Választás előtti cirkusz az Isztambuli Egyezmény körül

A kabinet szerdán, a kormányülés utolsó pillanatban bízta meg Peter Pellegrini miniszterelnököt, hogy kérje meg az államfőt az aláírásának visszavonására. Egyben a kormányfőnek arra is fel kellene szólítania Čaputovát, hogy az államfő közölje az egyezményt létrehozó Európa Tanáccsal, Szlovákia kilép a nemzetközi megállapodásból. Még a szerdai kormányülés előtt a kormánypárti SNS parlamenti képviselője, Jaroslav Paška élesen bírálta a miniszterelnököt, mivel a törvényhozás novemberi határozata ellenére Pellegrini az ügyben tétlen, és nem jelezte az elnöknek, hogy a parlament ki szeretne lépni az egyezményből.

Martin Strižinec, az államfő szóvivője kérdésünkre azonban elmondta, Čaputová még nem foglalkozott a kéréssel, hiszen hivatalosan még nem kapta meg a felkérést a miniszterelnöktől. Arra a kérdésre, hogy a kormányfő elküldte-e a hivatalos kérést Čaputovának, egyelőre nem ismert.

Cséfalvay Katalin, aki korábban a kormánypárti Híd parlamenti frakciójában ült, de néhány hónapja csatlakozott a Dobrá voľba nevű formációhoz, helytelennek tartja a törvényhozás határozatát. Elmondta, felesleges hangulatkeltésnek értelmezi az egyezmény körüli ügyet. „A témát arra használták fel, hogy bizonyos pártok, így például az SNS a választások előtt politikai pontokat szerezzen” – mondta a képviselő. Cséfalvay hozzátette, az ügyben való döntéssel meg kellene várni a februári választás után felálló új parlamentet.

„Ha ez az új parlament újra elfogadna egy hasonló határozatot, akkor talán foglalkozni kellene vele“

– fejtette ki a képviselő.

Az Isztambuli Egyezmény az Európa Tanács által megalkotott nemzetközi egyezmény, amely a nők elleni és a családon belüli erőszak felszámolását szolgálja. Célja az erőszak megelőzése, az áldozatok védelme és az elkövetők büntetlenségének megszüntetése. Szlovákia 2011-ben írta alá a dokumentumot, de nem illesztette azt a jogrendjébe. A nemzetközi szerződések ratifikálását az államfőnek kell megtennie. A parlamentnek a szerződéstől való elállásra felszólító határozata, a kormány közvetítésével, újra az elnökhöz utalja az ügyet. Az államfő pedig megbízhat egy kormánytagot, mondjuk a külügyminisztérium egy tagját, hogy vonja vissza Szlovákiának a dokumentumhoz csatlakozását, vagy kezdjen újabb tárgyalásokat.

A parlamentben a Híd képviselői nem álltak ki egyértelműen az dokumentum mellett. Sárközy Irén, a Híd női szervezetének az elnöke elmondta, azért döntöttek így, mert azt tarják fontosnak, hogy az ország saját törvényeivel biztosítsa mindazt, amit az Isztambuli Szerződés tartalmaz.

„Mindezt anélkül, hogy okvetlenül ratifikáljuk magát a szerződést”

– tette hozzá a képviselő.

Petőcz Kálmán emberjogi szakértő magáról az egyezményről elmondta, az Isztambuli Egyezmény jogrendbe illesztésének hasonló értelme van, mint a kisebbségek jogállásáról készülő törvénynek. Mindkét jogszabály egy helyre gyűjtené össze az adott témakörbe tartozó rendelkezéseket, hiszen azok most a legkülönbözőbb törvényekben szétszórva találhatóak.

„Ez az átláthatóságot és a jogállamiságot erősíti“

– magyarázta a szakértő. Hozzátette, a dokumentummal kapcsolatban az a kifogás nem állja meg a helyét, hogy közvetett módon lehetővé tenné például az egyneműek házasságát.

Az egyezmény preambulumában foglalt társadalmi nem kifejezést a szlovák jogrend ugyanis már most is használja.

„A 2004-ben elfogadott antidiszkriminációs törvényben ez a kifejezés már szerepel”

– mondta Petőcz.