Tešedíkovo, nem Pered – csak a szlovák név jó

Másfél éve a perediek többsége a népszavazáson úgy döntött, kérni fogja hivatalos nevének Peredre történő megváltoztatását. Az ügy aktáit azóta is tologatják a hivatalnokok, ám a Sme értesülései szerint már megszületett az ügyben illetékes földrajzinév-bizottság döntése. A belügyminisztérium tanácsadó testületének két tagja név nélkül azt nyilatkozta a lapnak: a Tešedíkovo név megtartását fogják javasolni a kormánynak.  A végső döntést a kabinet hozza meg, amely általában a bizottság ajánlásai szerint dönt. A bizottság tagjainak érvelése több mint furcsa. Az egyik tag szerint figyelembe kell venni Tessedik Sámuel (Samuel Tešedík) érdemeit, akit mind a szlovákok, mind a magyarok elismernek (arról, hogy ki volt Tessedik, lásd keretes írásunkat). Egy másik testületi tag véleménye szerint Pered magyar elnevezésnek számít. „A falu nevének szlovák eredete kell, hogy legyen” – jelentette ki a történész. A helyiek értetlenül állnak a bizottsági vélemény előtt. Tessedik Sámuel érdemit senki sem kérdőjelezi meg, ám tény, hogy a faluhoz semmi köze sincs. Nem Pereden, de még csak nem is a környéken született vagy tevékenykedett, felmenői sem innen származnak – annyi köze van a Vágsellyei járásban fekvő faluhoz, mint Ľudovít Štúrnak Párkányhoz. A másik érvnek – szlovákiai településnek szlovák eredetű neve kell, hogy legyen – pedig semmilyen nyoma sincs a vonatkozó törvényben, mely szerint az ilyen esetekben el kellene járni. Az önkormányzatokról szóló jogszabály kimondja: a település nevének államnyelven kell lennie, ám arról nem szól, milyen eredete kell, hogy legyen. Szlovákiában egyébként számos falunak és városnak van nem szlovák eredetű neve, pl. Rózsahegy szlovák neve, a Ružomberok a német Rosenbergből alakult ki, Késmárk szlovák – és magyar – neve pedig a német Käsemarktból, de a szlovák Prešov a magyar Eperjesből fejlődött ki. Eddig pedig fel sem merült, hogy emiatt át kellene őket nevezni. A bizottság véleményét furcsállja Dušan Sloboda, a Konzervatív Intézet önkormányzati szakértője sem. „Nem értem, miért kellene a hivataloknak ignorálniuk a polgárok véleményét. Főként akkor, amikor több példa is van arra a múltból, hogy a települések visszatértek történelmi nevükhöz” – véli a szakértő. 1989 után pl. Tornaljának sikerült levetnie magáról a Šafárikovo nevet, vagy Nagymegyernek a Čalovo elnevezést. A végleges döntés a következő hónapokban várható. A belügyminisztérium lapunknak a közelmúltban azt nyilatkozta, decemberig dönt a kormány, úgy tudjuk, ez ügyben a kulturális minisztérium szakmai véleményét is kikérték. Peredet 1948-ban nevezték át Tešedíkovóra, akkor egy belügyi rendelet következtében egyik napról a másikra több mint 700 szlovákiai település nevét változtatták meg – emlékeztet Simon Attila történész. Az átnevezések oka az esetek túlnyomó többségében a magyar név eltüntetése volt. Ekkor lett Párkányból Štúrovo, Feledből Jesenské, Ógyallából Hurbanovo stb. 1993, az önálló Szlovákia megalakulása óta nem voltak túl sikeresek az át- vagy „visszanevezési” kísérletek: csak 18 község változtathatta meg a nevét.