Világi Oszkár: Dél-Szlovákiában tudatos építkezésre van szükség

A szervezők részéről Öllős László, a Fórum Intézet elnöke elmondta, szeretnék, ha a szlovákiai magyarság életének különféle területei a szakszerű elemzések szintjén kerülnének a nyilvánosság elé. A szlovákiai magyar értelmiség már ott tart, hogy egy ilyen feladatot el tud végezni. A konferencián felmerült kihívásokból, kérdésekből – a teljesség igénye nélkül – válogattunk.

Mi kell ahhoz, hogy Dél-Szlovákiában nagyobb gazdasági növekedés legyen? – erre a kérdésre kereste a választ Világi Oszkár vállalkozó, a Slovnaft vezérigazgatója. Az előadását nem számokra, mutatókra alapozta, hanem tapasztalati megközelítést alkalmazott, saját projektjeinek eredményeiről, nehézségeiről és a vízióiról beszélt. Amikor régiófejlesztéssel kezdett foglalkozni, abból indult ki, hogy ebben a régióban jelentős ipari fejlesztés nem volt, és a közeljövőben sem várható. Ennek egyik oka, hogy az infrastrukturális fejlesztésekből Dél-Szlovákia kimaradt.

Világi szerint két vonalon lehet gondolkodni, az egyik a mezőgazdaság, amelyre élelmiszeripar épül megfelelő kereskedelemmel, a másik a turizmus.

A rendszerváltás után a mezőgazdaság legyengült, ezt követően új tulajdonosi struktúra alakult ki. A régióban tudatos építkezésre van szükség az említett ágazatban, ennek a motorja – állítja Világi – az agrárkamara lehetne. A turizmusban pedig a magyarországi folyamatokra kellene rákapcsolódni, a termálfürdőket és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatásokat szükséges fejleszteni. Az oktatási rendszer reformja nélkül azonban ezek az ágazatok nem lesznek sikeresek.

Egy új Marshall-segélyként is felfoghatjuk az Európai Unióból áramló pénzt, véli Bara Zoltán, a Pons Danubii EGTC igazgatója, aki azt elemezte, hogyan hat ránk a déli régióba érkező uniós támogatás. Nehéz megítélni, hogyan teljesítünk az uniós támogatások lehívása terén, mivel a dél-szlovákiai régió nem egy közigazgatási terület, ezért nincsenek pontos statisztikai adatok. Gazdasági értelemben a határ menti területek nem a legfejlettebbek, mivel a városok nem tudnak olyan szervesen fejlődni, terjeszkedni, mint azok városok, amelyek az országok közepén találhatók. Az uniós projekteknél a tervezés, a megvalósítás és a fenntarthatóság az, amit még meg kell tanulni, a pályázás technikai részét már többé-kevésbe mindenki elsajátította.

A dél-szlovákiai régiók különbségeit és gondjait ismertette Lelkes Gábor kutató, aki az alábbi legsúlyosabb problémákat tárgyalta: a gyenge infrastrukturális háttér, a demográfiai egyensúly felbomlása, a versenyképes képzettség hiánya, a családok alacsony jövedelme, a szegénység térbeli koncentrációja sok kistérségben, a kis- és középvállalkozások tőkehiánya és a térség tőkemegkötőképességének alacsony foka.

A szlovákiai magyar fiatalok helyzetét Morvai Tünde, az MTA a Határon Túli Magyarok Titkárságának osztályvezetője egy szociológiai felmérés alapján mutatta be. Hasonló felmérésre a kárpát-medencei magyar fiatalok körében utoljára 2001-ben került sor, azóta számos új trend figyelhető meg. 2015-ben és 2016-ban is készült felmérés, amelyek eredménye egy-egy kötetben olvasható. A szlovákiai magyar fiatalok kihívásai egzisztenciális jellegűek: a pénztelenség, a munkanélküliség mellett ugyancsak komoly problémának számít az alkoholfogyasztás, a fiatalok rendszeresen fogyasztanak alkoholt. Az összes határontúli magyar fiatal közösség közül a szlovákiai magyar fiatalok mutatják a legnagyobb hajlandóságot, hogy államnyelven, szlovákul tanuljanak. A pénztelenség általános probléma, azonban országonként mást jelent: Szlovákiában csaknem négyszer annyi pénzből gazdálkodnak a fiatalok egy hónapban, mint Kárpátalján.

A felmérésből kiderült, hogy a fiatalok nem kötődnek a politikai és civil szervezetekhez, alapvető politikai fogalmakkal sincsenek tisztában.

Az előadások zöme a pontos diagnózis megállapítására törekedett, de a 2019-ben megjelenő, az előadásokat tartalmazó kötetben már konkrét javaslatokról és megoldásokról is olvashatunk.