V4: viszonylag szabad az internet

A tanulmány összeállításán több nemzetközi csoport dolgozott a visegrádi csoport négy országában egyidejűleg, mindezt a Google támogatásával. Az eredményeket tegnap hozta nyilvánosságra az IVO társadalomkutató intézet. Az internet szabadságának összesített mutatója szerint Csehországé a legjobb eredmény, Magyarország az utolsó.

Árulkodó részletek

A felmérés négy fő mutató alapján vizsgálta az internet szabadságát. Az első az internetes szólásszabadságra vonatkozó szabályozásokat értékeli az adott országokban, ebben Csehország van az élen, Magyarország viszont az utolsó.

A második – amelynek a Nagy Testvér nevet adták a tanulmány készítői – azt értékelte, milyen mértéket ölt a cenzúra az interneten és megfigyelik-e az állami vagy magánintézmények az intenetezőket. Itt ugyancsak Prága kapta a legjobb osztályzatot – 15-ből 12 pontot – a Nagy Testvér kategóriában, a többi három V4-es ország azonos – 10 pontos – minősítést kapott.

A harmadik mutató a jogi környezetet, így egyebek mellett a szerzői jog gyakorlati betartására összpontosított, itt holtversenyben Szlovákia és Lengyelország végzett az élen, Magyarország az utolsó lett. A negyedik – a Nyitott kormányzat nevű – mutató összeállításakor pedig azt vizsgálták, hogy az egyes országokban milyen minőségű az információkhoz való hozzáférés szabadságát biztosító törvény, mennyire lehet belelátni az állami intézmények döntéseibe, és milyen szinten tudják biztosítani az egyes hivatalok az információkérésre vonatkozó igényeket. Ebben Szlovákia és Magyarország szerezte meg a legjobb helyezést, bár Szlovákia Kollár szerint ettől eredményesebb is lehetne, ha a kormányzati szervek által kötött szerződésekből a jelenleginél még több információ kerülne nyilvánosságra.

Magas szintű szabadság

A részelemzések összesített eredményei alapján a tanulmány készítői megállapították, hogy az internetes szabadság mind a négy tagországban magas szinten van. „A visegrádi országok a többi európai országgal összehasonlítva sem állnak rosszul. A jelentés viszont Szlovákia esetében kifogásolta, hogy nincs kellő mechanizmus kiépítve annak ellenőrzésére, milyen internetes tartalmat figyelnek meg a hatóságok és milyen célból. Ennek eredménye volt a múltban néhány újságírónak a lehallgatása, internetes kommunikációjának a megfigyelése” – jegyezte meg az eredmények ismertetése során Miroslav Kollár, az IVO elemzője. Meggyőződése ugyanakkor, hogy Szlovákiában az internet további nagy problémája a bíróságok internetes tartalommal összefüggő döntései, hogy a bírók az esetek többségében mindig a politikai elitnek adnak igazat a világhálón található tartalom, cikkek kapcsán indított perekben.