Új Szó Stúdió: fókuszban a gazdaságpolitika

Milyen volt az elmúlt másfél év gazdaságpolitikája?

Farkas Iván (FI): A legfrissebb, a komáromi hajógyár esete érzékelteti a leginkább a kormány hozzáállását a gazdaságfejlesztéshez, a munkanélküliséghez, a régiófejlesztéshez, és egyáltalán, a hatalmassá nőtt regionális különbségek enyhítéséhez. Míg a Vág-mente, Észak-Szlovákia hihetetlen módon fejlődik, addig Dél- és Kelet-Szlovákia hihetetlen módon szegényedik el. Az olló erőteljesen kinyílt. Néhány hete a dél-komáromi Nokia-gyárban 2300 dolgozó elbocsátását jelentették be, nagyrészük Észak-Komáromból és környékéről jár be dolgozni. A következő lépcsőfok az volt, hogy a hajógyár bejelentette, befejezi tevékenységét. A megnövekedett munkanélküliség hihetetlen módon sújtja Komárom térségét. A mai kormányzat nem nyújtott segítőkezet a hajógyárnak, s az elmúlt két év folyamán nem tett hatékony lépéseket arra, hogy enyhítse a regionális különbségeket. Mondok egy példát. Tavaly novemberben fogadták el a munkahelyteremtésre szánt állami támogatásokat. Kormányhatározattal 1674 munkahelyet hoztak létre, összesen 45 millió eurót áldoztak erre, de a munkahelyek döntő többsége – egyetlen kivétellel – az észak-szlovákiai régiókba ment. Királyhelmec és a Komáromhoz közeli Hetény kérvényét ipari park létesítésére, vagyis munkahelyek létesítésére, lesöpörték az asztalról. Dél-Szlovákia egy nagy fehér folt a munkahelyteremtés szempontjából, a Komáromi járásban a munkanélküliség most már 18 százalék fölé nőtt, s félő, hogy év végére túlszárnyalja a 20 százalékot is.

Tovább nyílt az olló az északi és déli régiók között?

Bindics Zsolt (BZs): Ezt a kérdést szélesebb vetületében kell megvizsgálni. Az államháztartás kérdésében, az előző és a mostani kormány gazdaságpolitikai különbségeiben – és természetesen ki lehet térni konkrét esetekre, de nem hiszem, hogy két logisztikai park és a hajógyár tükrében kell megvizsgálni a történteket.

Milyen volt akkor az elmúlt két év?

BZs: A konszolidáció éve volt. A Fico-kormány két év alatt 14 százalékkal növelte az államadósságot. A jobboldali kormány az évi 7 százalékos növelés helyett konszolidációt tudott elérni, 1999 óta most először csökkentek – 0,4 százalékkal, vagyis 1,2 milliárd euróval – az államháztartási kiadások. A külkereskedelmi mérleg is pozitív irányba halad, a mezőgazdasági termékek külkereskedelmi mérlege szintén 200 millió euróval javult, s a mezőgazdaság a déli régiókat is érinti. A parlament elfogadott egy alkotmányos törvényt a költségvetési felelősségről, ami adósságplafont iktat be. Ennek a konszolidációnak megvan az ára. Ha folytattuk volna az előző kormány ténykedését, ugyanúgy vállalva 8 százalékos évi költségvetési hiányt, akkor biztosan jutott volna Heténynek, Királyhelmecnek, a komáromi hajógyárnak is. Tudatosítani kell: nem lehet úgy adni, hogy valakitől nem veszünk el többet. A prioritásokat figyelembe kell venni.

Úgy érzi, hogy a déli régiókért nem lehetett többet tenni?

BZs: Ami a jövedelemollót illeti: az elemzések azt mutatják, hogy 1997 óta 1 százalékkal nőtt. 1997 óta a jövedelmi szintek tekintetében nem történt elmozdulás.

Észak és dél között?

BZs: Szlovákia tekintetében. A szegények és a gazdagok között. Ha az MKP azt állítja, hogy a déli régiók olyan szegények, akkor ez a jövedelemolló sokkal nagyobb lenne. Ez a kormány elfogadta a négyéves útépítési tervet – mely több regionális fejlesztést tartalmaz, mint az MKP választási programja. S még egy fontos dolog, amiről senki sem beszél: másfél év alatt nem lehet húszéves problémákat megoldani, nem lehet a jövedelemollót csökkenteni.

