Túl sok sofőr vezet figyelmetlenül

Szakértők egyetértenek abban, hogy míg elméleti szinten mindenki támogatja a biztonságot növelő intézkedéseket, addig a közúti forgalom résztvevői a gyakorlatban csak keveset hajlandók ezért tenni.

Az Országos Rendőr-főkapitányság statisztikai adataiból kiderül, hogy tavaly a legtöbb közúti baleset, illetve halálos kimenetelű baleset azért történt, mert a sofőrök nem figyeltek kellőképpen az útra – telefonáltak, SMS-üzenetet írtak stb. A statisztika azt is igazolta, hogy az őszi időszak, az október és a november a legveszélyesebbek közé tartozik a szlovákiai utakon. Ebben az időszakban gyakran azok a sofőrök is volán mögé ülnek, akik csak ritkán vezetnek, kevesebb tapasztalattal rendelkeznek, ezért még nagyobb kockázatot jelentenek.

Egy jó sofőr alapjában véve 6-9, közlekedéssel kapcsolatos dologra képes folyamatosan koncentrálni. Ennek köszönhetően figyelheti a forgalmat az autó előtt és mögött, figyelemmel kísérheti a műszerfalon megjelenő információkat, a visszapillantó tükröt, közlekedési táblákat. Jozef Gálik közlekedési pszichológus szerint például a telefonálás, akár hands-free készülékkel, akár nélküle, már jelentősen korlátozza a sofőr koncentrációját. „A figyelmetlenség szoros összefüggésben van a sofőr alapvető jellemével. Az extrovertált, dinamikus személyiségek rendszerint zenét hallgatnak, cigarettáznak, a környezetet, a reklámfelületeket figyelik, ha vezetés közben unatkoznak” – állítja Gálik.

Nem egy baleset épp azért történik, mert a sofőrök a monoton vezetés során unatkoznak, s csökken a figyelmük. Érdekes módon a legkorszerűbb technológiákkal rendelkező gépkocsik is veszélyt jelentenek ezen a téren, hiszen a különböző rendszereknek köszönhetően a sofőrnek egyre kevesebb dologra kell összpontosítania vezetés közben. Például autópályán az adaptív tempomat nemcsak hogy tartja a beállított sebességet, hanem képes az előttünk haladó gépkocsi sebességére lassítani vagy megállni, ha a helyzet úgy kívánja. A még korszerűbb technológiák már a volánt is elfordítják a kanyarban, így a sofőrnek, rövid ideig ugyan, de erre sem kell figyelnie – az önálló vezetés 20 másodperc után kikapcsol, a nemzetközi egyezmények jelenleg nem teszik lehetővé, hogy egy autó tovább vezessen önállóan.

Jozef Drahovský közlekedésbiztonsági elemző szerint a közúti baleseteket három tényező befolyásolja: a sofőr, a gépkocsi műszaki állapota, illetve az úgynevezett közlekedési infrastruktúra minősége. „Csak kevesen tudják, hogy ez utóbbi kategóriába tartoznak például a balesetveszélyes szakaszokra figyelmeztető táblák vagy az utak szélén kialakított dombornyomásos sávok, melyek már nem egy sofőrnek megmentették az életét, miután autójával ráhajtott egy ilyen sávra, és felébredt a kerekektől érkező hangos zajra” – mondta Drahovský.

Míg az autópályák és gyorsforgalmi utak szerinte biztonságosak, addig az alacsonyabb rendű utakon már nem annyira rózsás a helyzet.

„Rendszerint csak a balesetveszélyes szakaszokon próbálják különböző intézkedésekkel és technikai megoldásokkal növelni a sofőrök figyelmét. Az első- és másodrendű utakon viszont rosszabb a helyzet. Ezeken az útszakaszokon például nagyon gyakoriak a frontális ütközések, mivel a két sáv, ellentétben a sztrádákkal, itt közvetlenül egymás mellett halad” – állítja Drahovský.