<p>Jozef Viskupič (OĽaNO), Nagyszombat megye új vezetője szerint elődje, Tibor Mikuš nem viselkedett vele sportszerűen a megyei választások után. Ám azt még jobban fájlalja, hogy Mikuš a megyét is nagyon rossz állapotban hagyta rá.</p>
Viskupič: rossz kondícióban van a megye
2010 óta dolgozik a törvényhozásban. Hiányozni fog a parlamenti munka?
A most zajló költségvetési ülésszak az utolsó, amit a parlamentben töltök. A parlamenti munka nagyon specifikus küldetés: a törvényhozás az általános szabályok felállításáról, és valamilyen politikai víziók definiálásáról szól. Úgy gondolom, nagy munkát végeztem a kultúra és a média területén. Vannak olyan dolgok, amiket sikerült elérnem, és maradtak feladatok, melyeket a helyemre érkező Natália Gálisová visz majd tovább, a véletlennek köszönhetően ő is erről a területről érkezik. Azt azonban nem tudom megmondani, hiányozni fog-e a parlamenti munka. Úgy gondolom, hatalmas kihívás előtt állok, inkább a jövőbe nézek.
Azért a parlamenti politizálás mégiscsak kicsit forróbb, mint a régiós. Megundorodott az évek alatt a nagypolitikától?
Szerintem most is „forró” poszt vár rám. A Nagyszombat megye elnöki posztja mondhatni „stabil” volt, és a választások eredménye sok tekintetben némileg meglepő volt, de óriási munka van mögöttünk a csapatommal, és sikerült elérnünk, amit kitűztünk magunk elé. A törvényhozás nagy hatással van az országban uralkodó légkörre, és pótolhatatlan tapasztalatokat szereztem itt. De most más kihívás áll előttem, a megyefőnöki poszt tulajdonképpen az első végrehajtó hatalmi poszt, amit a mozgalmunk megszerzett. Az emberek sokat beszélnek a politikában uralkodó mocsokról. Én azt mondanám, minden attól függ, milyen jól zár a búvárruhánk. Ez pedig nagyban függ attól is, milyen csapat van az ember körül. Körülöttem mindig olyan emberek voltak, akik nyíltan megmondták nekem, ha az utam valahol eltért attól, amit megígértünk a választóknak. Remélem, a búvárruhám továbbra is tart, miközben a piszkos vízben úszom.
Focimeccsre jár?
Igen, bár a mi családunk inkább jégkorong-család, van egy 8 éves jégkorongozó fiam. De a nagyszombati Spartak szurkolója vagyok, kétszáz méterre nőttem fel a stadiontól.
A Spartak egyik legnagyobb riválisa épp a dunaszerdahelyi DAC.
Bár a Spartaknak szurkolok, minden jó csapatot szeretek, és a sportteljesítményt értékelem. A labdarúgás a regionális identitásról is szól, és ezt értékelem is. De az, hogy Nagyszombatból származom, nem jelenti azt, hogy egyetlen régió felé hajlok. A megye mind a 17 városának polgármestereivel találkozni akarok, sőt, talán egy nem formális tanácsot is létrehozok majd a megyei települések vezetőinek részvételével. Sok polgármester keresett már akkor is, amikor még szinte meg sem száradt a tinta a választólapokon. Mindenkivel találkozni akarok, egyelőre nem formálisan, de szeretnék ennek egy intézményesített keretet adni, hogy értelmet adjunk az önkormányzat szónak, és párthovatartozástól függetlenül egy irányba húzzuk a szekeret.
A focira elsősorban azért kérdeztem rá, mert ez az analógia is jelzi, egy nagyon furcsa, kétarcú, magyar-szlovák megye élére áll.
Én háromarcúnak tartom: itt a szétdarabolt erdőháti régió, a megye középső része, valamint a déli járások. A megye kialakításánál nem vették figyelembe a regionális identitást, és szerintem hiba volt ilyen természetellenesen felosztani a régiókat, például a magyarlakta területeket is. De ugyanez érvényes a megye közepére is, ahol a galgóci, a nagyszombati és a pöstyéni városi identitások dominálnak, és egyszerűen közös névvel se tudjuk illetni ezt a régiót. Mégis teszek egy kísérletet arra, hogy valahogy egységbe foglaljuk ezeket a régiókat, ehhez pedig a megyei kompetenciák adják meg a keretet. Elsősorban az utak, melyeknek nincs nemzetiségük, de hatalmas felelősséget jelentenek, és a minőség kritériumán kívül semmilyen más kritériumnak nem szabad rájuk vonatkoznia. Aztán itt vannak a további, nem nemzetiségi kompetenciák, a szociális szolgáltatások, valamint az egészségügy, ami a felmérésünk szerint az emberek 93 százalékának fontos – és itt épp a két déli járásban privatizálták a kórházakat.
Ám a megye óriási kulturális és oktatási kompetenciákkal rendelkező intézmény is – itt már kereshetünk bizonyos megyei identitást, és reméljük, tudunk majd válaszokat kínálni arra a kérdésre, hogyan fogjuk össze a megyét, hogyan szervezzük meg a határon átnyúló együttműködést a szomszédainkkal. Általánosságban azt mondanám, a megye összes lakójának jó ispánja szeretnék lenni.
Azt, hogy mindenki megyefőnöke akar lenni, talán eddig minden megyei elnök elmondta...
