Titkosították a politikai felméréseket

A törvény szerint a politikusok megismerhetik a felmérések eredményeit, a választók viszont nem, az előterjesztők között pedig ott volt Jakab Elemér is. A Híd képviselői közül egyébként végül csak ő szavazta meg a törvényt. A jogszabályt Kotlebáék közreműködésével fogadta el a Smer és az SNS.

Az új törvény értelmében a különböző választások előtt 50 nappal tilos közzétenni a pártok támogatottságával kapcsolatos felmérések eredményeit. A változás már a jövő évi parlamenti választásra is vonatkozik. A törvény beterjesztői szerint egyes közvélemény-kutatások politikai megrendelésre készülnek és manipulálják azokat, megtévesztve ezzel a választókat.

Jakab igennel voksolt

A Smer, az SNS és a szélsőjobboldali ĽSNS képviselőin kívül, a törvény egyik beterjesztője, Jakab Elemér hidas honatya voksolt igennel. A törvénymódosítást még a köztársasági elnöknek, Zuzana Čaputovának is alá kell írnia, aki egyelőre annyit közölt, alkotmánysértő lehet a módosítás.

Peter Kresák, a Híd képviselője nemmel szavazott a módosításra, szerinte a jogszabály valószínűleg az Alkotmánybíróság elé kerül. Bugár Béla, a Híd elnöke elmondta, végül úgy döntöttek, tartózkodnak, nem támogatják a tervezetet, és sajnálatát fejezte ki, hogy végül a szélsőjobboldali ĽSNS segítségével lett elfogadva. „Valamit jelez ez az összefogás” – tette hozzá a Híd elnöke.

Vérszegény indoklás

Megkerestük Jakab Elemért, a javaslat egyik beterjesztőjét, aki megismételte korábban hangoztatott érveit, hogy a közvélemény-kutatások befolyásolhatják a választókat. Arra a kérdésünkre, hogy megállapodtak-a szélsőjobboldali ĽSNS-szel a javaslat támogatásáról, Jakab azt válaszolta, nem tud ilyen egyezségről. „Nem tudom megtiltani nekik, hogy ha van egy jó javaslat, akkor ne álljanak mögé” – mondta. Hozzátette, ő 30 napos moratóriumot javasolt, mások 60 naposat, az 50 nap kompromisszum. Azt, hogy frakciótársai nem szavazták meg a javaslatot, míg ő igennel voksolt, azzal magyarázta, hogy ő adta be a módosítást.

Kamerun szintjére esünk

A környező országokban csak néhány napos tilalom van érvényben a választások előtti felmérések közlésére. Magyarországon 2, Lengyelországban 1, Csehországban pedig 3 napos moratóriumot tartanak. Peter Pellegrini miniszterelnök ezzel kapcsolatban azt mondta, nem örül, hogy a tiltással Szlovákia Kamerun és Tunézia mellé kerül. Az előbbi országban 90, míg az utóbbiban 150 napos moratórium érvényes.

Tájékozatlan választók

Martin Slosiarik, a Focus közvélemény-kutató intézet vezetője lapunknak elmondta, a legnagyobb probléma, hogy a választások előtti 50 napban továbbra is lehet felméréseket készíteni, csak nyilvánosságra hozni nem lehet az eredményeket. A pártok rendelnek majd felméréseket, a politikusok fogják tudni, hogy áll a helyzet, de a választók nem. „A választásokkal kapcsolatos tájékozottság szempontjából felbillen az egyensúly, mégpedig a politikai pártok irányába” – fogalmazott Slosiarik. Hozzátette, a rendszerellenes pártoknak segíthet a hosszú moratórium, amikor a választóknak nincs tudomása a pártok támogatottságának alakulásáról, a rendszerellenes pártok pedig felettébb intenzív kampányt folytathatnak.

Alkotmányos?

Ondrej Dostál az ellenzéki OKS képviselője szerint a módosítással Szlovákia a féldemokratikus afrikai országok szintjére süllyed. „Már a 14 napos moratórium is aránytalanul hosszú” – mondta, és hozzátette, szerinte az 50 napos tiltás alkotmányellenes. Dostál elmondta, ha a kormánypárti és a szélsőjobboldali képviselők megtörnék az államfő által adott esetleges vétót, akkor az ellenzékiek biztosan az Alkotmánybírósághoz fordulnak. „A beadványnak biztosan része lesz az is, hogy amíg azt az Alkotmánybíróság vizsgálja, függesszék fel a törvény hatályát” – mondta Dostál. 

Mária Patakyová ombudsman szerint az 50 napos tiltás több alapvető szabadságjogot is megsért. Így a nyilvánosságnak az információhoz való jogát, a szólásszabadsághoz való jogot, de az ügynökségek vállalkozáshoz való jogát is.

Más változás is van

További újítás, hogy a jelöltlistán és a szavazólapon tilos lesz feltüntetni a jelölt foglalkozására vonatkozó résznél a munkáltatója nevét, illetve bármilyen tulajdonnevet vagy rövidítést. Ezzel azt akarják megakadályozni, hogy a jelöltek foglalkozására vonatkozó adatokat polgári társulások vagy más jogi személyek propagálására használják fel. A tiltással annak is elejét akarják venni, hogy a szavazólapon olyan adat szerepeljen, amelynek alapján a jelöltet valamely mozgalomhoz, konkrét polgári kezdeményezéshez vagy egyesülethez lehet kötni. Az előírás megsértése esetén a bizottság elutasíthatja a jelölt bejegyzését. A törvénymódosítás egész szövegében a „politikai hovatartozás nélküli jelölt” kifejezéssel helyettesítették a „független jelölt” megjelölést. Ezt a módosítást azzal indokolták, hogy a „független” elveszítette eredeti jelentését.

(szh)