További lépések a szegregáció ellen

Gröhling
Pozsony |

Az oktatási minisztérium egy sor újabb intézkedéssel szeretné elősegíteni a szegregáció felszámolását az iskolákban. Az Állami Számvevőszék (NKÚ) elemzése alapján erre igencsak szükség van, mert az előző években egyáltalán nem sikerült javítani a marginalizált roma közösségekből származó gyermekek integrációján.

Branislav Gröhling (SaS) oktatási miniszter pénteken bemutatott egy törvénycsomagot, amely több javaslatot is tartalmaz a szegregáció mértékének csökkentésére. A probléma elsősorban a marginalizált roma közösségeket érinti, ezért kifejezetten az ott élő gyermekek helyzetét szeretnék megkönnyíteni.

Rossz csoportosítás

Az első fontos lépés, hogy ezek a diákok a megfelelő oktatási intézménybe kerüljenek. Gröhling szerint gyakran előfordul, hogy a gyengébb képességű gyerekeket speciális iskolákba küldik, holott nem rendelkeznek semmiféle mentális betegséggel, pusztán csak a megfelelő felkészítésből maradtak ki. Ennek érdekében szükség van a tanácsadói rendszer széles körű megreformálására. Gröhling hangsúlyozta, a parlamentben tavaly már elfogadták azt a javaslatot, amely ehhez megteremti a jogi keretet, most pedig a képviselők elé kerül az a módosítás is, amely a reform anyagi vonzatait hivatott megoldani, illetve elkészítették azokat a szabványokat is, amelyek alapján a diákok felkészültségi szintjét diagnosztizálják. A tanácsadói rendszer átalakítása 2023 elején indul be. A tárcavezető bízik benne, hogy a tanácsadók így könnyebben elérhetők lesznek az iskolák számára, illetve hogy a szabványoknak köszönhetően befejeződik a diákok nem megfelelő csoportosítása.

 

Bevezető tanév

Svetlana Síthová, a minisztérium államtitkára a TASR-nek megerősítette, hogy a törvénycsomag tartalmazza az úgynevezett bevezető tanév fogalmát is. Ezt kifejezetten azon diákok számára hoznák létre, akik ideiglenes kommunikációs és egyéb képességbeli problémákkal küszködnek, amelyek miatt nem lennének alkalmasak az alapiskola első osztályának megkezdésére. Az intézkedés azért is fontos, mert ezzel teljesítenék az Európai Unió helyreállítási alapjának egyik célkitűzését, mégpedig azt, hogy csökkenjen a korai iskolaelhagyások száma. Síthová hangsúlyozta, a bevezető tanév nem számít majd bele a kötelező iskolalátogatás időtartamába, vagyis ezek a diákok hét éves koruktól kezdenék el az első osztályt. Az államtitkár szerint az a legfontosabb, hogy minden diák ugyanarról a „startvonalról” indulhasson. Mint mondta, a bevezető tanév az általános iskolákban zajlana, és az intézmények üzemeltetői maguk dönthetnék el, hogy szeretnének-e ilyen képzést indítani.

Vége a sok bukásnak

A korai iskolaelhagyások csökkentésére szolgálna az az intézkedés is, amelynek értelmében korlátoznák az évismétlések számát. Gröhlingék javaslata szerint legfeljebb csak egyszer lehetne megbukni az alsó és egyszer a felső tagozatban. A miniszter kiemelte, az évismétlés sem számítana bele a kötelező iskolalátogatás időtartamába. Így azonban felmerül annak a veszélye, hogy a gyenge eredményekkel rendelkező diákoknak végleg elmegy a kedve a tanulástól, hiszen már semmi sem gátolja meg őket abban, hogy egy évismétlés után továbbmenjenek a következő osztályba. Síthová szerint a diákoknak tudatosítaniuk kellene, hogy tanulás nélkül nehezen fognak majd érvényesülni a középiskolákban és a munkapiacon is. Viszont azzal, hogy a kilencedik osztály után fejezik be az iskolát, sokkal nagyobb esélyük van munkát találni, mintha a négy vagy öt osztályt végeznének el. Az államtitkár megjegyezte, a bukásnak egyébként is csak a végső megoldásnak kellene lennie, és a pedagógusoknak mindent meg kell tenniük azért, hogy erre ne kerüljön sor. Gröhling hozzátette, Szlovákia rendkívül rosszul áll az évismétlések szempontjából. A koronavírus előtti időszakban több mint 10 ezer diák bukott meg évente.

Síthová továbbá elmondta, a marginalizált roma közösségekben élő gyermekek esetében gyakran a nyelvi akadályok jelentik a problémát, ezért októbertől roma nyelvű kurzusokat indítanak az általános iskolák pedagógusainak.

Elvesztegetett pénz

A roma gyerekek lemaradására az Állami Számvevőszék (NKÚ) is figyelmeztetett. A hivatal a 2016 és 2020 vizsgálta a roma diákok integrációjára vonatkozó stratégiákat, és arra a megállapításra jutott, hogy ebben az időszakban sem történt jelentős előrelépés a felzárkóztatásban. Mindezt annak ellenére, hogy az állam – javarészt uniós forrásokból – több mint 173 millió eurót költött el erre a célra. Az NKÚ elemzői szerint a fő problémát az okozza, hogy a kidolgozott stratégiákat nem sikerül átültetni a gyakorlatba. Példaként a romaügyi kormánybiztos szerepét említették, aki ugyan felelősséget vállal a stratégia koordinálásért, viszont nincsenek arra vonatkozó jogkörei, hogy a felelős tárcákból kikényszerítse az egyes célok érvényesítését.

„Ha azt szeretnénk, hogy a romák integrációja ne csak magának a kisebbségnek, hanem a szélesebb körben értelmezett társadalomnak segítsen, és sikeres legyen a következő, 2030-ig tartó oktatási stratégia, akkor elengedhetetlen a romaügyi kormánybiztos meglévő jogköreinek kihasználása és megerősítése”

– jelentette ki Jaroslav Ivančo, az NKÚ alelnöke.

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!