Túl sok a mérnök és a mester

Drasztikusan csökkenteni kell a másodfokú főiskolai és egyetemi képzéseket (mérnöki és magiszteri) látogatók számát, javasolja az Akkreditációs Bizottság. A kormány tanácsadó szerveként működő testület éves jelentésében a gyakorlatorientált alapképzések (Bc.) mellett érvel. „A legtöbb tanulmányi programban a második fokozat bevezetése nem hozott minőségi javulást, inkább romlást” – állítja a bizottság. Úgy vélik, véget kell vetni a jelenleg szokásos gyakorlatnak, hogy az alapképzések után szinte automatikusan folytatják a hallgatók tanulmányaikat a mérnöki és a mesterképzéseken. Az alapképzések tartalmát a munkaerőpiachoz igazítanák: csökkentenék az elmélet arányát az egyes szakokon, és erősen korlátoznák azok számát, akik folytathatnák tanulmányaikat a második fokozaton. Törvénymódosításokkal is segítenék a Bc. szintű végzősök elhelyezkedését. Az oktatásügyi minisztérium nem ellenzi az elképzelést, de azt sem ígéri, hogy a korlátozást bevezeti. „A jelentkezők vélhetően előnyben részesítik majd a rövidebb és gyakorlatorientáltabb Bc. képzéseket a továbbtanulással szemben” – nyilatkozta Michal Kaliňák, a tárca szóvivője. A munkaerőpiac Szlovákiában ambivalensen viszonyul az alapképzéssel rendelkező végzősökhöz, figyelmeztet Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-európai Tudományok Karának dékánja. „Itt nincs olyan érvényesülési lehetőségük a Bc. címmel rendelkezőknek, mint nyugaton” – mutat rá a dékán. A mérnöki és a mesterképzés nem garantálja az oktatás színvonalának emelését, ezért az egyetemeknek és a főiskoláknak gyakorlatorientált alapképzésre kellene összpontosítaniuk, meggátolva, hogy a hallgatók tömegesen felvételt nyerjenek a mérnöki és a mesterképzésre. Ezt javasolja éves jelentésében a kormány tanácsadó szerve, az Akkreditációs Bizottság. Az oktatási minisztérium a javaslat lényegével egyetért, de egyelőre nem készül konkrét intézkedéscsomaggal. „Úgy gondoljuk, a korlátozást inkább a felvételiknél kellene alkalmazni, a megfelelően munkapiac-orientált szakoknál pedig nem is lesz rá szükség” – tolmácsolta a tárca álláspontját Michal Kaliňák, a minisztérium szóvivője. Az Akkreditációs Bizottságtól jelenleg elsősorban azt várják, hogy dolgozza ki ezeknek az új Bc-képzéseknek a feltételrendszerét. A hazai munkaerőpiacon viszont jelenleg nincs súlya az alapképzésnek (Bc.), sőt sok magiszter és mérnök is nehezen talál munkát. A bizottság javaslata ezért meglepő és váratlan, véli Komzsík Attila, a nyitrai Konstantin Filozófus Egyetem Közép-Európai Tudományok Karának dékánja. „Ennek nem volt semmilyen előjele, nem hiszem, hogy jelenleg ez lenne a hazai felsőoktatás legnagyobb gondja” – mondta lapunk kérdésére Komzsík. Szerinte bizonyos szakokon elég lehet az alapképzés, de vannak kivételek. Példaként a tanárképzést említette, ahol az alapképzéssel a végzős csak segédtanári állást vállalhatna. „De Nyitra megye például csak nyolc segédtanári helyet biztosít. Vagyis minek küldjük Bc. végzettséggel a fiatalokat a munkapiacra, ha nincsenek a képesítésüknek megfelelő helyek?” – kérdezi Komzsík. Abban sem lát logikát, hogy az Akkreditációs Bizottság a komplex akkreditációs folyamat kezdete előtt három hónappal javasolja, hogy a helyzetet így orvosolják. Meglátása szerint a bizottság ezzel a 2007-es elképzelését akarja megvalósítani, amikor három szintre osztották volna az intézményeket: egyetemre, főiskolára és szakfőiskolára. „Ahol csak alapképzés lesz, azt nyilván besorolják a szakfőiskolák kategóriájába” – jegyezte meg. (vps, SITA)