Újra bezárkózik a bíróság és az ügyészség

A Smer újra bevezette az igazságügyi jelöltek intézményét, amelyet a Radičová-kormány éppen azért szüntetett meg, hogy nyitottabbá tegye a bírók jelölésének folyamatát, megszüntesse a családi összefonódásokat. Korábban több járásbíróságon is megtörtént, hogy olyan jelöltek nyerték el a megüresedett bírói posztokat, akiknek közeli hozzátartozói is a bíróságon dolgoztak.

„Az igazságügyi törvények ugyan kimondják, hogy a bírói helyekre kiírt pályázatok nyilvánosak maradnak, ugyanakkor újra bevezetik az igazságügyi jelöltek intézményét, és a bírók kiválasztásának mechanizmusa úgy van beállítva, hogy valószínűleg senki másból nem lehet majd bíró, csak ezekből a jelöltekből és a bírósági tisztviselőkből” – magyarázta Lucia Žitňanská, a Híd parlamenti képviselője, korábbi igazságügyi miniszter. A nyílt pályáztatást a megüresedett bírói posztokra szintén az előző kormány vezette be, ezt formálisan meghagyta a jelenlegi kabinet is. A most elfogadott módosítások után is jelentkezhetnek bírónak ügyvédek, jegyzők vagy ügyészek is, de a pályázat lebonyolítása nem sok esélyt biztosít számukra. Enyhülnek a magasabb szintű bíróságokra tartó bírókkal szembeni követelmények is: már nem lesz szükségük idegennyelv-vizsgára a poszt betöltéséhez. Ez vonatkozik azokra, akik például a Legfelsőbb Bíróság bírái szeretnének lenni.

Az ügyészség zárt rendszer

Igazságügyi jelöltek lesznek az ügyészségeken is, Žitňanská szerint ezzel az intézmény teljesen zárttá válik. „Az ügyészek és az igazságügyi jelöltek kiválasztását végző bizottságokban csak ügyészek kapnak helyet. Amelyik ügyészségen dolgozik a jelölt, ott nem is kell pályázatot kiírni a megüresedett ügyészi posztra” – magyarázta a volt tárcavezető. Az igazságügyi minisztérium ezzel indokolja a jelölti státusz visszaállítását, mert szerintük ez korábban bevált. „A tapasztalatok igazolták, hogy a jelöltek felkészültek az ügyészi feladatokra” – állítja a szaktárca.

Bérstop a bíráknak

A kormány újra befagyasztaná a közjogi méltóságok, köztük a bírák fizetését is. A parlament kedden második olvasatba utalta a smeres képviselők javaslatát, így a kormánytagok, parlamenti képviselők, a főügyészés más magas rangú állami tisztviselők fizetése a 2011-ben elfogadott szinten maradna.

A bírák már tiltakoztak az elképzelés ellen, szerintük ugyanis ők hátrányosabb helyzetben vannak, mint például a parlamenti képviselők. „A bíró egyetlen bevételi forrása a fizetése, miközben például a parlamenti képviselőnek lehetnek cégei, folytathat ügyvédi praxist” – érvelt a bérbefagyasztás ellen Dana Bystrianská, a Bírók Szövetségének elnöke. A bíróknak ugyanakkor alanyi jogon jár a 13. és 14. fizetés, amit a Radičová-kormány sem tudott megszüntetni, mert az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek nyilvánította ezt a rendelkezést.