Továbbra is bizonytalan a Heger-kormány jövője

Zuzana Čaputová államfő még kedden találkozott a miniszterelnökkel, Eduard Hegerrel (OĽaNO). Az elnök rámutatott, a jelenlegi kormányválságot vagy a parlament, vagy a kabinet tudja megoldani.  A parlament a tervek szerint ugyanis csütörtökön kora este szavaz a kormánnyal szemben beadott bizalmatlansági indítványról. Úgy tudni, Heger Tomáš Taraba, Štefan Kuffa, Filip Kuffa független képviselőkkel egyeztet arról, szavazzanak bizalmat a kormánynak, amivel a 150 fős parlamentben valószínűleg meglenne a jelenlegi kabinet túléléséhez szükséges többség. A három képviselő ugyan nem része Kotlebáék képviselői csoportjának, de a fasiszta ĽSNS listáján jutott a parlamentbe, így a koalíciónak komoly arcvesztés, ha az ő szavazataikra szorul. Tarabáék a támogatásukért azt kérik, állapodjanak meg az előrehozott választás időpontjában. Így ugyan lerövidülne a Heger-kormány hivatali ideje, de addig is korlátozások nélkül kormányozhatnának.

Ha azonban a képviselők megvonják Hegeréktől a bizalmat, akkor az év első felében vagy szeptemberben minden bizonnyal előrehozott parlamenti választás elé nézünk. Az államfőnek egy ilyen esetben átmenetileg meg kell bíznia valakit az ország irányításával. Čaputová korábban arról beszélt, nem szívesen nevezne ki szakértői kormányt, hiszen ekkor nagyban az ő hivatalához kerülne a végrehajtói hatalom. Így valószínűleg ideiglenesen Hegert bízná meg a kormányzással. Ezzel a Heger-kabinet ún. „távozóban lévő” kormánnyá válik, amely „csak fűt és világít”, vagyis jelentősen korlátozott kompetenciákkal rendelkezik.

A kormány azonban mindennek elébe mehet, ha egy másik utat, a jelenlegi kabinet átalakítását választja, ami mindenekelőtt Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter menesztését jelenti, de szóba került még Roman Mikulec (OĽaNO) belügyminiszter, esetleg Viliam Karas frissen kinevezett igazságügyi miniszter leváltása is. A bizalmatlansági indítványt jegyző SaS ugyanis elsősorban Matovič távozását szabta annak feltételéül, hogy a kormány megtartásáról egyeztessenek. Sajtóértesülések szerint az OĽaNO frakcióján belülről is nő a nyomás a pártelnök Matovičra, hogy távozzon, sőt néhány miniszter is ezt szeretné.

A két forgatókönyv

A fentiekből is látszik, hogy gyakorlatilag két forgatókönyv maradt arra vonatkozóan, miként fog alakulni a kormány sorsa. Az első az előrehozott parlamenti választás, amelyről a kormánykoalíció Tomáš Taraba és két további független képviselővel állapodhat meg. Ez esetben a három, a fasiszta ĽSNS listáján parlamentbe jutott képviselő bizalmat szavazna a kormánynak, de cserébe megállapodnának az előrehozott parlamenti választás időpontjáról. Ehhez a képviselőnek azonban egy alkotmánytörvényt is el kell fogadniuk, amit pedig nem biztos, hogy minden koalíciós honatya támogatna. Az OĽaNO polgári demokratikus platformja már kijelentette, nem szeretnének előrehozott választást, de a kormányt egyébként támogató független képviselők is jelezték, nem szavaznának meg egy ilyen alkotmánytörvényt. Juraj Šeliga képviselő (Za ľudí) szerint a Tarabával való egyezség egyben a Smerrel és a Hlasszal való paktálást is jelenti, ezért ez számára elfogadhatatlan. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter ugyanakkor arról beszélt, ha el tudják fogadni az állami költségvetést, akkor elfogadhatónak tartják a szeptemberi előrehozott választást.

A másik lehetőség

A másik forgatókönyv a kormány átalakítása, vagyis mindenekelőtt Igor Matovičnak (OĽaNO) a pénzügyminiszteri posztról való menesztése. Ezt követeli az SaS, de az OĽaNO előbb említett platformja is arra szólította fel Hegert és Matovičot, hogy „a kormány átalakítása árán” is kerüljék el az előrehozott választást. Ez azt is jelenti, hogy az OĽaNO-n belül is akadnak olyanok, akik inkább engednének az SaS feltételének, de Matovič pártja a kérdésben megosztott. Még szerdán délután is intenzív egyeztetés folyt erről a mozgalmon belül. A pénzügyminiszter menesztését, így az SaS-szel való egyezséget és végső soron a kormány megmentését részesíti előnyben a már említett Šeliga, Jana Žitňanská, Ján Mičovský és Martin Klus képviselő is, akik ugyan függetlenként ülnek a plénumban, de a koalíciót támogatják. Egy ilyen megállapodás esetén az SaS talán nem szavazna a kormány bukására.

Talán igen, talán nem

Azért csak talán, mert SaS álláspontja nem teljesen világos. Az OĽaNO említett platformjának egyik tagja, Kristián Čekovský ugyanis arról beszél, Richard Sulík pártja nem közölte egyértelműen, mit kérnek azért, hogy csütörtökön ne szavazzanak a kormány menesztésére. A képviselő szerint hol csak Matovič távozását, hol további miniszterek lemondását követelik. Az SaS valójában még azt sem szögezte le, hogy Matovič lemondása esetén valóban nem szavazna a kormány bukására. Csak olyan jelzéseket adtak, melyek szerint ez lenne az egyeztetések megnyitásának feltétele. Az SaS szerdán egy közleményében azt írta, a koalíciós OĽaNO és annak vezetője, Matovič szerintük mindenre képes, hogy megtartsák a kormányban betöltött pozícióikat. Így az ĽSNS listáján a törvényhozásba jutott képviselőkkel, vagy az ellenzéki Smert vezető Robert Ficóval is hajlandóak a parlamenti választás dátumáról egyeztetni, azért cserébe, hogy bizalmat szavazzanak a jelenlegi kabinetnek. Az OĽaNO-frakcióvezetője, Michal Šipoš egyébként tagadta, hogy Ficóval tárgyalnának. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az OĽaNO frakció egy része, így Gyimesi György is elutasítja, hogy megállapodjanak az SaS-szel. Gyimesi jelen helyzetet az SaS „diktátumának” nevezte. Maga Matovič a helyzetet így kommentálta: „Jó lesz, ne féljetek.”