Veszélyben a nyugdíjalapok

A pénzüket befektetők vagy megbékélnek a nullás, negatív kamattal, vagy egy olyan terméket keresnek, amely nagyobb kockázatot jelent, ám nagyobb hozam érhető el vele. A Trend gazdasági hetilap információi szerint azonban a nyugdíjpénztáraknak az ilyen megoldás komoly problémát jelent: minden, a második nyugdíjpillérben résztvevő társaságnak ugyanis kötelező garantált kötvényalapot biztosítania. És garantálnia kell azt is, hogy a befektetők pénze nem értéktelenedik el. Ha ez mégis megtörténne, a saját tőkéjükből kell megtéríteniük az esetleges veszteséget.

„Ha egy nyugdíjpénztár negatív hozamú kötvénybe fektet, akkor el kell könyvelnie a biztos veszteséget. Ha ilyen kötvényből túl sok lenne, ez azt is eredményezheti, hogy a teljes alap veszteséggel zár”

– állítja Igor Vilček, a VÚB Generali befektetési osztályának a vezetője.

Bizonytalan jövő

„Ha folytatódik az alacsony, vagy akár a negatív kamatok korszaka, akkor a garantált nyugdíjalapok előbb vagy utóbb alacsony vagy negatív eredménnyel zárnak. Ez elsőként az ügyfelek megtakarításainak az alacsony hozamában jelenik meg. Ha pedig ez az állapot tartós maradna, nehezebben tudnák elérni az előírt garanciákat”

– mondja Miroslav Kotov, az Allianz – Szlovák Nyugdíjpénztár igazgatótanácsának az elnöke.

A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) azonban azt állítja, hogy a nyugdíjpénztáraknak elegendő lehetőségük van arra, hogy nyereségre tegyenek szert.

„A nyugdíjpénztárakat semmi sem kötelezi arra,hogy csak államkötvénybe fektessenek. Annak ellenére, hogy a negatív hozamú kötvények száma nő, a piacon elegendő mennyiségű olyan befektetési lehetőség van, amelyek nyereséget biztosítanak” – állítja az NBS szóvivője, Martina Vráblik Solčányiová.

A bankok óvatosak

Abban az esetben, ha a nyugdíjpénztárak határidős betétben szeretnék növelni a befektetések értékét, egy súlyos problémával találják magukat szembe.

„Az európai bankok többsége már hosszú ideje az olyan intézményektől, mint a nyugdíjpénztárak, megtagadja a lehetőséget, hogy határidős betétben helyezzék el a pénzüket. Vagy ha mégis, akkor azt csak negatív hozammal teszik lehetővé”

– állítja Vilček.

Számos cég kihasználja a betéti lehetőségeket, mivel ezek még mindig magasabb hozamot ígérnek, mint az Európai Központi Bank, amely most az ilyen befektetésekre -0,5 százalékos, negatív hozamot kínál. Sok olyan kötvény van, amely még ennél is nagyobb mínuszt eredményez.

„Egy új világban élünk, amelyben a kötvények és a betétek negatív hozamai nem számítanak kirívó jelenségnek, így ma már az lesz a siker mutatója, ha minél kisebb mínuszt sikerül elérni” – tette hozzá Vilček.

A nyugdíjpénztárak szkeptikusak azzal kapcsolatban is, hogy elérhetnek-e nyereséget azok a kötvényeik, amelyek eddig hasznot hoztak. Ugyanis a nagyobb hozamot azokkal a kötvényekkel lehet elérni, amelyeknél magasabb a kockázat. A törvényben meghatározott garanciák miatt azonban nagyon óvatosak a befektetéseknél.

„Mivel az alacsony kockázatú kötvényekkel ma csak negatív hozammal lehet üzletelni, a nyugdíjpénztárak a garantált alapokban úgy próbálnak magasabb hasznot elérni, hogy növelik a kockázatosabb befektetések arányát” – magyarázza Kotov.

Csökkentek az árak

A garantált alapok helyzete azért is nehéz, mivel a kamatok befolyással vannak a kötvények árára. Ha a kamatok csökkennek, a kötvények ára, amelyért azokat el lehet adni, nő. Például, ha két évvel a kötvény lejárta előtt egy százalékra csökken a kamat, a kötvény értéke úgy változik, hogy az a befektetőnek szintén egy százalékos hozamot hozzon. Vagyis senki sem adná el a kötvényét ennél magasabb nyereséggel, ha aktuálisan egy százalékos kamattal kínálják az értékpapírpiacon. Ha az új kötvényekkel nullás vagy negatív kamattal kereskednek, azok értéke is úgy változik, hogy a befektető semmit sem nyer vele.

Azoknál a befektetőknél, akik az értékpapírjaikat a lejáratig megtartják, gyakorlatilag mindegy, hogyan alakul a kötvények értéke, hiszen a lejáratkor megkapják a hasznukat, ám a nyugdíjpénztárak nem profitálnak az ilyen hozamingadozásokból. Ha a kamat nullára csökken, a kötvényt magasabb értékre kell átértékelni. Ez azonnal magasabb megtérülést eredményez. Ha a kamatlábak nem csökkennek tovább, a kötvény ily módon kimerítette a növekedési potenciálját.

Nincs mibe fektetni

Matej Varga, a Postabank nyugdíjpénztárának az igazgatója szerint a garantált alapokban levő kötvényeket nem kell feltétlenül megtartani a lejáratig, azok akár korábban is eladhatók.

„Ezért egyes kötvények negatív hozama a lejáratig nem feltétlenül jelenik meg az alap teljesítményében, ha a piacon lesznek olyan befektetési lehetőségek, amelyek összeegyeztethetők az alap stratégiájával, és amelyekkel el tudjuk érni a pozitív hozamot. Ezzel pedig garantálható a nyereség az ügyfelek számára”

– mondja.

Mivel a nyugdíjalap-garanciákat tízévenként ellenőrzik, és az első időszak 2013-ban kezdődött, az alapok teljesítményét legkorábban 2022 végén értékelik. A nyugdíjalapoknak jelenleg elegendő tartalékuk van ahhoz, hogy a már futó időszakokban fedezzék az elkövetkező években esetlegesen felmerülő veszteségeket. Problémát csak a következő időszakok jelenthetnek, amelyek idén és az azt követő évben kezdődnek.

(szl, Trend)