Én igyekszem konkrétumokban beszélni, nem vagyok olyan, mint mindenki (nevetés). A megyei kompetenciák közül az utaknak vagy az egészségügy minőségének nincs nemzetisége. A kultúra és az oktatás területén azonban, úgy gondolom, lesznek majd ötleteink, ez prioritás számomra. S ezt nem mondja önnek bármelyik megyefőnök: azt szeretném elérni, hogy a megye minden egyes lakója úgy érezze, ez a megye az otthona. Tudatosítom, hogy a megyét az emberek fizetik a bevételeikből fizetendő adóból, ezért a megyének is értük kell dolgoznia.
Találkozott a választások óta elődjével, Tibor Mikušsal?
Háromszor. A kezdet furcsa volt, tele emóciókkal. A volt megyefőnök nem tett gesztust, nem nyújtott kezet a választások után, eltelt egy kis idő, míg megegyeztük a kommunikáció formájáról. Eleinte telefonáltam neki, de megtudtam, idegen számokról érkező hívást nem vesz fel. Aztán írtam neki egy e-mailt, amire pár nap után válaszolt. Személy szerint azonban úgy gondolom, ennek fordítva kellett volna történnie. De sebaj. Én nem szerettem volna időt vesztegetni. Most a formális dolgoknál tartunk. Azóta ugyanakkor találkoztam a megyei hivatal munkatársaival, akik a szervezést a kezükbe vették. Velük a formai és technikai dolgokat vettük át, például megtudtam, hogy a megyének nagyon öreg és használt autója van, remélem, elvisz a ceremóniáról a megyei hivatalig.
Milyen kondícióban hagyta önre a megyét Mikuš?
Nem túl jóban. A számokat nézve kiderül, hogy az adósságállomány 47 százalékhoz közelít, alig vagyunk az 50 százalékos határ alatt, ahol már fenyeget minket az adósságfék réme. Emellett megyénk a második legátláthatatlanabb az összes közül a külső értékelések alapján. A honlapunk, ami a lakosság tájékoztatásához szükséges, borzalmas állapotban van. Az oldalt kívülről-belülről ismerem, hihetetlenül sok munkát igényel, hogy eljusson az ember az adatokig, melyeket jól eldugtak, a legkevésbé érdekes dolgok vannak előtérben. Aztán itt van az a beadvány, amit még a kampány során nyújtott be az egyik jelölt, a hidas Rigó Konrád a Közbeszerzési Hivatalhoz – ezek mind nagyon komoly dolgok. S még nincsenek részletes információim a megyei hivatal mélyéről. Maga a hivatal is hatalmas, 220-230 ember dolgozik ott. Nem gondolom tehát, hogy jó állapotban veszem át a megye irányítását. Nagyon sok munka vár ránk.
Hogy néz majd ki a megye szűkebb vezetése? Kik lesznek az alelnökök?
Még zajlanak a politikai tárgyalások, még nincsenek meg a megyei testületben az egyes csoportok frakciói, frakcióvezetői. 14 független képviselő ül a testületben, az MKP frakciója 13 tagú lesz, és feláll a mi frakciónk is. Az alelnöki posztokról való tárgyalások jelenleg is intenzívnek mondhatók, valószínűleg nem is zárulnak le december 4-ig, mikor átveszem a hivatalt. A továbbiakról a jövő héten tájékoztatjuk a sajtót. A politika régiós szinten is úgy működik, hogy amíg nem egyeztünk meg mindenről, addig semmiről sem egyeztünk meg.
Úgy tudom, az alelnökök nem a megye járásaiért lesznek felelősek, hanem a megyei kompetenciákért. Ez igaz?
Négy megyei alelnökben gondolkodom, akiknek pontos hatásköreik is lesznek. De erről beszélni egyelőre korai, nem szeretnék medializálni olyan dolgokat, amelyekről még nem fejeződtek be a tárgyalások.
Menyhárt József, az MKP elnöke lapunknak azt mondta, ők Berényi Józsefet, a megye eddigi alelnökét jelölik ismét a posztra. S olyan információk is eljutottak hozzánk, hogy ön ezzel nincs teljesen kibékülve.
Ez is a tárgyalások része. Nem mondok erről többet.
Azt is beszélik, hogy ön elfogadná Berényi Józsefet alelnöknek, de ennek az is a feltétele, hogy az MKP szakítsa meg a tárgyalásokat Milan Belicáékkal Nyitra megyében.
Nem, erről semmit sem tudok. Menyhárt József a mozgalmunk, az OĽaNO partnere, és ha ebben az ügyben zajlanak is valamiféle tárgyalások, azoknak nem vagyok részese. Én Nagyszombat megyéért vagyok felelős, azzal foglalkozom.
Az MKP országosan közeledik a szlovák jobboldalhoz, így a feltételezés logikusnak tűnik.
Ott voltam november 17-én azon a pozsonyi tüntetésen, melyet mi hívtunk össze, nagy politikai gesztusoknak voltunk tanúi. Igor Matovič meghívta Menyhárt Józsefet is, aki beszélt is a rendezvényen. Ezek nem titkos dolgok, Matovič már régóta tesz ilyen erőfeszítéseket. A megyei választások sikere is nagyban ezen múlott, és az, hogy létrejött az alternatíva a Smerrel szemben, jórészt Matovičnak köszönhető. A választók pedig értékelik az összefogást és az alternatíva létrehozását.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.