Nem lehet másfél év alatt?

FI: Dehogynem, sokat lehetett volna tenni. Az előbb említett kormánydöntés a bizonyíték. Üzenete a következő: Hetényen nem segített a kormány, a komáromi hajógyárnak nem dobott mentőövet. Viszont északra, Puhóra, Árvába, Zsolnára, Késmárkra, Poprádra mentek az állami támogatások a munkahelyteremtésre. A makrogazdasági számokhoz el kell mondani azt is, hogy tavaly is 3,6 milliárd euróval növekedett Szlovákia államadóssága. Ez is a mai kormány bizonyítványa. Ami a közlekedéspolitikát illeti: a kormánynak tavaly volt egy döntése az autópályák és gyorsforgalmi utak építéséről. A négyéves terv, amiről Bindics úr beszélt, így néz ki: tátongó űr Dél-Szlovákiában, a súlyos milliárdok mind északra mennek. Még csak az sem mondható el, hogy megépítették volna Dél-Szlovákiában az R7-es gyorsforgalmi út 1 km-es szelvényét. Mert ha az megtörtént volna, a dolgozók kint volnának a terepen, és a következő kormányzat folytatni kényszerült volna a munkát. Ugyanez elmondható az R2-esről is. Az MKP-nak köszönhetően megépült három elkerülő szakasza a délkeleti gyorsforgalmi útnak. A jelenlegi kormányzat nem kötötte őket össze, nem volt semmi hajlandóság arra, hogy folytassák az építkezést akár Losonc, akár Kassa irányába. Ellenben a négyéves tervben betervezték, hogy Bánóc, Tapolcsány és Zólyom környékén fogják az R2-est megépíteni.

BZs: A kormány útépítési tervében szerepel az R7-es és az R2-es gyorsforgalmi utak építésének terve is. Meg kell említeni az R4-est is. Első osztályú utak építése folyik Nagyszombatban, Galántán, tervben van Nagykürtösön, Nógrádszentpéteren. Első osztályú utak hídjainak rekonstrukciója zajlik Tornalján, Érsekújvárban, Léván. Pozsony és Dunaszerdahely között a vasúti pálya korszerűsítése folyamatban van... És bőven sorolhatnám.

FI: A RegioJet elindítása Pozsony és Komárom között mindenképpen pozitívum. A kormányterv tartalmazza ennek a szakasznak a felújítását, néhány millió euró értékben. De a súlyos euró milliárdok az északi pályára haladnak, noha az országon két vasúti folyosó halad át. Az északi, ott gőzerővel folynak a beruházások, a délire, a Pozsony–Párkány szakaszra egyetlen eurócentet sem költöttek még el. Az a mi gondunk, hogy a kormányzat ebben sem tett semmit.

Mik a következő négy év gazdasági prioritásai?

FI: Felelősségteljes költségvetési politikát szorgalmazunk. Alapvetően az állami kiadásokat kell megrövidíteni. Volt tér eddig is a kiadások csökkentésére. Az elmúlt öt évben 50 százalékkal megemelkedtek az állami kiadások, miközben az önkormányzatok bevételei csökkentek.

Befagyasztanák a kiadási oldalt?

FI: Alapvetően csökkentenénk, de az adók oldalán is vannak javaslataink.

BZs: Ez a populizmus kategóriája. Farkas úr öt évről beszél, míg a Híd másfél éve van kormányon. Ahhoz, hogy hosszú távú növekedést tudjon elérni egy ország, a beruházásokat és az exportot kell támogatni. Ez magával tudná húzni a foglalkoztatottságot és az ország gazdasági versenyképességét.

Szakértők szerint jövőre egymilliárd euróval kellene csökkenteni a költségvetési hiányt. Honnan teremtenének elő ilyen összeget?

FI: Az MKP semmiképpen sem emelné meg a polgárok és a kisvállalkozók döntő többségének adó- és járulékterheit. Nincs már hová hátrálniuk, szinte hónapról hónapra élnek. Elsősorban a bankadó bevezetésével teremtenénk elő ezt az összeget. Mi voltunk Szlovákiában az első párt, amely ezt szorgalmazta, még 2010-ben.

De ez csak pár tízmilliós bevételt hozna. Egymilliárd kell.

