A mai „elgépiesedett”, rohanó világunkban egyre kevesebb helyet kap az igazi, valós kommunikáció. A magánéletben felszínes társalgások, az üzleti életben pedig általában begyakorolt „stratégiák” alapján zajlik az úgynevezett párbeszéd.
A mai „elgépiesedett”, rohanó világunkban egyre kevesebb helyet kap az igazi, valós kommunikáció. A magánéletben felszínes társalgások, az üzleti életben pedig általában begyakorolt „stratégiák” alapján zajlik az úgynevezett párbeszéd. Nem véletlen, hogy a nagyobb cégeknél egyre több kommunikációs képességet fejlesztő tréninget tartanak.
Minden munkaügyi grafológiai vizsgálatnál kérik a pályázó kommunikációs készségének elemzését, mely az írásból pontosan kimutatható. Az íráselemzés során nem elég csupán megvizsgálni az adott személyiségvonáshoz tartozó grafológiai jelek meglétét. A kommunikációs készség vizsgálatánál szintén a mentális képességek teljes körű elemzésére alapozva kell kiindulni. Külön elemzéseket kell végezni a vizsgált személy nyitottságát, szociabilitását, másokra való odafigyelésének képességét, rugalmasságát, önbizalmát illetően, hiszen ezen tényezők mind befolyásolhatják a kommunikációs készség meglétét, erősségét, és esetleges fejleszthetőségét is. De mindezek megléte sem biztos, hogy elégséges például a tárgyalóképesség hatékonyságához, mivel itt szükséges még bizonyos fokú – az üzleti életben elengedhetetlen – diplomáciai és manipulációs képesség. Mindezekből pedig még az illető meggyőzőerejére is következtethetünk. Ezek a vizsgálatok nagyon hasznosak tudnak lenni, komolyabb üzleti tárgyalások esetében is. A tárgyalópartner írását ismerve, konkrét tárgyalási stratégiákat tudunk javasolni a találkozó hatékonyabbá tétele érdekében.
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.