Továbbra sem engedik a magyar misék élő közvetítését a tévécsatornákon

Az államnyelvtörvény előírja, hogy a nem szlovák nyelvű televízióadások legnagyobb részét kötelező szlovákul feliratozni. Ez lényegében lehetetlenné teszi, hogy az országos és helyi tévécsatornák például magyar nyelvű élő műsort közvetítsenek. A valós idejű feliratozást ugyanis nem tudják megoldani. Gyimesi ezért egy rövid törvénymódosítási javaslattal állt elő, amelynek lényege, hogy a kisebbségi nyelvű misékre és istentiszteletekre ne vonatkozzon a kötelezettség. A javaslatot azzal indokolta, a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások kapcsán szükség lenne arra, hogy a nemzetiségek tagjai is élőben tudják a saját nyelvükön követni a szertartásokat a televízióban. „Számomra nemcsak megdöbbentő, de kifejezetten megalázó volt látni, ahogy az emberek tavasszal, a koronavírus-járvány alatt, a házuk előtt állva hallgatták a hangosbeszélőn közvetített istentiszteleteket” – írja a képviselő a közösségi oldalán.

Gyimesi: Kollár elkaszálta
Gyimesi azonban a bejegyzésben arról is beszámol, hogy a parlament mediális bizottságának alelnöke, Kollár megvétózta a javaslatot. „Jelen esetben még az a kérdés is megfogalmazódik bennem, hogy nem csupán egy egyszerű sovinisztával van-e dolgunk?” – írja az OĽaNO-s képviselő. Ezzel kapcsolatban arról is beszélt, szerinte a Za ľudí már hosszabb ideje nem koalíciós partnerként viselkedik.

Gyimesi szerint, mivel a parlament most nem foglalkozik a javaslatával, szinte biztos, hogy idén a karácsonyi istentiszteleteket, miséket nem lehet a kisebbségek nyelvén élőben közvetíteni a televízióban. A képviselő elismerte, hogy a javaslatán túl a nyelvtörvény szisztematikus módosítására is szükség van, amelynek keretében például a többi kisebbségi nyelvű műsorra vonatkozó kötelező feliratozást is eltörölhetnék.

Kollár tényszerű kifogásai
A mediális bizottság alelnöke visszautasítja Gyimesi vádjait. Közleményében azt írja, az utolsó pillanatban kapta csak meg az OĽaNO-s képviselő módosító javaslatát. „A tényszerű kifogások miatt azt javasoltam, ne támogassuk az indítványt” – írja, és hozzáteszi, hogy a törvényalkotási folyamat minősége szempontjából nem híve az ehhez hasonló, hirtelen támadt megoldási javaslatoknak. „Amelyek felett elveszíthetjük az ellenőrzést, ha ad hoc törlünk el, vagy illesztünk be kivételeket a paragrafusba” – érvel Kollár. A Za ľudí képviselője ugyanakkor kiemeli, nyitott a nyelvtörvény módosítására. „Nem látok problémát abban, hogy rendszerszintű megközelítéssel visszatérjünk az államnyelvtörvény 5. paragrafusának módosításához” – hangsúlyozza Kollár. A jogszabályban ez a paragrafus sorolja fel azokat a kivételeket, például a nyelvlecke, vagy az idegen nyelvű zenei produkció közvetítését, amelyek során nem kötelező az írott, vagy szóbeli szlovák fordítás használata. A Za ľudí képviselője a módosítás iránti nyitottságát lapunknak is megerősítette. „Normálisan és nyugodt körülmények között kell azt előkészíteni” – tette hozzá. Kollár a közleményében bírálta Gyimesit annak kommunikációja miatt. A Za ľudí képviselője arra emlékeztetett, mindig az emberi és kisebbségi jogok pártján állt, sőt, egy magyar–szlovák kiadóban is dolgozott.
Az államnyelvtörvény szisztematikus módosítása ugyan benne van a kormányprogramban, de valószínűleg idén erre már nem kerül sor.