Több befektető, több munka

Pozsonyban a régi gyárépületeket egyre jobban kiszorítják az új adminisztratív központok. Ezek építése több munkát nyújt a hazai építőipari cégeknek is, attól azonban, hogy ez utóbbiak teljes mértékben elégedettek legyenek, még messze vagyunk.

Van még kapacitás

A hazai építőiparban az elmúlt időszakban jelentős mértékben javult a helyzet, az ágazat kapacitásai azonban még távolról sincsenek teljes mértékben kihasználva – állítja Ján Majerský, a Szlovákiai Építőipari Vállalkozók Szövetségének az elnöke. Szerinte elsősorban az ország középső és keleti régióiban maradt le az ágazat, amely most csak arra számíthat, hogy a kormány befektetésösztönző programja ezekben a járásokban is meghozza a várva várt növekedést. Majerský szerint a beruházásoknak köszönhetően az építőipari növekedés az elkövetkező időszakban is emelkedni fog.

Mindez meglátszik a foglalkoztatottságon is. Az építőipari szakszervezetek számításai szerint az ágazatban az elmúlt évben 8500-zal nőtt az alkalmazottak száma. Az idei második negyedévben a Statisztikai Hivatal elemzése 205 ezer építőipari alkalmazottról adott számot. Ezzel együtt nőtt az ágazat teljesítménye is. Éves összehasonlításban ez néhány hónapban elérte a 20 százalékot is.

Az ágazati felmérések szerint elsősorban a lakásépítés az, ami a vállalatok többségének munkát ad. Idén erre a célra a befektetők nagyjából 50 milliárd koronát fordítanak. Ez az építőipar össztermelésének a fele.

Az állam is beszáll

Nem tétlenkedik azonban az állam sem. Az ágazati beruházásokhoz elsősorban az autópálya-építéssel és a vasút modernizációjával járul hozzá. Több mint 25 milliárd koronát fordítanak a beruházók azonban a saját vállalataik építésére is. A markáns növekedés ellenére azonban az Európai Unió tagországai közül Szlovákia építőipara még mindig a leggyengébbnek számít. Az ágazat termelése egy lakosra számítva csupán 490 euró, míg Csehországban ez ezer euró, Dániában pedig nagyjából 6 ezer euró.

Az elmúlt időszakban megváltozott az építkezések struktúrája is. Míg korábban elsősorban a gyorsabban felhúzható szupermarketek és egyéb üzletházak épültek, ma elsősorban a lakás- és útépítés adja a legtöbb munkát. Példaként a nagy autóipari beruházások említhetők. A zsolnai Kia gyár építése például 5 ezer új lakás építését teszi szükségessé.

Az építőipari elemzők szerint jövőre tovább nőhet az ágazat termelése. Mindezt arra alapozzák, hogy hamarosan az autópálya-építésben is megjelenhetnek a külföldi beruházók. Pozitív változásnak számít az is, hogy Pozsonyt követően most már a nagyobb vidéki városokban is egyre több munkájuk van az építőipari cégeknek. Ezekben azonban a legnagyobb befektetőnek továbbra is az állam számít, míg Pozsonyban már a magánberuházók viszik a prímet.

Előnyök és hátrányok z EU-ban

Jelentős előrelépést jelentett az ágazat számára az európai uniós csatlakozás is. Ha beigazolódnak a szakemberek várakozásai, az építőipar lehet az egyik uniós sikerágazat: lendületet kapnak az infrastrukturális és környezetvédelmi beruházások, beindul a közút- és vasútfejlesztés, szaporodnak a vállalkozások és intézmények fejlesztési igényei.

Az európai uniós csatlakozás azonban nemcsak lehetőségeket, hanem veszélyeket is hordoz magában. Azok a vállalkozások, amelyek nem képesek megfelelni a szigorodó pénzügyi és munkavédelmi feltételeknek, amelyeknél bevett gyakorlat a fekete foglalkoztatás és az engedély nélküli építkezés, nehéz helyzetbe kerülnek.

További kihívást jelent az európai építőipari cégek pénzügyi és műszaki fölénye, a magasabb műszaki és minőségi követelmények pedig tovább élezik majd a hazai és uniós cégek közötti versenyt. Éppen ezért a hazai vállalkozások versenyképességének erősítése fontos feladat, ám a modernizáció csak részben jelent technológiai és műszaki fejlesztéseket, hasonló jelentőséggel bír a humán erőforrás, a szolgáltatások minőségének fejlesztése, a működési és szervezeti korszerűsítés.

Nemcsak az uniós, de a helyi piacokon működő cégeknek is szembe kell nézniük az EU fogyasztóvédelmi, versenyszabályozási, munkavédelmi, környezetvédelmi normáinak átvételével és gyakorlati alkalmazásával.

A műszaki eszközállomány korszerűsítése, a humán erőforrás fejlesztése, a vállalkozás szervezeti korszerűsítése, a vállalkozók menedzsment ismereteinek naprakésszé tétele, a piaci és marketingtevékenység erősítése, a számítógép-használat általánossá tétele, a megfelelő nyelvismeret, a különböző kommunikációs rendszerek széles körű használata mind olyan feltételek, amelyek hosszú távra meghatározzák a vállalkozások versenyképességét az egységes piacon. (mi, rf)