Vezetők kiválasztása a grafológus szemével

Ma már nem főnökökre, hanem igazi vezetőkre van szükség, hiszen egy cég eredményességét döntő mértékben meghatározza a vezető „minősége”. A vezető kiválasztása során nagyon sok fontos ismérvnek kell teljesülnie a munkáltató igényeinek és a cég arculatának megfelelően, és ezeket a grafológusnak is pontosan át kell látnia.

„Aki azt hiszi, hogy vezető, de hátranézve senki sem követi, az csak sétál”

(J.C.Maxwell)

A vizsgálatok előtt fontos megismerni, hogy milyen tevékenységre kérik fel a vezetőt, milyen szakmai és egyéb kritériumoknak kell megfelelnie, milyen körülmények között kell majd dolgoznia, továbbá, hogy milyen munkatársak közé kerül, vagy éppen ő hozzá kell majd felépíteni egy csapatot. Pontosan kell felvázolni, hogy milyen személyiségjegyek, és melyen képességek megléte szükséges feltétlenül az eredményességhez.

Természetesen nem mindegy, hogy hány embert kell majd irányítani; azaz csoportvezetőt, területi igazgatót, regionális igazgatót, vezérigazgatót, stb. keresnek, hiszen mindegyik beosztásban más és más személyiségvonásokkal kell rendelkeznie a pályázónak.

A vezetővé válás alapja az önismeret; a saját erősségek és gyengeségek számbavétele, mert ha valaki nincs tisztában önmagával, akkor nem vezethet másokat sem. El kell igazodnia az emberi kapcsolatok terén, meg kell látnia a másik ember értékeit, képesnek lenni a siker megosztására, hiszen csak így válhat értékteremtővé. Bizonyos fokú belső stabilitással kell rendelkeznie, hogy elviselje a kritikát, az ellenvéleményt.

A mentális képességek erőssége mellett, a kellő önfegyelem és önismeret birtokában tudja önmagát is irányítani, és a továbbiakban, ez teszi alkalmassá arra, hogy másoknak is mutassa az utat. Nélkülözhetetlen, hogy képes legyen megfogalmazni a célokat, motiválni az embereket, és bizalmat ébresztenie, hogy a kitűzött célok elérhetőek. A jó cégvezető elkötelezett, ugyanakkor nem megközelíthetetlen.

A vezető-kiválasztás során gyakran már meglévő csapat élére keresnek vezetőt. Ilyenkor a több azonos végzettségű, és képességű pályázó közül azt a személyt választják ki, akinek az adott csapathoz a legjobban illik a vezetési stílusa. Grafológiai vizsgálatokkal a kézírásból az is pontosan megállapítható, hogy milyen vezetői attitűddel rendelkezik a vizsgált személy. Például, olyan csoporthoz, akiknek fontos, hogy folyton „igazodhassanak” valakihez, akik a kiadott feladatokat elvégzik, de nincs sok saját ötletük, feltétlenül domináns, autokrata vezetői stílussal rendelkező felettes kell, aki határozott fellépésű, az eredményekre összpontosít, és nem igazán törődik az emberi reakciókkal. Az olyan csapat, amely nem kimondottan „beosztott” jellegű emberekből áll, hanem tagjainak vannak saját ötleteik, elképzeléseik, és képesek önállóan is dolgozni, inkább tárgyalóképes, demokratikus vezetőt kíván, aki szem előtt tartja cége, saját maga, és beosztottjai eredményességét is. Létezik még a „ráhagyó” vezetői attitűd, mely nem tud hosszútávon hatékonyan működni, hiszen az ilyen vezető nem akar igazán beleavatkozni semmibe, ellenőrzései nem következetesek, és nem is akarja igazán kezébe venni az irányítást. Ez az attitűd döntően olyan emberekre vonatkozik, akik adottságaik alapján jó szakemberek, és képesek lennének ellátni bizonyos irányító teendőket, de egyáltalán nem motiválja őket a vezetés vágya.

Kinevezésük esetén, az ilyen embereket gyakran nyomaszthatja a megnövekedett felelősség, melytől felerősödhet bizonytalanságuk. Kételkednek abban, hogy képesek lesznek-e úrrá lenni bizonyos helyzeteken, és megoldani az esetlegesen felmerülő problémákat. A grafológiai vizsgálat alapján megállapítható, hogy mely vezetői attitűd domináns az illető személyiségében, esetleg tapasztalható-e szélsőséges elmozdulás valamely irányban. Kiderül, hogy feladat,- vagy folyamatorientált, továbbá, hogy pozitív, vagy negatív megerősítéssel motivál, azaz lelkesít, vagy megfélemlít, stb. Az a legoptimálisabb, ha a vezető a feladatokhoz, és az emberekhez is tudja igazítani vezetési stílusát.