Több sebből vérzik a hazai szakoktatás

Csökkenő diáklétszám, kedvezőtlen finanszírozás és a hátrányos helyzetű diákok felzárkóztatása – csak néhány azokból az égető problémákból, melyek a hazai szakiskolákat érintik, s amelyekre mielőbb megoldást kellene találni. A csökkenő diáklétszám a középiskolákat sem kerüli el. A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének (SZMPSZ) tájékoztatása alapján jelenleg 37 tanintézményben 6160 diák szakképzése folyik, mintegy 300 fővel kevesebb, mint tavaly.

A diákhiány okai

Vörös Mária, a szövetség alelnöke szerint három tényező befolyásolja a szakiskolák diáklétszámának csökkenését. „Egyrészt a fejkvóta-rendszer miatt a gimnáziumok jelentős számú diákot szippantanak el a szakiskoláktól. Másrészt egyre többen választanak határon túli középiskolát. A hazai diákok 16%-a tanul külföldön” – állítja Vörös Mária, aki szerint az uniós országok viszonylatában magasan Szlovákia a csúcstartó. „Magyarországon 3, Csehországban pedig a diákok 2–2,5%-a tanul külföldi középiskolában. Málta követ bennünket a sorban, viszont a külföldön tanuló máltai diákok száma sem éri el a 10%-ot” – magyarázta Vörös Mária, aki szerint az okokat csak találgatni tudjuk. Az oktatási minisztérium nem vezet statisztikát a külföldön tanuló diákokról. A tárca nem szondázza azt sem, hogy hiányzó szakok vagy a színvonalasabb oktatás vonzza-e a diákokat külföldre.

Döcögő felzárkóztatás

Vörös Mária szerint a szakiskolák helyzetét az is befolyásolja, hogy a roma populáció alig 15%-nak van legalább középiskolai végzettsége. Míg a nem roma populáció körében ez a szám 75%. „Ehhez nagyban hozzájárulhat az is, hogy a kötelező tankötelezettséget a középiskola, illetve szakiskola első évfolyamában elérik a diákok, ezután már nem tanulnak tovább” – magyarázta az SZMPSZ alelnöke.

Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint az EU alapjogi ügynökségének (FRA) felmérése szerint a roma gyerekeknek csupán kb. 20%-a lép be a középiskolai szintre (általában szakközépiskolába). „Probléma például, hogy a roma gyerekek mintegy 25%-a speciális iskolába vagy osztályokba jár, ahonnan már nem lehet bejutni hároméves, piacképes végzettséget adó szakközépiskolai szakokra, csak kétéves, gyengébb kurzusokra” – magyarázta Ravasz Ábel. A kormánybiztos a napokban egyeztetett a munkaügyi és az oktatási minisztériummal. Ravasz szerint lehetővé kellene tenni, hogy a speciális iskolát végző diákok is bekapcsolódhassanak a szakképzésbe, hogy ne legyenek eltiltva a hároméves szakoktól. „Növelni kellene a kötelező tankötelezettség hosszát, illetve még jobb lenne, ha kötelezővé válna az egyéves középiskola-látogatás. Emelni kellene továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű diákok ösztöndíját” – mondta Ravasz Ábel.

Segít az ösztöndíj

Egy magyarországi ösztöndíjprogramnak köszönhetően mintegy 30%-kal emelkedett a kassai Szakkai József Szakközépiskola diákjainak létszáma az utóbbi években. Caban Mária, az iskola igazgatóhelyettese lapunknak elmondta, hogy Gömörtől Királyhelmecig bezárólag vannak diákjaik. „Jelentős részük hátrányos helyzetű. Számukra nagy segítség, hogy az ösztöndíjból állni tudják a kollégium költségét” – tudtuk meg az igazgatóhelyettestől. Caban Mária szerint egyébként a diákokkal szemben támasztott kritériumokat is át kellene gondolni. Az utóbbi években jobbára a gyengébb diákok tanulnak szakmát. „A szaktantárgyakból óriási fejlődésre képesek, viszont az általános tantárgyak, mint az angol és a szlovák nyelv vagy a matematika nehézséget okoz nekik” – magyarázza Caban Mária. Az érettségi vizsgán a gimnáziumi kritériumokat kell teljesíteniük.

Alacsony a normatíva

A szakiskolák pedagógusai szerint a jelenlegi finanszírozási rendszert is módosítani kellene. Vetter János, a komáromi Ipari Szakközépiskola igazgatója szerint a jelenlegi költségvetésből csak túlélnek az iskolák, fejlődni kizárólag támogatók segítségével, illetve alapítványi segítségből tudnak. A középiskolákat különböző kritériumok alapján 15 kategóriába sorolta be a tárca. Kategóriánként pedig eltérő összegű normatívát kapnak. Ugyanakkor a most kidolgozott módosító javaslat nem számol a normatív rendszer átdolgozásával. „A duális képzésben részt vevő iskolák finanszírozása módosul, a jövőben a teljes normatívát az iskola kapja meg. A gyakorlatban ugyanis az iskolák többsége éppen a normatíva megosztása miatt nem kapcsolódott be a duális képzésbe” – közölte az oktatási tárca.