Vége a nyitott kapuk politikájának

Az uniós kormányfői csúcson konkrét lépéseket fogadtak el menekültügyben. A menedékkérőket minél távolabb tartanák az EU határaitól, a gazdasági bevándorlókat hazaküldik.

Brüsszel. Tartaléklángra állítják a Wilkommenskulturt. Azután, hogy nyár végén a migránsok úgy érezhették, Nyugaton – főként Németországban – mindenkit tárt karokkal várnak, az uniós kormányfők szerda esti csúcsa új üzenetet fogalmazott meg: a menekültek maradjanak a kibocsátó országok térségében, az EU csak azokat fogadja be, akik valóban a háború elől menekülnek.

Kelet megsegítése

A csúcson megegyeztek a miniszterelnökök, hogy egymilliárd euróval segítik meg az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát. A cél, hogy a Szíriával szomszédos államok – Törökországban, Jordániában, Libanonban – menekülttáboraiban stabilizálni tudják a helyzetet. A menekültáradat egyik oka ugyanis pont a térségbeli táborokban fennálló állapotokban keresendő. Az unió célja az, hogy minél kevesebb menekültnek kelljen elhagynia ezeket a gyűjtőtáborokat. Emellett megerősítenék az együttműködést Törökországgal is – nemcsak azért, mert az itteni táborokban sok a menedékkérő, hanem azért is, hogy Ankara ne engedje őket tovább Görögország irányába. Most a török parti őrség gyakorlatilag nem tartóztatja fel az országból távozó migránsokat.

Hotspotok

A másik cél a külső határok megerősítése, valamint ún. hotspotok felállítása a frontországokban, vagyis Olaszországban és Görögországban. A külső schengeni határra érkező migránsokat a hotspotokban gyűjtenék össze, itt kellene magukat regisztrálni. Ezekben az „ügyfélkapukban” születne döntés arról is, hogy menekültstátust szereznek-e. A gyors döntést fogja segíteni a biztonságos országok listájának felállítása is: aki innen származik vagy jön, pardon nélkül vissza lesz fordítva.

„A külső határoknál zajló káosznak véget kell vetni, ebben egyetértés volt” – jelentette ki a csúcs után Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, utalva arra, hogy az elmúlt hónapokban a zöldhatáron keresztül bárki átmehetett illegálisan. Minimálisan Magyarország esetében ez a kerítés megépítése óta már nincs így, az EU pedig a balkáni államoknak is segítséget akar nyújtani emiatt.

Nyugodt légkör

A tudósítások szerint a brüsszeli csúcs nagyobb veszekedésektől mentes volt, csak az ülés megkezdése előtt üzengettek egymásnak a résztvevők – Francois Hollande francia államfő pl. azt mondta, gondolkodjon el az EU-tagságáról az, aki „nem osztja az európai értékeket”.

A szlovák kormánynak a menekültkvótákat elutasító magatartása egyáltalán nem került szóba. Orbán Viktor hatpontos csomaggal érkezett a szerdai ülésre, ebből ötöt gyakorlatilag magáévá tettek a kormányfők, egyedül az a követelése nem ment át, hogy a görög határokat az EU közös erővel védje. (MSz)