Új korszak, régi ígéretek

A kormányprogramok általában nem szűkölködnek az ígéretekkel. Ha összehasonlítjuk a korábbi kormányok programját a mostanival, árnyaltabb képet kapunk a benne foglalt ígéretekről. Azok jelentős részét ugyanis már több választási időszakon keresztül görgetik maguk előtt a pártok. Ilyen a Pozsonyt Kassával összekötő autópálya, a hatékonyabb korrupcióellenes harc vagy épp a kisebbségi kultúra finanszírozásáról szóló törvény elfogadása.

Nyitott kormányzás

A 2012-es egyszínű Smer-kormány programja terjedelmében alig különbözött a mostanitól, és prioritásaiban sem nagyon tért el tőle: kiemelten kezelte a korrupcióellenességet, az egészségügy konszolidálását ígérte, és „minden réteg számára nyitott kormányzást” bocsátott előre. A nemzeti kisebbségek a kormány „egyéb prioritásai” közé tartoztak, a program 10. oldalán esett róluk először szó. Ez a kormány nem számolt új kisebbségi jogszabályok elfogadásával.

Meghiúsult prioritás

A 2010-es jobboldali kormány programja valamivel kisebb terjedelmű volt a mostaninál, és a „Polgári felelősség és együttműködés” címet viselte. Ez a program fő céljának a pénzügyi rendszer konszolidációját tekintette. Már itt is számoltak Pozsony és Kassa „átlagon felüli” közúti összekötésével, valamint a regionális déli gyorsforgalmi utak (R2-es, R4-es, R7-es és R9-es) építésének elkezdésével. A kormány prioritásaként fogalmazta meg a kisebbségi kultúra támogatásáról szóló törvény előkészítését: ez azonban a kabinet bukásáig nem készült el.

A kormányprogramokban soha nem fogalmaznak élesen: ezt mutatja, hogy a 2006-ban alakult, magyarellenességéről hírhedt Smer–HZDS–SNS-koalíció programja sem feledkezett meg a kisebbségekről, már a bevezetőben hangsúlyozta védelmük fontosságát. Ez a kormány is tervbe vette, hogy a kultúra finanszírozásáról szóló törvénytervezetben külön rész fog szólni a kisebbségekről. Ez az ígéret papíron maradt. Ugyanúgy, ahogy az ezt megelőző, 2002–2006-os második Dzurinda-kormány ígérete: ez a kormány egy kisebbségekről szóló törvény elfogadásával számolt, amelynek része lett volna a kisebbségi kultúra finanszírozása is. Ekkor volt a legerősebb a magyar parlamenti képviselet, az MKP pedig a koalíció második legerősebb pártja volt.

Négy kisebbségi téma

A jelenlegi kormányprogram részletesebben tartalmazza a kormány már korábban nyilvánosságra hozott prioritásait. Nagyon röviden és homályosan foglalkozik a dokumentum a menekültkérdéssel, amely a kampány egyik fő témája volt. Kulcsfontosságúak azok az intézkedések, amelyek az EU külső határainak védelmét biztosítják – szerepel a dokumentumban. „A kormány kész támogatni a precedens nélküli migrációs válság konstruktív megoldásait is, a tagállamok specifikumainak és lehetőségeinek megőrzése mellett” – olvashatjuk a szövegben; ennek a résznek a konkrét kifejtése hiányzik.

A kisebbségpolitika terén bővebben négy témával foglalkozik a dokumentum: a Kisebbségi Kulturális Alap létrehozásával, az oktatással, a marginalizált roma közösséggel, valamint egy másik fejezetben a vasúti kétnyelvűség ügyével. Ez utóbbi a vasúti közlekedésről szóló részben szerepel, és Érsek Árpád közlekedési államtitkár lehet a felelőse. Fico a program elfogadása utáni sajtótájékoztatón elmondta, a segélyezés terén „bekeményítenek” azok ellen, akik nem akarnak dolgozni, csak a szociális támogatásokat igénylik az államtól.

A korábban elfogadott ütemtervet tartva a parlament április 18-án kezd el tárgyalni a programjavaslatról, amelynek elfogadása után a képviselők bizalmat szavaznak az új kormánynak.