Többfrontos nyomásgyakorlás táblaügyben

Az MKP politikusai a csallóközi Ekecsen, a Párkányhoz közeli Kisújfalun és Szepsiben helyeztek el ilyeneket. Igaz, nem az állomásokon, csak azok közelében.

Táblák és remények

Ekecsen a közeli szövetkezet kerítése mellé került a felirat, amely a vonatból jól látható. Csak ideiglenesen tették oda, jegyezte meg Berényi József pártelnök. „Azért került magánterületre, hogy ne vihessék el. Ha jobb idő lesz, bebetonozzuk az állomás mellé” – tette hozzá. Berényi reméli, hogy hamarosan az állomások és megállóhelyek épületeire is felkerülnek a kétnyelvű feliratok. Ekecsen az állomás bejárata fölött egyébként tegnap reggelre „ismeretlen szerzőtől” megjelent egy betűsablonnal és festékszóróval készült mondat: „A kétnyelvűség közösségi érdek, nem pártpropaganda eszköze.”

A Híd javaslatot dolgozott ki a vasúti kétnyelvűség rendezésére, mondta lapunknak Bugár Béla. „A közlekedésügyi minisztérium ezt már korábban is ígérte, ezen tárgyalások alapján készítettük el a mi verziónkat” – jegyezte meg a Híd elnöke. A közeljövőben szeretnék ezt az érintett települések polgármestereivel is megvitatni. „Komáromban és Kassán hívjuk össze őket, hogy össze tudjuk vetni az igényeket és a lehetőségeket” – nyilatkozta.

Egyszerű és veszélyes megoldás

Bugár szerint a legegyszerűbb és egyben legveszélyesebb megoldás lenne megnyitni a 2011-ben módosított kisebbségi nyelvhasználati törvényt. „Ott csak átírnánk a vonatkozó részt. De számolni kell azzal is, hogy ha megnyitjuk, néhány nacionalista smeres benyújt hozzá egy javaslatot, és ront a helyzeten” – magyarázza Bugár. A lényeg szerinte, hogy a kormány érezze a nyomást, vagyis hogy van igény a kétnyelvű táblákra. „Ezért jobbak a civil táblaállító kezdeményezések, mert a kormány vagy a hivatalok illetékesei azok mögött nem sejtenek politikai motivációt” – véli Bugár.

A kialakult helyzet oka, hogy a kisebbségi nyelvhasználati törvény 2011-es módosítása és a vasúti törvény nincsenek egymással összhangban. Az előbbi engedélyezi a vasútállomásokon a kisebbségi helynevek használatát, utóbbi viszont ilyen kategóriát nem ismer, csupán állomásneveket. A kettő ugyanis sokszor nem azonos.

A jogszabályok összehangolatlanságát kerülné meg a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala. Azt javasolták a vasúttársaságnak, hogy az érintett vasútállomások nevét úgy módosítsák, hogy a hivatalos megnevezésnek része legyen a magyar változat is (például Komárno závody/Komárom gyártelep). „Így a kisebbségi megnevezés a menetrendek és az online keresők részévé is válna. A vasúttől továbbá a vasúti feliratok és egyéb nyilvánosságot tájékoztató információk kétnyelvűsítését is kérjük” – tájékoztatott Tokár Géza, a Kerekasztal szóvivője.

A polgármesterek helyeslik

A szervezet egyébként 92 település önkormányzatát kereste meg az ügyben. 41 rendelkezett független, 18 MKP-s, 14 hidas, 19 pedig egyéb párthovatartozású polgármesterrel. „Nagy örömünkre szolgál, hogy a községek túlnyomó része pozitívan viszonyult a kezdeményezéshez” – áll a sajtóközleményükben. Huszonöt település (27%) már el is küldte a kérvényt, több község (20 település – 22%) pedig jelezte pozitív hozzáállását, s ígéretet tett a a levél elküldésére. A kedvező reakciók összesítve 17 MKP-s, 8 hidas , valamint 13 független és 7 egyéb pártot, vagy koalíciót képviselő polgármestertől származnak. A többi községben nem sikerült megtudni, hogy milyen reakciókkal találkozott a kezdeményezés.