Védelmi jogszabályok

Pozsony. Jóváhagyta a kormány az ország háború, illetve hadi-, rendkívüli és szükségállapot alatti biztonságáról szóló alkotmánytörvény-tervezetet, melyet Jozef Stank védelmi miniszter szerint már 1993-ban jogrendünkbe kellett volna iktatni. A törvény egyértelműen meghatározza, mikor beszélhetünk háborúról, hadi- és szükségállapotról, mit kell ilyen helyzetekben tenni, a központi és alkotmányos intézmények működésképtelensége esetén ki irányítja az országot, mikor és milyen mértékben lehet a polgárok politikai és emberi jogait korlátozni. Ilyenkor elrendelhető például kijárási tilalom, sőt a szólásszabadság korlátozása is.

„Nem feltételezem, hogy a következő választásokig olyan állapotok uralkodnának Szlovákiában, hogy nekem kellene a sajtót cenzúráznom. Egyébként több nemzetközi dokumentum bizonyos meghatározott körülmények között megengedi az emberi jogok korlátozását” – reagált a tárcavezető arra a felvetésre, ki cenzúrázza ilyenkor a médiumokat. Hozzátette: ez a kormányfő vezetésével működő védelmi tanács hatáskörébe tartozna. A parlament működésképtelensége esetén úgynevezett parlamenti tanács alakulna. Németországban háború idején az élethez való jogot is korlátozhatják, azaz ilyenkor halálbüntetés is kiszabható. A szlovák törvény ezt nem tartalmazza.

A kabinet tegnap elfogadta a Szlovákia védelméről szóló jogszabályt is, mely meghatározza a községek, kerületek és másodfokú önkormányzatok feladatait az ország védelmében. Felsorolja a polgárok és vállalkozók jogait és kötelességeit, azaz hogy az állam milyen jellegű munkát követelhet meg, hogyan tulajdoníthat ki ingatlanokat vagy egyéb magántulajdont. A miniszterek a fegyveres erőkről és a hadkötelességről szóló jogszabályra is rábólintottak. Az előbbi értelmében 2003. január 1-jétől megszűnik a vasúti és a belügyminisztériumi hadsereg, az utóbbi szerint pedig 55 évesnél idősebbek már nem számítanak hadkötelesnek. (sza)