Unió: a Bírói Tanácsok függetlenségét növelni, a főügyész jogköreit csökkenteni kell

Az EB szerdán publikálta az egész EU és a tagországok jogállamiságáról szóló jelentéseit. A pontos kritériumok alapján lefolytatott elemzés nyomán Szlovákia esetében hét pontban foglalták össze, milyen konkrét területen várnak javulást. Az EB szerint elsősorban a bírák „önkormányzati” szervének, a Bírói Tanácsoknak a függetlenségét kell növelni. A testületek azon tagjainak függetlenségére, akiket nem maguk a bírák választanak, további garanciákat kell bevezetni, a leváltásukra vonatkozó szabályokat az európai normákhoz kell igazítani. Szlovákiának továbbá olyan biztosítékokat kell az igazságszolgáltatási rendszerébe építenie, amelyek az olyan esetekre vonatkoznak, amikor az ún. jogferdítési esetekben egy bírónak kell szembenéznie a büntetőjogi felelősségével. Ezt a büntetőjogi kategóriát 2020-ban vezették be és akkor áll fenn, ha például egy bírónak a döntése mögött valamilyen önös érdek áll.

Az EB-nek a bűnüldöző szervekre, azon belül az ügyészségre vonatkozóan is vannak javaslatai. Eszerint erősíteni kell az említett intézmény döntéseinek függetlenségét. Itt érdemes felidézni, hogy Maroš Žilinka főügyészt többször érte nyilvános bírálat, amikor a Büntetőtörvénykönyv 363-as paragrafusa értelmében leállította a politikusok ellen folytatott büntetőeljárást. A főügyészség többek között Robert Fico, a Smer elnöke és Robert Kaliňák korábbi smeres belügyminiszter ellen szüntette meg a bűnszervezet létrehozása miatt indított eljárást. Az unió szerint az intézmény objektivitását pont úgy lehetne javítani, ha korlátoznák a főügyész azon jogköreit, amelyekkel az alacsonyabb szintű ügyészségek döntéseit felül tudja írni. Mindennek az is a célja, hogy a vezető tisztségviselők korrupciós ügyeiben meggyőző eredmények szülessenek, teszi hozzá az uniós szerv.

A Szlovákiára vonatkozó ajánlások között szerepel még a lobbira vonatkozó szabályozás bevezetése és az érdekbéli összeférhetetlenségre, valamint a vagyonbevallásokra vonatkozó előírások szigorítása.

Az unió továbbá azt javasolja, javítsanak az újságírók fizikai biztonságát szavatolni hivatott jogszabályokon. Ennek keretében rágalmazásra vonatkozó jogszabályok reformjára is szükség van. A vonatkozó szabályokat az európai normákhoz kell igazítani.

Az EB szerint folytatni kell azt a folyamatot, amelynek a célja, hogy a közmédia vezetése és szerkesztőségei minél függetlenebbül tudjanak működni. A jelentésben azt írják, ugyan megerősödött a közmédia irányításának függetlensége, de kétségek merültek fel azzal kapcsolatban, hogy a fenntarthatóság tekintetében milyen hatást vált ki az intézmény új finanszírozási modellje. Ahogy arról beszámoltunk, az SaS kezdeményezésére idén júliustól eltörölték a közmédia ún. koncessziós, más néven üzembentartási díját. A háztartások számára ez havonta 4,64 euró volt, míg a vállalkozások esetében, az alkalmazottak számától függően, ez ettől nagyobb összeget tett ki. Az intézményt a jövőben a GDP 0,17 százalékának megfelelő összegben, egyenesen az állami költségvetésből finanszírozzák.

Az uniós jelentés szerint a Médiatanács függetlenül működik, finanszírozása biztosított, ráadásul a hatáskörét tavaly kiterjesztették a lakosság médiaismereteinek vizsgálatára és az internetes felületekkel való együttműködésre. Megállapítják, a sajtóorgánumok tulajdonosi struktúrájának transzparenciájára vonatkozó jogszabályi keretek megfelelőek. Az EB javaslatai között szerepel még, hogy hatékonyan be kell vonni a nyilvánosságot és az érintett feleket a különböző jogszabályok megalkotásába.

Az uniós jogállamisági jelentésekben, mondhatni már hagyományosan, Lengyelországot és Magyarországot éri a legkomolyabb bírálat.