hogyan valósul meg?

Tokár Géza, a Szlovákiai Magyarok Kerekasztalának szóvivője szerint a legnagyobb kérdés az: a Híd milyen formában próbálja majd megvalósítani a megfogalmazott stratégiát. „Erre vonatkozólag nem hangzott el konkrét ígéret” – nyilatkozta lapunknak Tokár Géza. A szóvivő úgy véli, a dokumentumban van néhány kulcsfontosságú kérdés, ami legalábbis új alapokra helyezné a kisebbségpolitikát, például a nyelv és nem a nemzetiség kiemelt kezelése. „Az erénye, hogy vannak egész konkrét felvetések, melyeket a megfelelő források megléte esetén meg lehet valósítani. Ilyen pl. az imázskampány, a folyamatos közvélemény-kutatás, a régiós identitások vizsgálata” – mondta Tokár.

Berényi József tegnap nem kívánta kommentálni az anyagot, mivel nem olvasta. „A megyei választások után fogjuk nyilvánosságra hozni az autonómia elképzelésünket” – nyilatkozta lapunknak az MKP elnöke.