Visszaszorulóban van a hazárdjáték

A tiltakozók a törvényt szigorítanák, azt akarják elérni, hogy az önkormányzatok bezárhassák a játéktermeket. A hazárdjátékok üzemeltetői szerint viszont a községeknek ezen a téren már most is elég széles hatáskörük van. A napokban ismét sajtótájékoztatót tartottak a fővárosban azok a polgári aktivisták, akik néhány évvel ezelőtt aláírásgyűjtést szerveztek a TriGránit társaság Metropolis projektjébe tervezett kaszinó ellen. Most, hogy a projekt megvalósítása már kaszinó nélkül indult, garanciákat akarnak a fővárostól és a kormánytól, hogy a létesítményben soha nem nyílik kaszinó. A főváros és a kormány is többször jelezte, hogy a beruházótól kapott garanciákat elégségesnek tartja, és olyan memorandum aláírására, melyben a TriGránit írásban is leszögezné, soha nem nyit kaszinót, nem lát okot. „Mi azt akarjuk, hogy az embereknek szerződés legyen a kezükben arról, hogy kaszinó nem lesz” – mondta az aktivisták egyike, Martin Dilong. Arra a kérdésre, hogy miért mindig csak a Metropolis projektjével kapcsolatban hívnak össze sajtótájékoztatót, és a lakótelepeken megnyíló játéktermektől soha nem óvják az embereket, azt válaszolta, hogy ha a nagykaszinó veszélyeiről beszélnek, az ugyanúgy vonatkozik a játéktermekre is. „Mi nem gondoljuk, hogy az embereket megvédi, ha korlátozzák ilyen kaszinóba a belépést, ha csak a tehetősebb emberek látogatnak oda. Ilyen közegben lehet, hogy nem a játékfüggőség kerül előtérbe, hanem a gazdasági bűnözés és a pénzmosás. Ez ugyanolyan veszély” – mondta Dilong. Támogatják a KDH által kidolgozott törvénymódosítást is, melynek értelmében az önkormányzatok egy sikeres petíció alapján bezárhatnák a területükön működő játéktermeket. A törvénytervezetet március elejéig kell megvitatniuk az érintett parlamenti bizottságoknak. Nagyobb önkormányzati hatáskörtA jelenlegi szabályozás szerint egy község legfeljebb a játéktermek nyitva tartását szabályozhatja, a játéktermet csak akkor zárhatja be, ha ezt a lakosság 30%-a petícióban kéri. Ebben az esetben szavaznak a kezdeményezésről, s ha nem fogadják el, akkor minden marad a régiben. A törvénymódosításban az áll, hogy ha az önkormányzat petíció alapján veszi napirendre egy játékterem bezárását, és ha a képviselők ezt nem szavazzák meg, akkor kénytelenek lesznek helyi népszavazást hirdetni az ügyben. Újdonság az is, hogy az önkormányzat petíció nélkül is bezárhatná a játéktermeket. Juraj Danielis, a nyereményjátékokat üzemeltető vállalkozókat tömörítő szövetség (AZAH) szóvivője szerint ha egy önkormányzat be akar tiltani egy játéktermet, azt már most is megteheti, elég ha elfogadják a lakosok 30 százalékának akaratát. „Mi ezt elfogadjuk, holott továbbra is állítjuk, hogy a községeket érintő egyéb problémák kapcsán 50 százalékos részvételi arány kötelező. Ez a kettős mérce is utal valamire. Az idei szuperválasztási évben benyújtott törvénymódosítás egyetlen célja a figyelemfelkeltés és az, hogy előterjesztői a lehető leggyakrabban szerepeljenek a sajtóban” – mondta lapunknak Danielov. Az ország első községe, amely betiltotta a hazárdjátékokat Kisszeben (Sabinov) volt, két évvel ezelőtt. Év elejétől már petícióhoz kötötték a játéktermek bezárását elrendelő önkormányzati döntést. A lakosok harminc százalékának aláírását Ólublón (Stará Ľubovňa) is összegyűjtötték, az önkormányzat viszont végül nem egyezett bele a játékterem betiltásába. Kevesebb a játékteremHorváth Árpád, Gúta polgármestere szerint évekkel ezelőtt sokkal nagyobb problémát okozott a hazárd, mint most. „Tíz, tizenöt évvel ezelőtt előfordult, hogy családapák, családfenntartók eljátszották a pénzüket. Azóta nagyon megritkultak az automaták a kocsmákban, vendéglőkben. Szigorodtak a feltételek, s ez visszafogta az embereket” – mondta a polgármester. Véleménye szerint, ha a szóban forgó törvényt elfogadnák, s ha a város szabályozhatná a hazárdot, akkor az önkormányzat bizonyára foglalkozna vele, de mint hangsúlyozta, a hazárdjáték már nem okoz olyan problémát, ez a szenvedélybetegség csökkenő tendenciát mutat. Danielov szerint tény, hogy az országban jelentősen visszaesett a játékautomaták és a játéktermek száma, még ha a polgári aktivisták ennek ellenkezőjét is állítják. A Statisztikai Hivatal és a pénzügyőrség adatai szerint 2011-től évente átlagban kétezerrel csökken a hazárdjátékokat üzemeltető helyek száma – a játéktermeket vagy a kocsmákban levő nyerőautomatákat is beleértve. Az AZAH számításai szerint, míg 2011-ben Szlovákiában 24 ezer ilyen automata volt, addig jelenleg már csak nem egész 20 ezer van. „Logikus, hogy az aktivisták a játéktermek betiltását követelik, mindig is ez volt a fő témájuk, politikai céljuk. Viszont mindig félrevezető és téves információkkal dolgoznak” – állítja Danielov. A kocsmákból szerinte nagyrészt eltűntek a játékautomaták, miután a törvényhozók elfogadták, hogy ilyen játékokat csak zárt, elválasztott helyiségben lehet üzemeltetni. „A hazárdjátékok ezután a játéktermekbe költöztek, amelyek viszont sokkal szigorúbb állami felügyelet alatt állnak, ráadásul a fiatalkorúaknak nem teszik lehetővé, hogy játszanak, ezt sajnos különböző internetes portálokról nem lehet elmondani” – mondta az AZAH szóvivője. A statisztikai adatok valóban azt mutatják, hogy a játéktermekből és nyerőautomatákból évről évre kevesebb van, néhol azonban újak is nyílnak. Egy ilyen az elmúlt hetekben például közvetlenül a pozsonyi drogelvonó központ előtt nyitotta meg kapuit, annak az intézménynek a tőszomszédságában, melyben játékfüggőket is kezelnek. Ha a KDH törvényjavaslatát, amely újabb érvágást jelentene az embereknek, a Smeres képviselők is megszavaznák, akkor még idén tavasszal hatályba léphet.