Pozsony. Míg Magyarországon már 1989 nyarán megnyílt a vasfüggöny, Berlinben pedig november elején ledőlt a fal (minimálisan politikai értelemben), addig Csehszlovákiából decemberig nem lehetett engedély nélkül utazni a nyugati országokba.
Tömegek indultak Ausztriába
Pozsony. Míg Magyarországon már 1989 nyarán megnyílt a vasfüggöny, Berlinben pedig november elején ledőlt a fal (minimálisan politikai értelemben), addig Csehszlovákiából decemberig nem lehetett engedély nélkül utazni a nyugati országokba. December 4-e volt az első nap, amikor bárki szabadon megnézhette, hogyan néz ki a nyugati világ. Ezen a napon nyílt meg a csehszlovák–osztrák határ, a nyitás utáni első hétvégén 250 ezren mentek át a sógorokhoz. Pozsonyból sokan gyalogosan indultak el a határhoz. A nyitás után Bécset ellepték a Škodák, Ladák, Wartburgok és Trabantok – így nem csak az érkezők, de a helyiek is rácsodálkozhattak a szomszédos ország valóságára. Történészek és szociológusok szerint a határnyitás sokak számára a rendszerváltás egyik legjobban kézzelfogható első eredménye volt. A választásokra csak 1990 nyarán került sor, a gazdasági transzformáció is csupán azután indult be, a nyugatra utazás így igazi élmény volt – olyan, amilyenre sokaknak 40 évig kellett várniuk. A nyitás után az egykori disszidensek egy része is visszatért, az ismert cseh dalszerző-énekes Karel Kryl 21 év után jött haza. (MSz)
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.