FI: 180 millió euróig elmehet. Emellett a pénzügyi transzakciók Tobin-adóját szeretnénk bevezetni, ezzel 120 milliót lehet elérni. Mérlegelnénk az ágazati válságadók bevezetését. Ezzel újabb 250 millió eurót lehet szerezni. A polgárok érdekében radikális váltást szeretnénk a személyi jövedelemadó esetében. Az alacsony keresetűek adókulcsát mindenképpen a mai 19%-os szint alá kellene csökkenteni. Annál viszont, aki kiemelkedően keres, meg kéne emelni. Ami a jogi személyeket illeti, megtartanánk a 19%-os adószintet. A járulékok terén a kis- és közepes vállalatok járulékterheinek csökkentését javasoljuk, a mai 35,2%-ról a választási időszak végére 30%-os szintre.

Térjünk vissza az egymilliárd euróra, ennek eddig a fele „jött össze”.

FI: A másik felét kiadáscsökkentéssel kell elérni, amire van tér. Nem nyúlnánk hozzá a nyugdíjakhoz, az egészségügyi és oktatási kiadásokhoz, ezt szinten kell tartani, minimális növelni is. Lehetőség volna a hadsereg költségvetésének további csökkentése. Az államigazgatás oldalán is takarékoskodnánk. Nem a régiókban, hanem a pozsonyi központi államigazgatásban.

Önök szerint hogyan kellene egymilliárd eurót megspórolni?

BZs: Nem lesz szükség olyan radikális csökkentésre, mint amilyen 2011-ben volt. Ami ennek a gazdaságnak hiányzik, az a növekedés. Egyszázalékos gazdasági növekedés 300-400 millió euró többletet jelent.

Csak az, hogy lesz-e növekedés, nagyrészt nem rajtunk múlik.

BZs: Az előrejelzések 2013-tól 3% feletti gazdasági növekedést prognosztizálnak. Ha ez nem jön be, akkor kell eldönteni, hogy mit tegyünk. Szlovákia fétise, hogy a fogyasztást nem lehet jobban terhelni. Ha a fogyasztást szeretnénk jobban terhelni, az azt jelenti, hogy áfa és egyéb közvetett adók növelésében gondolkodunk. Ennek mindig sokkal jobb a hatása a foglalkoztatottságra és a növekedésre.

Magyarán az áfát növelnék a jelenlegi 20%-ról.

BZs: Igen. Hadd reagáljak még Farkas úr egyik felvetésére. Az egykulcsos adó eltörlése a középosztályt érintené a leginkább. Nem szabad Jánošík mítoszát éltetni. A foglalkoztatottak 18%-a keres 1000 euró felett. Ha ezzel az intézkedéssel csak pár tízmillió eurót szeretnénk behozni az államkasszába, akkor minden 1000 euró feletti keresettel rendelkező embert jobban meg kellene adóztatni. Nem gondolom, hogy ők milliomosok lennének. A Fico-kormány alatt sem működött a milliomosadó.

FI: Az 1000 euró feletti jövedelmek nem a középosztályt érintik. Bindics úr az előbb a kormányzati konszolidációs csomagról beszélt. Ennek a nagy vesztese a mezőgazdaság volt. Eltörölték a piros gázolajat, ennek a következménye az volt, hogy tavaly a talajmunkák ára a duplájára emelkedett. Ezt az új mezőgazdasági kamara vezetője is bevallotta. Ez nem volt méltányos Dél-Szlovákia számára. Emellett megszüntettek egy sor támogatást. Az áfa 2010-es megemelése szintén a mezőgazdaságot érintette negatívan, mert visszavetette az élelmiszerek iránti keresletet. Az EU-ban nálunk a legmagasabb az élelmiszerek adóterhe. Mi élelmiszerek áfájának csökkentését javasoljuk, ellenben a luxustermékek áfáját megemelnénk.

A végére két rövid, az EU-val kapcsolatos kérdés. Állandó eurómentőv: igen, vagy nem?

FI: Természetesen nem. Az első eurómentőöv Szlovákia erejét jóval meghaladva lett elfogadva. Így a második mentőövre nemet mondunk.

BZs: Az eurómentőövre mindenképpen igent kell mondanunk.

Uniós adóharmonizáció. Igen vagy nem?

BZs: Nem.

FI: Inkább belemennénk a szorosabb integrációba, a költségvetési uniót tudjuk inkább elfogadni. Nincs gondunk azzal, hogy Szlovákia szuverenitásából egy jókora darabot adjunk át Brüsszelnek.