Többen versenyeznek az MKP-elnöki székért

Az MKP tisztújító kongresszusára július 18-án kerül sor, július 4-ig megtartják a párt járási konferenciáit is. Eredetileg őszre tervezték a közgyűlés összehívását, de az Országos Tanács (OT) úgy döntött, négy hét múlva annak ellenére is sort kerítenek az eseményre, hogy ezalatt az idő alatt a szokásos küldöttállítási, tisztújítási folyamat nem tud végbemenni. „Azt javasoltuk, hogy a járási konferenciák a jelenlegi küldötteket erősítsék meg” – mondta Őry Péter OT-elnök. A kongresszust a parlamenti választás után 90 nappal kellett volna megtartani.

A közgyűlésen megválasztott új elnökség a megszokott 4 évnél rövidebb időre, egy vagy két évre kap mandátumot. Ezalatt az idő alatt a hagyományos módon, a helyi pártstruktúráktól kezdődően a járási és megyei szinteken át lefolytatják a tisztújítás teljes folyamatát. Ezzel együtt a politikai formáció alapszabályát is módosítani szeretnék, például 17-ről 9-re csökkenhet a pártvezetés létszáma.

Ketten már bejelentkeztek
A pártelnöki posztért lapzártánkig ketten is bejelentkeztek. Elsőként a rimaszombati Cziprusz Zoltán jelezte ezirányú igényét, majd nem sokkal később Papp Sándor is így tett. Az előbbi Besztercebánya megyei képviselő és az MKP ügyvivő elnökségének is tagja, az utóbbi pedig a Losonci járásbeli Kalonda község MKP-s polgármestere volt, de országos szintű tisztséget az utóbbi években nem töltött be.

Berényi nem indul
Berényi József, az MKP korábbi elnöke, Nagyszombat megye alelnöke ezzel kapcsolatban elmondta, az új MKP-elnöknek a vezető szlovák politikusokkal szemben is helyt kell állnia. „Nem az az MKP elnökének a küldetése, hogy az interneten szólogasson be a másik magyarnak” – mondta. Berényi egyértelműen kizárta, hogy újra a párt élére álljon. Hozzátette, a jövendőbeli elnök személyén múlik, hogy ő maga szerepet vállal-e a pártvezetésben. Berényi indítványára az MKP jövendőbeli vezetését az OT arra kötelezte, hogy amennyiben a párt illetékes szervei úgy döntenek, indulniuk kell az országos választáson. „A párt elnökének és az OT elnökének nem az a dolga, hogy Magyarországon álljon sorba támogatásokért, hanem az, hogy érdeket érvényesítsen a szlovák társadalom irányába” – fogalmazott, és hozzátette, az elmúlt négy évben szerinte ez nem így történt. Berényi úgy látja, az új pártvezetés megválasztása arra ad esélyt, hogy egy új generáció jelenjen meg a politikai színtéren.

Őry még nem mond semmit
Őry Péter OT-elnök nem válaszolt egyértelműen arra a kérdésünkre, elfogadná-e, ha valaki őt jelölné a pártvezetői tisztségre. „Egyelőre korainak tartom, hogy erről beszéljünk” – mondta, de hozzátette, a július 4-ig lezajló járási pártkonferenciák után lehet majd ebben a kérdésben tisztán látni. Papp és Cziprusz indulásáról annyit mondott, nem személyek, hanem politikai irányultságok alapján dönt arról, kinek az elnökségét támogatja. Ha a párt olyan irányba megy, amellyel együtt tud érteni, a továbbiakban is dolgozna a pártvezetésben. Őry a kormányfőnek, Igor Matovičnak (OĽaNO) átadott memorandumról szólva elmondta, annak tartalmával foglalkozni helyénvaló. „A magánvéleményem, hogy nem kell gyávának lenni abban, hogy elmondjuk a problémáinkat” – fogalmazott. Menyhárt József, az MKP parlamenti választás után leköszönt elnöke homályosan fogalmazva arról beszélt, másoknak is teret kell adni a pártvezetésben. 

Előtérben az önkormányzatiság
A tisztújítás előkészítésén túl az OT arról is döntött, újra előtérbe helyezi a párt 2014-ben közreadott önkormányzatiságról szóló alapdokumentumát. Ez lényegében a magyar kisebbség autonóm önkormányzati intézményrendszerének kialakítására vonatkozó javaslat. Őry szerint ez azért fontos, mert a jelenlegi kormány módosítani szeretné a területi közigazgatási rendszert, a kérdéses alapdokumentum pedig a magyar közösségnek az erre vonatkozó igényeit is megfogalmazza.

Egységre törnek
Az MKP OT arról is határozott, hogy szorgalmazza az egységes szlovákiai magyar politikai tömörülés létrehozását. „A 2020-as parlamenti választások eredménye alapján ennek a vázát az MKP-nak kell adnia” – fogalmaz a pártnak az esemény után közreadott nyilatkozata, amelyben azt is írják, a tömörülés alapját különféle irányultságú, de magyar platformok szövetségeként határozta meg a testület. A többi magyar politikai szubjektummal folytatott érdemi tárgyalásokra a kongresszus után kerülhet sor. Berényi szerint többféle együttműködési lehetőség áll nyitva. Hozzátette, a parlamenti választás megmutatta, hogy az MKP kapta a legtöbb szavazatot. „Logikus lenne, ha az MKP alakítaná át az alapszabályát úgy, hogy a magyar identitása megőrzése mellett mindenki be tudjon tagozódni” – mondta.

Az MKP OT a lapunk által feltárt ügyre, a D4-es autópálya alatti földek Beneš-dekrétumok alapján való elkobzására is reagált. „A Magyar Közösség Pártja ezt az eljárást mélységesen felháborítónak és elfogadhatatlannak tartja, és az új kormánnyal kezdeményezni fogja a megszüntetését” – írja a párt a közleményében.

A többiek
A többi magyar párt közül az Összefogás üdvözli az MKP OT határozatát, miszerint a párt elkötelezett az egységes magyar érdekképviselet megteremtése iránt. „Az Összefogás megalakulásától ezt a célt szorgalmazza és keres hozzá partnereket” – fogalmaznak a közleményükben. A Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) szombaton Komáromban tartotta kongresszusát. Itt a párt alapszabályába foglalták, hogy ez a formáció is szeretné megteremteni a szlovákiai magyar pártok stratégiai együttműködésének feltételeit.