Védik, ami még megmaradt belőle

A Duna szövevényes ágrendszere évtizedekig várt a védelemre. A Doborgaz és Szap közti ágrendszer Közép-Európa legnagyobb szárazföldi folyódeltái közé tartozikA szerző felvétele Pozsony. A Dunai Ártér Tájvédelmi Körzetet a környezetvédelmi minisztérium hozta létre 1998. május 1-jei hatállyal. A Duna mente Pozsonytól egészen a Csallóközaranyos közelében található Nagyléli szigetig húzódik, és öt önálló részből áll. Jellemzője, hogy a Duna hordalékkúpján található, amely felszínén a folyó ágrendszert alakított ki. A folyamszabályozás miatt ennek csak részei maradtak meg, de így is a Doborgaz és Szap közti ágrendszer Közép-Európa legnagyobb szárazföldi folyódeltái közé tartozik. Szárazföldi deltának azért nevezzük ezt a természeti alakulatot, mert a folyó a Dévényi kapun kilépve szétterül és energiáját elvesztve hordalékkúpot hoz létre hasonlóan, mint amikor a tengerbe ömlik.

A hordakékkúp változatos talajösszetétele a növényzetben is megmutatkozik. A folyó vízjárásától függően itt kis területen belül erdei, vízi, vizenyős, réti és pszamofil társulások is előfordulnak. A nagy kiterjedésű vízfelületeken ritka és veszélyeztetett növényfajták találhatók: tavirózsa, tündérrózsa, rucaöröm, sulyom, tündérfátyol. Az erdei növénytársulások leginkább veszélyeztetett faja a nyári tőzike.

A tájvédelmi körzet igazi értékét viszont az ártéri erdők jelentik. Ezekre jellemző, hogy évente a folyó áradásai során rendszeresen víz alá kerültek, ami egyben nagyon komoly tápanyagutánpótlást is jelentett a számukra.

A leginkább vizenyős területeken a fűzfák domináltak, a kissé szárazabb helyeken pedig a tölgy, a szil és a nyárfák.

Az állatvilágon belül a szakemberek a mocsári, vízi faunákat és az ártéri erdők faunáját különböztetik meg. Az állatvilág gazdagságára jellemző, hogy 109 fajta puhatestűt, illetve több mint 1 800 fajta rovart írtak le ezen a vidéken. A Thinobius korbeli rovarfaj pedig csak itt fordul elő a világon.

A kisemlősök közül a Méhely pocka nevű, általában csak északabbra előforduló faj jelenléte nevezhető igazán különlegesnek. Az állatvilág leginkább feltűnő eleme a vízimadarak fészkelése és telelése. Olyan ritka madárfajok is rendszeresen előfordulnak ezen a vidéken, mint amilyen a rétisas, kis kócsag, vörösgém. A halak közül pedig a leginkább veszélyeztettek közé sorolják a lápi pócot, a gardát, valamint a vadpontyot.

Mivel az utóbbi években különleges jelentőséget kapott a vizes élőhelyek védelméről szóló, úgynevezett Ramszári Egyezmény, érdemes megemlíteni, hogy az egész Dunai Ártér Tájvédelmi Körzet az ide sorolt nemzetközi jelentőségű helyek egyike. (tba)